Sok kritika érte az Uniót a roma csúcson

Nincs stratégia

Az NGOk üres szavak helyett konkrét stratégia kidolgozását, vagy legalábbis annak megalapozását vártak a tegnapi (szeptember 16.) első Európai Roma Csúcstalálkozótól. Az EurActiv-nak nyilatkozva Járóka Lívia néppárti EP-képviselő is hasonló álláspontra helyezkedett. Járóka elmondta, hogy a Bizottság által összeállított munkadokumentum ugyan „elég alapos”, de "kevés jó ötletet tartalmaz".

A magyar képviselőnő hozzátette, " az Európai Bizottság, úgy tűnik, sokkal inkább mintaprojektek kiemelésében gondolkodik. Ezzel ösztönöznék a tagállamokat. Én a jogalkotás területén a diszkrimináció szankcionálását tartom szükségesnek, szakmai kérdésekben pedig a minimum szintek kijelölését várom a Bizottságtól".

Járóka Lívia a csúcstalálkozón mondott beszédében a romaügy demisztifikációját sürgette. A képviselőnő azt is elmondta, hogy a roma munkanélküliek arányának csökkentéséhez számos előfeltételnek kell teljesülnie. Ezek közül a megfelelő oktatás biztosítását nemezte a legfontosabbnak az óvodától egészen az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos programokig.

Mohácsi Viktória, az ALDE magyar képviselője úgy nyilatkozott, nem tartja elegendőnek a Bizottság által bemutatott anyagot. Véleménye szerint egy ilyen "best practices", vagyis legjobb gyakorlatokat tömörítő csomag nem segít az európai romák problémáján. Hozzátette, hogy sok esetben a Bizottsági anyagban felsorolt példák valójában nem szolgálják a romák társadalmi beilleszkedését.

A Bizottság által közzétett dokumentum "nem is stratégia, hanem a Bizottság tegnapi nyilatkozata szerint egy ún. "best practices collection" [legjobb gyakorlatok gyűjteménye], ami ezeket a jó gyakorlatokat összefoglalja, és azt az interneten közzéteszi," mondja Mohácsi.

"Mindenki tudja ezekről a jó gyakorlatokról, hogy ezek nem hoznak változásokat. […] Hogy csak egy példát mondjak: a szlovák példa olyan lakhatási problémákat feszeget, amit itthon telepfelszámolásnak hívunk. Ott a lakhatási problémák kezelésének. Ez úgy néz ki, hogy a meglévő gettókat […] kitelepítik még 6-8 km-el kijjebb. Bár új technológiájú kanadai faházakba teszik ezeket az embereket, valójában csökkenti a gyerekek esélyeit az iskolába járáshoz."

Az EU Roma Policy Cooperation (ERPC) nevében Natalia Alonso nyilatkozott az EurActiv-nak. Alonso elmondta, hogy "a jelentés szándéka az volt, hogy feltérképezze a tagállamokban alkalmazott legjobb gyakorlati példákat és politikákat. Azért vagyunk kritikusak, mert a jelentés semmiféle stratégiát nem tartalmaz. Felszólítjuk az EU-t, hogy játsszon vezető szerepet és hozzon létre európai standardokat és egyértelmű célkitűzéseket, hogy biztosíthassuk a romák jogait és a társadalomba történő beilleszkedésüket."

Az ERPC-t tíz civil szervezet alkotja, akik a nemzetközi színtéren harcolnak a romák kirekesztése ellen és az emberi jogokért. A blokk tagjai az Amnesty International, az European Roma Rights Centre, a European Roma Information Office, a European Network Against Racism, a Soros György vezette Open Society Institute, a Spolu International Foundation, a Minority Rights Group International, the European Roma Grassroots Organisation, the Roma Education Fund and the Fundacion Secretariado Gitano.

Roma csúcs vajdák nélkül

A romák képviseletét tekintve is érte kritika a csúcstalálkozót. Az EurActiv bizottsági forrásokból megtudta, hogy a találkozóra nem hívtak meg cigányvajdákat. A forrás ezt azzal indokolta, hogy "ha egy vajdát meghívtunk volna, akkor meg kellett volna hívnunk az összeset. Ez az egyik oka, hogy nem voltak vajdák a csúcstalálkozón".

Hasonló okból illette kemény szavakkal a szervezőket Rudko Kawczynski lengyel roma aktivista. Véleménye szerint a résztvevők "egy egész napot töltöttek el anélkül, hogy legalább a problémát megértették volna”. Majd hozzátette, “a romák ebben a teremben csak dekoráció".

Kawczynski úgy vélte, hogy az óriási uniós források miatt rengeteg NGO alakult önjelölt roma jogokért harcoló szervezetként, vagy alakított ki ilyen tevékenységi kört. Az aktivista azonban leszögezte, hogy ezek a szervezetek még csak kapcsolatba sem kerülnek a valósággal, amivel a romáknak szembe kell nézniük.

Precedens értékű az olasz ujjlenyomat-ügy

Az Európai Roma Csúcstalálkozó leghevesebb vitáját azonban mégis az olasz ujjlenyomat-ügy keltette. A roma jogi szervezetek mind elítélték az olasz kormány akcióját és hangos fütyülés mellett, tüntetőleg kivonultak a teremből, mikor Eugenia Maria Roccella az olasz kormány képviseletében beszédre emelkedett.

Mohácsi Viktória, az ALDE magyar EP-képviselője az EurActiv-nak elmondta, hogy ezen kívül Jacques Barrot a bel- és igazságügyi kérdésekért felelős biztos beszéde alatt is hasonló események zajlottak le. A résztvevők „nem voltak hajlandóak egy olyan ember véleményét meghallgatni, aki az olaszországi esetet nem tartja diszkriminatívnak,” mondta Mohácsi

"A Biztos Úr szerint az ő megállapítása csak és kizárólag a Maroni Úrnak a beszámolója alapján történt, és természetesen abban a pillanatban, amikor az Európai Parlament delegációja más megállapítást tesz, illetve ennek jogi következményei is látszanak, akkor ő módosítani fogja az állásfoglalását," tette hozzá a képviselőnő.