Sokan kényszerből lépnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe?
A vegyipari ágazathoz tartozó szakszervezeteknél naponta több ezren - a közalkalmazottak közül feltűnően sokan - nyilatkoznak arról, hogy kényszer hatására lépnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe - közölte kedden a vegyipari szakszervezet (VDSZ) az MTI-vel.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint a több mint hárommillió magánpénztári tagból kedden 13 óráig 41.233 pénztártag jelezte, hogy a magán-nyugdíjrendszerben kíván maradni. A VDSZ kész Strasbourghoz fordulni jogorvoslatért.
A VDSZ sajtóközleménye szerint a vegyipari szakszervezethez és a munkahelyi érdekvédőkhöz naponta összesen több ezer jogfenntartó nyilatkozat érkezik, miután a VDSZ felajánlotta, hogy ingyen helyezi ügyvédi letétbe a pontosan kitöltött és aláírt dokumentumokat, amelyeket egyébként a szervezet honlapjáról naponta 14-16 ezren töltenek le. A jogfenntartó nyilatkozat megtételét a Stabilitás Pénztárszövetség ajánlotta azoknak, "akik az állami nyugdíjrendszerbe való visszatérés mellett döntenek, azonban, ha valóban szabad választásra lenne lehetőségük, nem ezt a kényszerű döntést hozták volna meg". A nyilatkozat aláírója kijelenti, hogy a nyugdíjrendszerbe visszalépése kifejezetten a jogszabályi korlátozásra figyelemmel történt, és arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság, vagy bármely más szervezet hatályon kívül helyezné, vagy megsemmisítené a rendelkezést, jogfenntartással él, és magán-nyugdíjpénztári tagságát a jövőre nézve fenn kívánja tartani.
Székely Tamás, a VDSZ elnöke szerint a hozzájuk fordult nyilatkozók között feltűnően sok a közszférában dolgozó, aki a kilátásba helyezett kirúgástól félve nem mer a nyugdíjpénztárban maradni, és így jelezné, hogy kényszer hatására kerül át az állami rendszerbe. Ez a nyilatkozat biztosíthatja a VDSZ szerint a magán-nyugdíjpénztári tagság folytonosságát arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság (Ab), többek között a VDSZ beadványának hatására megsemmisíti a privát rendszer átalakítására hozott törvényt.
Az érdekvédelmi szervezet a közelmúltban az emberi méltóság, a személyes adatok és az önrendelkezési jog sérelmére hivatkozva kezdeményezte az Ab-nél az ominózus törvény hatályon kívül helyezését. Az érdekvédők erősen aggályosnak tartják egyebek mellett azt a rendelkezést, amely a magánpénztári tagot a nyugdíjbiztosítási igazgatóságon való személyes megjelenésre és nyilatkozattételre kötelezi arról, megtartja-e tagságát.
A módszer az alapjog szükségtelen és aránytalan korlátozása, és egyértelműen mutatja, hogy a törvényalkotók célja a szabad választás befolyásolása, megnehezítése, az elrettentés és a megfélemlítés - állítja Székely. Az elnök szerint nyilvánvaló az a szándék is, hogy a pénztártagok számára az állami nyugdíjrendszerbe való automatikus visszalépés legyen az egyetlen könnyű és gyors, elfogadható megoldás. Az érdekvédők alkotmányosan aggályosnak tartják azt is, hogy alig van idő részletesen megismerni a tagságban maradás vagy az állami rendszerbe való visszalépés következményeit, s a törvény ezzel gyakorlatilag megfosztja a tagokat az önrendelkezési jogtól.
Az elnök kijelentette, amennyiben az Ab elutasítja megszüntető kérelmüket, Strasbourghoz fordulnak jogorvoslatért. A magán-nyugdíjpénztári tagoknak 2011. január 31-ig kell dönteniük arról, hogy a magán- vagy az állami nyugdíjrendszer tagjai kívánnak lenni a jövőben.
Aki a magánrendszert választja, annak személyesen kell nyilatkoznia erről a 36 nyugdíjbiztosítási igazgatóság valamelyikénél, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál vagy az ONYF-nél. A tartósan külföldön dolgozó, vagy külföldön tanuló magán-nyugdíjpénztári tagok a külképviseleteken is megtehetik nyilatkozatukat. Aki nem nyilatkozik, annak 2011. március 1-jével automatikusan megszűnik a tagsági jogviszonya, és számlaegyenlegét átutalják az állami nyugdíjalapba. Az állami rendszerbe visszalépők tagi kifizetései - a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam - adómentesen felvehetők lesznek.
Aki továbbra is a magánnyugdíjpénztár tagja marad, "kiszerződik" az állami nyugdíjpillérből: a 2011. december 1. után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben, annak ellenére, hogy fizetése után a munkaadó továbbra is az állami társadalombiztosításba utalja a 24 százalékos munkáltatói járulékot (decembertől nyugdíj-hozzájárulást); a továbbiakban csak a pénztárba utalt 10 százalékos járulékrész után számíthat járandóságra. A tb rendszerbe visszalépésre a jövőben kizárólag rokkantság esetén lesz lehetőségük azoknak, aki most a maradás mellett döntenek. Visszatérésükkor azonban csak a 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati időt veszik figyelembe, ahogy öröklés esetén is.
Négy pénzügyi csoport - az ING, az AXA, az AEGON, és az Allianz - a döntés megkönnyítésére közös nyugdíjpénztári tájékoztató kampányt indított, a www.tajekozodjon.com honlapon elérhető nyugdíjpénztári kalkulátor segítségével mindenki ki tudja számolni, hogy a magánnyugdíjpénztárban maradás vagy az állami rendszerbe visszalépés éri meg jobban számára. Megtudhatja azt is, hogy a korábbi vegyes rendszerben mekkora lett volna a nyugdíja.
A weboldalon közzétett információk szerint a szabályozás jelenleg ismert elemei alapján a magán-nyugdíjpénztári tagok döntő többségének az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépés az ésszerűbb választás. Érdemes azonban megfontolniuk a maradást a minél több szolgálati idővel rendelkező munkavállalóknak, akiknek már jelentős nyugdíjpénztári megtakarításuk halmozódott fel az egyéni számlájukon, akiknek fontos a megtakarításaik örökölhetősége, továbbá azoknak, akik bíznak abban, hogy a jogorvoslati kérelmek eredményre vezetnek, így az állam elismeri majd a magán-nyugdíjpénztári tagok szolgálati idejét is.
A VDSZ sajtóközleménye szerint a vegyipari szakszervezethez és a munkahelyi érdekvédőkhöz naponta összesen több ezer jogfenntartó nyilatkozat érkezik, miután a VDSZ felajánlotta, hogy ingyen helyezi ügyvédi letétbe a pontosan kitöltött és aláírt dokumentumokat, amelyeket egyébként a szervezet honlapjáról naponta 14-16 ezren töltenek le. A jogfenntartó nyilatkozat megtételét a Stabilitás Pénztárszövetség ajánlotta azoknak, "akik az állami nyugdíjrendszerbe való visszatérés mellett döntenek, azonban, ha valóban szabad választásra lenne lehetőségük, nem ezt a kényszerű döntést hozták volna meg". A nyilatkozat aláírója kijelenti, hogy a nyugdíjrendszerbe visszalépése kifejezetten a jogszabályi korlátozásra figyelemmel történt, és arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság, vagy bármely más szervezet hatályon kívül helyezné, vagy megsemmisítené a rendelkezést, jogfenntartással él, és magán-nyugdíjpénztári tagságát a jövőre nézve fenn kívánja tartani.
Székely Tamás, a VDSZ elnöke szerint a hozzájuk fordult nyilatkozók között feltűnően sok a közszférában dolgozó, aki a kilátásba helyezett kirúgástól félve nem mer a nyugdíjpénztárban maradni, és így jelezné, hogy kényszer hatására kerül át az állami rendszerbe. Ez a nyilatkozat biztosíthatja a VDSZ szerint a magán-nyugdíjpénztári tagság folytonosságát arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság (Ab), többek között a VDSZ beadványának hatására megsemmisíti a privát rendszer átalakítására hozott törvényt.
Az érdekvédelmi szervezet a közelmúltban az emberi méltóság, a személyes adatok és az önrendelkezési jog sérelmére hivatkozva kezdeményezte az Ab-nél az ominózus törvény hatályon kívül helyezését. Az érdekvédők erősen aggályosnak tartják egyebek mellett azt a rendelkezést, amely a magánpénztári tagot a nyugdíjbiztosítási igazgatóságon való személyes megjelenésre és nyilatkozattételre kötelezi arról, megtartja-e tagságát.
A módszer az alapjog szükségtelen és aránytalan korlátozása, és egyértelműen mutatja, hogy a törvényalkotók célja a szabad választás befolyásolása, megnehezítése, az elrettentés és a megfélemlítés - állítja Székely. Az elnök szerint nyilvánvaló az a szándék is, hogy a pénztártagok számára az állami nyugdíjrendszerbe való automatikus visszalépés legyen az egyetlen könnyű és gyors, elfogadható megoldás. Az érdekvédők alkotmányosan aggályosnak tartják azt is, hogy alig van idő részletesen megismerni a tagságban maradás vagy az állami rendszerbe való visszalépés következményeit, s a törvény ezzel gyakorlatilag megfosztja a tagokat az önrendelkezési jogtól.
Az elnök kijelentette, amennyiben az Ab elutasítja megszüntető kérelmüket, Strasbourghoz fordulnak jogorvoslatért. A magán-nyugdíjpénztári tagoknak 2011. január 31-ig kell dönteniük arról, hogy a magán- vagy az állami nyugdíjrendszer tagjai kívánnak lenni a jövőben.
Aki a magánrendszert választja, annak személyesen kell nyilatkoznia erről a 36 nyugdíjbiztosítási igazgatóság valamelyikénél, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál vagy az ONYF-nél. A tartósan külföldön dolgozó, vagy külföldön tanuló magán-nyugdíjpénztári tagok a külképviseleteken is megtehetik nyilatkozatukat. Aki nem nyilatkozik, annak 2011. március 1-jével automatikusan megszűnik a tagsági jogviszonya, és számlaegyenlegét átutalják az állami nyugdíjalapba. Az állami rendszerbe visszalépők tagi kifizetései - a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam - adómentesen felvehetők lesznek.
Aki továbbra is a magánnyugdíjpénztár tagja marad, "kiszerződik" az állami nyugdíjpillérből: a 2011. december 1. után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben, annak ellenére, hogy fizetése után a munkaadó továbbra is az állami társadalombiztosításba utalja a 24 százalékos munkáltatói járulékot (decembertől nyugdíj-hozzájárulást); a továbbiakban csak a pénztárba utalt 10 százalékos járulékrész után számíthat járandóságra. A tb rendszerbe visszalépésre a jövőben kizárólag rokkantság esetén lesz lehetőségük azoknak, aki most a maradás mellett döntenek. Visszatérésükkor azonban csak a 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati időt veszik figyelembe, ahogy öröklés esetén is.
Négy pénzügyi csoport - az ING, az AXA, az AEGON, és az Allianz - a döntés megkönnyítésére közös nyugdíjpénztári tájékoztató kampányt indított, a www.tajekozodjon.com honlapon elérhető nyugdíjpénztári kalkulátor segítségével mindenki ki tudja számolni, hogy a magánnyugdíjpénztárban maradás vagy az állami rendszerbe visszalépés éri meg jobban számára. Megtudhatja azt is, hogy a korábbi vegyes rendszerben mekkora lett volna a nyugdíja.
A weboldalon közzétett információk szerint a szabályozás jelenleg ismert elemei alapján a magán-nyugdíjpénztári tagok döntő többségének az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépés az ésszerűbb választás. Érdemes azonban megfontolniuk a maradást a minél több szolgálati idővel rendelkező munkavállalóknak, akiknek már jelentős nyugdíjpénztári megtakarításuk halmozódott fel az egyéni számlájukon, akiknek fontos a megtakarításaik örökölhetősége, továbbá azoknak, akik bíznak abban, hogy a jogorvoslati kérelmek eredményre vezetnek, így az állam elismeri majd a magán-nyugdíjpénztári tagok szolgálati idejét is.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Csak a magyar fiatalok 20 százaléka érzi, hogy stabil a munkahelye
Kisebbségben vannak azok, akik úgy érzik, megbecsülik őket. Teljes cikk
KSH: 9.9 százalékkal nőtt a reálkereset egy év alatt
A nettó kereset mediánértéke 340 700 forint volt. Teljes cikk
Szakemberhiány miatt szünetel több vizsgálat az Oroszlányi Szakrendelőben
A rendelőben több osztályon is szünetelni fog az ellátás az átmeneti szakemberhiány miatt. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- 25 év alatti fiatalok adókedvezménye nyilatkozat 3 hónapja
- Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye 3 hónapja
- Első házasok adókedvezménye nyilatkozat 2024 3 hónapja
- Családi kedvezmény nyilatkozat 2024 3 hónapja
- Személyi kedvezmény nyilatkozat 2024 3 hónapja
- NAV: célszerű minél előbb nyilatkozni az szja-kedvezményekről 3 hónapja
- Újdonság, hogy az szja-kedvezmények akár folytatólagosan is igénybe vehetők 3 hónapja
- Trendforduló: már tényleg egyre kevesebben fognak eltartani egyre többeket 6 hónapja
- Elon Musk: Az AI-technológiát akár az emberiség kiirtására is beprogramozhatják 6 hónapja
- VDSZ: El a kezekkel a garantált bérminimumtól! 7 hónapja
- Megmentették a kiváltságosok luxusnyugdíját? 7 hónapja