Széll Kálmán Terv 2.0 - így fog javulni a foglalkoztatás

A kormány elküldte hétfőn Brüsszelbe a Széll Kálmán Terv 2.0 programját, amelynek része a konvergenciaprogram és a Nemzeti Reform Program. Ezzel a kabinet eleget tesz az Európai Tanács ajánlásának, így az ország 8 év után először kerülhet ki a túlzottdeficit-eljárás alól; az idén és jövőre is teljesíthető a hiánycél - közölte a nemzetgazdasági tárca az MTI-vel.

A kormany.hu-n hétfőn közzétett dokumentum szerint a bruttó hazai termék (GDP) az idei 0,1 százalék után jövőre 1,6, 2014-ben és 2015-ben egyaránt 2,5 százalékkal nő. A kabinet azzal számol, hogy a háztartások fogyasztása az idén 1,4 százalékkal esik vissza, majd jövőre 0,7 százalékkal nő, míg a beruházások az idei 2,3 százalékos csökkenés után jövőre 0,3 százalékkal nőnek. A Széll Kálmán Terv 2.0 tartalmazza, hogy a tervezett 567-665 milliárd forint, az államháztartás pozícióját javító intézkedések közül jövőre a legnagyobb tétel a 0,1 százalékos, maximum 30 ezer forintos pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése, amelytől 130-228 milliárd forint bevételt vár a kormány jövőre.

A dokumentum szerint a nyugdíjrendszer átalakításából származó egyszeri bevételek túlnyomó részének az államadósság csökkentésére fordításával trendforduló következett be az adósságmutató esetében is: 2011-ben csökkenő pályára állt az adósságráta. A program szerint a maastrichti adósság GDP-arányosan közel 1 százalékponttal, 80,6 százalékra csökkent 2010 végéhez képest, de ha eltekintünk az államadósság alakulását nagymértékben befolyásoló, átmeneti árfolyamingadozástól, akkor az adósságcsökkenés mértéke közel 6 százalékpontra tehető. Összhangban az alaptörvény és a magyar gazdaság stabilitásáról szóló törvény követelményeivel, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya folyamatosan csökkenve 73 százalék alá kerül 2015-ig.

A munkanélküliségi ráta folyamatosan csökken

A dokumentum 2014-re 9,5 százalékos, 2015-re 8,9 százalékos munkanélküliségi rátával számol. A versenyszférában 2012-ben a foglalkoztatás stagnálása várható, 2013-tól azonban már nagyobb ütemű bővülést feltételez a program. Az idén a vállalkozások jövedelmezőségük fenntartása, és így költségeik csökkentése érdekében előreláthatólag nem hajtanak végre nagyobb bővítést a teljes munkaidős állományban, inkább jelenlegi alkalmazottaikat igyekeznek megtartani, illetve munkaerő-szükségletüket részmunkaidős munkavállalókkal kielégíteni. Jövőre viszont a várható magasabb gazdasági növekedés, a belső és külső kereslet emelkedése a termelés és ebből következően - bár némi késleltetéssel - a foglalkoztatás bővülését vonja maga után.

A közszférában a közmunkaprogramok bővítésével 2012-ben összességében 4,3 százalékos, 2013-ban pedig 5,4 százalékos növekedés valósulhat meg.

Nemzetgazdasági szinten a versenyszféra mérsékeltebb, illetve a közszféra - átmenetileg - magasabb létszámbővülésének eredményeként a foglalkoztatottak száma (a 15-64 éves korosztályban) 2012-ben 1,2 százalékkal, 2013-ban pedig 2,2 százalékkal emelkedik.

A laza munkapiaci kondíciók ellenére a versenyszféra bruttó átlagkeresetei a minimálbéremelés és a nettó keresetek szinten tartásához szükséges bérkompenzációs rendszer, valamint ezek tovagyűrűző hatásának eredményeként jelentősen nőnek a következő években: 2012-ben 6,7 százalékkal, 2013-ban 3,9 százalékkal - áll a dokumentumban.

Oktatás: kiemelt cél a műszaki és természettudományi képesítések arányának jelentős növelése

Kiemelt célként fogalmazza meg a hétfőn nyilvánosságra hozott Széll Kálmán terv 2.0 a műszaki és természettudományi képesítések arányának jelentős növelését. A dokumentum oktatási fejezete kitér arra is, hogy 2013-tól új képzési formaként jelenik meg a felsőoktatási szakképzés, amely fontos szerepet játszhat abban, hogy 2020-ig a vállalt célok irányába növeljék a felsőfokú végzettségűek arányát. A terv a pedagógus-életpályamodellt 2013 szeptemberétől léptetné hatályba, ha ezt a makrogazdasági és költségvetési feltételek megalapozzák, de ha a körülmények nem adottak, vizsgálandó a 2014. januári bevezetés lehetősége.

A kormány a 2012-es felvételi eljárásban az államilag támogatott létszám mintegy 70 százalékát az informatikai, a műszaki és a természettudományi képzési területeken biztosítja, szemben az idei 48 százalékkal. A reáltudományok és a műszaki szakok iránti érdeklődés felkeltése, a képzés színvonalának növelése a képzést segítő infrastruktúra-fejlesztéssel, a tananyagok modernizálásával és az oktatók továbbképzésével kiemelt támogatásban részesül. A dokumentum kitér arra, hogy jelenleg nincs összhang a foglalkoztatási igények és a felsőoktatás képesítési kínálata között.

A magyar felsőoktatás fejlesztésének elsődleges feladata a képzési kimenetek és a gazdasági igények közötti összhang erősítése, a képzési tartalmak minőségelvű fejlesztése, ezek eredményeként pedig a foglalkoztatás és a gazdaság versenyképességének javítása - állapították meg.

A dokumentumban Magyarország a képzettségi szint javítására irányuló Európa 2020 célkitűzéshez kapcsolódva a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának (a 30-34 évesek körében) 30,3 százalékra növelését és a korai iskolaelhagyók arányának (a 18-24 évesek körében) 10 százalékra csökkentését vállalja 2020-ig.

Célként fogalmazzák meg a hallgatók felelősségének és motivációjának erősítését, ezért felmenő rendszerben az állam az ösztöndíjasoktól a képzési idő másfélszeres idején belül megköveteli a diploma megszerzését, különben az ösztöndíj 50 százalékát vissza kell fizetni. Kitértek arra, hogy az állam kiterjedt támogatási rendszerrel segíti elő a felsőoktatásba való bejutást, és így 2011-ben a hallgatók kétharmada teljes állami támogatásban részesült. Ez az arány a 2012-ben belépők esetében is biztosítható állami ösztöndíjas és részösztöndíjas támogatási formával - rögzítették.

Mint írták, a költségtérítéses képzésben részt vevőknek a kormány rendeletben maximálta az egyetemek által kérhető költségtérítés összegét, és az állami intézményeknél nincs korlátozva a költségtérítéses hallgatói létszám.

Rögzítették, hogy az állami támogatás kizárólag mennyiségi tényezőkön alapuló jelenlegi modelljéről olyan vegyes modellre kívánnak átállni, amely fejlesztéscentrikus támogatási elemeket is tartalmaz. Az állami intézményeknek olyan, négy évre szóló középtávú fejlesztési tervet kell megfogalmazniuk június 30-ig, amelyre az állami kiegészítő támogatás épül majd. Finanszírozási eszközök segítik majd várhatóan az állami szerepvállalás mértékének korlátok közé szorítását, valamint az intézményrendszer méretének optimalizálását, hatékonyságának, eredményességének javítását is.

2013-tól új képzési formaként jelenik meg a felsőoktatási szakképzés - a jelenleg megszűnőben lévő felsőfokú szakképzés átalakításával. A közoktatásra áttérve kiemelték: a szeptembertől hatályos köznevelési törvény értelmében 2014 szeptemberétől az eddigi ötéves helyett hároméves kortól lesz kötelező az óvodai részvétel.

Az állam - az óvoda kivételével - 2013-tól átveszi a köznevelési intézmények szakmai feladatellátását: a szakmai feladatokhoz (alapfeladatok) szükséges pedagógusok és a pedagógusok munkáját segítők foglalkoztatását, a szükséges taneszközök, anyagok biztosítását, az ezekhez kapcsolódó bérek és dologi kiadások kifizetését. A pedagógusok a Nemzeti Pedagógus Kar tagjaivá válnak.

A települési önkormányzat felel a köznevelési intézmény infrastruktúrájának működtetéséért, az intézmények biztonságos üzemeltetéséért, a gyermekétkeztetésért. A köznevelési szerződés speciális eseteként indokolt megteremteni a "hozzászerződés" intézményét, ami lehetőséget nyújt arra, hogy az önkormányzat oktatásszervezési döntéseket hozzon. Az önkormányzat akkor kapcsolódhat be ezen döntésekbe, ha az államilag garantált és fizetett oktatási ellátási színvonalat meghaladó többletszolgáltatásokat igényel, valamint ezeket meg tudja fizetni. Ha az önkormányzat pedagógust vagy szakmai személyzetet kíván alkalmazni, akkor foglalkoztathatja saját alkalmazottként, költségvetésének terhére.

Az állam - az óvoda kivételével - átveszi a köznevelési intézmények szakmai feladatellátását. Az ágazati miniszter a felelős a szakmai feladatok (alapfeladatok) ellátásához szükséges pedagógusok és a pedagógusok munkáját segítők foglalkoztatásáért, a pedagógiai munkához szükséges taneszközök, anyagok biztosításáért, az ezekhez kapcsolódó bérek és dologi kiadások kifizetéséért és a mindezekhez szükséges források megteremtéséért.

Az óvodai ellátás továbbra is a települési önkormányzat feladata marad, az állam csak a szakmai feladatok ellátásához szükséges pedagógusok és az őket segítők foglalkoztatásáért, valamint az ehhez kapcsolódó bérek kifizetéséért, illetve a szükséges források biztosításáért felelős - áll a dokumentumban.

Veres: Továbbra is rossz az irány

Rossznak értékeli a Széll Kálmán Terv 2.0 irányát Veres János korábbi pénzügyminiszter, mondván, hogy a kormány ismét új adók bevezetésére készül. Az MSZP-s politikus - aki 2005 és 2009 között vezette a pénzügyi tárcát - a hétfőn nyilvánosságra hozott, az Európai Uniónak megküldött konvergenciaprogramot is tartalmazó kormányzati dokumentumot sajtótájékoztatón úgy értékelte: a kabinet folytatja azt a politikát, amely többletbevételekkel finanszírozza a kiadásokat.

"Az Orbán-kormány megint új adókkal próbál megoldást találni arra, hogy nem hajtott végre egyetlen érdemi reformintézkedést sem az elmúlt két évben" - jegyezte meg. Hozzátette, ez történt az ágazati különadók kivetésekor is, amelyeket a vállalatok végül áthárítottak ügyfeleikre.

Veres János kérdésre válaszolva sem kívánta részletesen kommentálni az új pénzügyi tranzakciós, távközlési és biztosítási adó bevezetését. Mint mondta, kevesebb mint egy óra alatt nem tudta alaposan megismerni az erre vonatkozó terveket, de hangsúlyozta: nem ért egyet az említett új adónemekkel, azzal, hogy a kormány a tervezett - és olykor indokolatlan - állami kiadásokat újabb és újabb adók beszedésével próbálja megvalósítani.

Török Zoltán: Fontos szerkezeti reformok vannak a programban

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője szerint a kiadási oldalon fontos szerkezeti reformintézkedéseket tartalmaz a hétfőn közzétett Széll Kálmán Terv 2.0 című program, amelynek sikere ugyanakkor attól is függ, hogy az Európai Unió jóváhagyja-e a pénzügyi tranzakciós adót.

Az eddig a sajtóban kiszivárgottakhoz képest - pénzügyi tranzakciós adó, "telekomadó" - nem jelent nagy meglepetést a hétfőn közzétett terv - mondta az elemző azzal kapcsolatban, hogy a kormány hétfőn elküldte Brüsszelbe a Széll Kálmán Terv 2.0 programját, amelynek része a konvergenciaprogram és a Nemzeti Reform Program.

A szakértő szerint nem borítékolható a program sikere, ugyanakkor sikertelensége sem. Hozzáfűzte: Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök keddi találkozóján kiderül, hogy a bizottság hogyan ítéli meg a programot. Kifejtette: nagyon fontos, hogy a kiadási oldalon vannak további szerkezeti reformintézkedések, így például az egészségügyet, a nyugdíjrendszert, az oktatási, valamint az önkormányzati rendszert érintő lépések, amelyek áthatják az állam működésének egészét.

Török Zoltán szerint az a legnagyobb kérdés, hogy a pénzügyi tranzakciós adó ütközik-e valamely európai uniós előírással, jogszabállyal. Ha ezzel kapcsolatban nincs kifogás az Európai Központi Bank vagy az Európai Bizottság részéről, az elfogadott program megnyithatja az utat mind a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés, mind pedig a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kezdődő tárgyalások előtt.

Londoni elemzők: az EU és az IMF várhatóan elfogadja

Az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) valószínűleg elfogadja a magyar kormány által hétfőn Brüsszelben beterjesztett, Széll Kálmán Terv 2.0 című programot, amelynek vannak végrehajtási kockázatai, de a Magyarországgal szemben folyó túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez és a kohéziós támogatások részleges felfüggesztéséről hozott döntés visszavonásához jó eséllyel elégséges lesz - vélekedtek a program hétfői ismertetése utáni értékeléseikben londoni felzárkózó piaci elemzők.