Szigorúan ellenőrzött vállalatok

Szigorúan ellenőrzött vállalatok 2004. június 13. " class="kapcsszoveg">Mártonffy Zsuzsa - Wisniewski Anna Feketemunkával vádolnak Németországban működő magyar cégeket. Egy magyar ügyvezető és egy német ügyintéző előzetes letartóztatásban van. Az érintettek politikai támadást sejtenek a háttérben. hirdetés Ezeregyszáz német rendőr és vámos vonult ki április 21-én reggel huszonhárom, Németországban tevékenykedő magyar vállalkozáshoz. A SoKo Pannonia (Sonderkommando, magyarul különleges alakulat) fedőnevet viselő akció során a kutyás kommandósok a cégek telephelyein házkutatást tartottak, kihallgatták az alkalmazottakat, lefoglalták az iratokat, a bankszámlákat pedig zárolták. Átnézték a dolgozók munkavállalási papírjait, s azt tanácsolták nekik, hogy az ellenőrzés után már ne is menjenek vissza dolgozni munkaadóikhoz, ugyanis azok feketén alkalmazzák őket. Egy magyar ügyvezető és egy német ügyintéző azóta is előzetes letartóztatásban van.A magyar cégek összesen 160 helyi üzleti partnerénél is kutakodtak a vámosok. S a razzia nem korlátozódott Németországra: ugyanaznap a cégek magyarországi telephelyein is megjelentek a német rendőrök, hasonlóan szigorú ellenőrzést tartottak, s a társaságok hivatalos iratait és számítógépeit itt is lefoglalták adatgyűjtésre.Nehezített bejutásEgy magyar vállalkozásnak számos megmérettetésen kell átesnie, hogy bekerülhessen azon körbe, amelynek tagjai Németországban vállalkozási szerződéssel hazai munkavállalókat foglalkoztatnak. Jelenleg körülbelül 300 cég van kint, az adott munkaerő-kontingenst évente osztják el a jelentkezők közt. Csak Magyarországon bejegyzett, már legalább két éve működő társaságoknak van esélyük. A jelentkezőnek először előminősítést kell kérnie a tevékenységét felügyelő szakmai érdekképviseletnél és országos kamaránál. A kint tevékenykedő cégek kétharmada az ÉVOSZ-tól szerzi be az ajánlást, ahol ehhez számos szempontot vesznek figyelembe. Ilyen például, hogy mennyire jövedelmező a társaság németországi működése, milyen nagyságrendű a hazai tevékenysége, miféle szerződései, megrendelései vannak a következő szezonra, rendelkezik-e ISO és egyéb minősítésekkel, de megnézik még a munkavállalói végzettségét is. Ezután a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (illetve elődjei) az előminősítéseket, a társaságok mérlegadatait, tb- és adófizetési morálját és a német hatóságok észrevételeit figyelembe véve osztja el a helyeket. A kérelmeket a német munkaügyi hivatal és a nagykövetség is átvizsgálja, majd név szerint adja ki az adott cégek dolgozóinak munkavállalási, illetve tartózkodási engedélyét. Ehhez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazolása is szükséges arról, hogy az alkalmazottak járulékait befizették. Az elmúlt 15 évben összesen mintegy 120 ezer magyar munkavállaló dolgozott a megállapodás keretében Németországban. „Az az érdekünk, hogy az ottani előírásokat betartó, jól működő vállalatok menjenek ki" - mondja Gérnyi Gábor, a gazdasági tárca főosztályvezetője, akinek tapasztalata szerint az elmúlt években folyamatosan szigorodott a vállalkozások szűrése, s a német hatóságok egyre több adminisztratív „féket" illesztettek a rendszerbe. Az egyezménynek az uniós belépés után is van jelentősége, hiszen az így bejutó magyar vállalatoknak nem kell Németországban céget alapítaniuk, s magyar dolgozókat vihetnek ki az egyébként ez elől még évekig elzárt német munkaerőpiacra.Súlyos vádak A német hatóságok illegális foglalkoztatással és a tb-járulékok fizetésének elmulasztásával vádolják a 23 érintett céget, de felmerült az embercsempészés, a szervezett bűnözés, a munkabér-visszatartás, a fiktív szerződések, illetve a fantom működés vádja is. Az összehangolt akciót több német ügyészség (így Darmstadt, Aachen, Landshut, Dortmund, Baden-Württenberg és Regensburg hivatala) kezdeményezte, miután a társaságok tevékenységét már hónapok óta figyelemmel kísérték a nyomozók. A 23 társaság összesen körülbelül ezer főt foglalkoztat, többségük az építőiparban tevékenykedik, de akad köztük húsipari és szerelővállalat is.A cégek mindegyike a két állam által 1989-ben elfogadott, és máig érvényben levő megállapodás alapján dolgozott. E szerződés engedélyezte, hogy magyar cégek vállalkozási szerződéssel (Werkvertrag) magyar munkavállalókat foglalkoztassanak Németországban. (Ugyanilyen német megállapodás van érvényben 12 másik kelet-európai országgal is.) Évről évre meghatározott számú magyar munkavállalót foglalkoztathattak a cégek német földön, az idén májusig például 6700 főt, a csatlakozás után pedig 3810 főt. A kontingenst mindig a német munkaerőpiac helyzete alapján állapították meg. Ez a magyar vállalatok számára igen kedvező belépést jelentett az uniós piacra, ám a lehetőség elnyeréséhez szigorú előminősítési eljáráson kellett átesni. A cégek éppen emiatt furcsállják a súlyos vádakat, hiszen például magyarországi tevékenységüket, s a járulékok befizetését évente igazolniuk kellett. A gyanúba fogott társaságok közt akad ISO 9000 minőségbiztosítással rendelkező, sőt NATO-beszállító is. A magyar hivatalos szerveket a hazánk területére is kiterjedő razzia lepte meg, amelyet a német rendőrség végzett az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) asszisztálásával. „Értetlenül állunk az eljárás előtt, amely tudtunk nélkül zajlott. Ha a német hatóságoknak gondja van a kint dolgozó magyar cégekkel, először a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz kellene fordulniuk" - jegyzi meg Gérnyi Gábor, a tárca főosztályvezetője. Mint mondja, örülnek, hogy EU-tagállam lehetünk, de azt nem tudják elfogadni, hogy Európa Magyarországon nyomozó német rendőrökkel képviseltesse magát. Az eset egyik sarkalatos pontja valóban az, hogy a német hatóságok miért nem hittek a gazdasági tárca által benyújtott igazolásoknak, miszerint e cégek nálunk bejegyzett vállalkozások, s hazánkban is van tevékenységük. Papp Csaba, az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatóságának főosztályvezetője szerint az iratok és számítógépek lefoglalása rutineljárásnak számít a gazdasági bűncselekményeknél való nyomozásban, hiszen csak ezek megismerése után lehet megítélni, hogy valóban elkövetett-e a cég valamit. Ugyanakkor hazánkban még szokatlan a gazdasági bűnözők elleni kutyás-kommandós kiszállás, ami Németországban bevett gyakorlatnak számít.FélreértelmezésA gyanúsított vállalkozások esetében a német hatóságok a kirendeltségeket német cégeknek tartják, amelyeknek helyben kellene tb-t fizetniük, így jöhetett ki az a 35 millió eurós összeg, amelyet a szövetségi hatóságok az elmúlt öt évben a német államnak okozott kárként rónak fel az említett vállalkozásoknak. Holott a két állam közt létrejött egészségügyi megállapodás a járulékfizetésre a telephely szerinti országban (azaz idehaza) kötelezi azokat. Az ügyről mindenesetre az áprilisi akció bejelentése óta hallgat a német sajtó. Hibák és bűnök„A rendőrös, kutyás, kihallgatós munkaügyi ellenőrzés valóban nem szokatlan Németországban, főként az építőiparban" - erősíti meg Jámbor János, a Pannonbau-csoport igazgatója, akinek cége 15 éve dolgozik a werkvertragos rendszerben, és nem tartozik a szigorúan ellenőrzött 23 vállalkozás közé.A németek sokkal komolyabban veszik az előírásokat, mint a magyar cégek. Ha például egy nappal a munka megkezdése után kérnek csak tartózkodási engedélyt egy dolgozónak, azt a magyarok csupán aprócska adminisztrációs hibának vélik, a német hatóságok szerint azonban ez már Schwarzarbeit, vagyis feketemunka.Akadnak olyan pletykák is, miszerint néhány magyar társaság tényleg követett el „stikliket" a kinti foglalkoztatásban. „Ha néhány cég valóban sáros, akkor nevezzék meg azokat, de ne a tisztességes vállalkozások vigyék el a balhét, és főleg ez ne rontsa az egyébként jól működő kormányközi megállapodás hírét" - jegyzi meg Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.Gyanús nációkKorántsem egyedi eset a magyar cégek elleni vizsgálat. Mervai Péter, az ÉVOSZ németországi tagozatának elnöke szerint hasonló ellenőrzésekre került sor korábban angol és portugál cégeknél, továbbá egy lengyel vállalatnál is. A lengyel sajtó értesülései szerint a Polkat építőipari cég ellen indított eljárás hátterében a külföldi munkavállalással kapcsolatos eltérő jogértelmezés áll. A német fél ugyanis elvárná, hogy a lengyel cég munkaerő-kölcsönzésre kössön szerződést német megbízójával, ám a lengyel jog ezt a kategóriát tiltja, így a konkrét szolgáltatás végzésére szerződnek. A pletykák szerint egyébként a magyarhoz hasonló tömeges anyaországi razziára a cseh és a lengyel ügyészséghez is érkezett kérelem, ám e hatóságok nem adták beleegyezésüket az akciókhoz. Politikai támadásA „szigorúan ellenőrzött" cégek vezetői úgy érzik, politikai támadás áldozatai lettek: az uniós bővítés és a határok megszűnése miatt munka nélkül maradt német vámhivatal így próbálja demonstrálni önnön fontosságát, s a dekonjunktúrával és munkanélküliséggel küzdő német piacon koholt vádakkal igyekeznek megszabadulni a külföldi vetélytársaktól.Hírek szerint egyébként az utóbbi időben más nációk vállalkozói is gyanúba kerültek. „A konkurencia megfélemlítése folyik, s különösen fájó, hogy az akció pont akkor zajlott, mikor Magyarországon Medgyessy Péter miniszterelnök és Johannes Rau német államfő szép szavakkal dicsérték a német-magyar gazdasági együttműködést" - jegyzi meg Tóth Boldizsár, a cégek előminősítésében szintén részt vevő Vállalkozói Érdekegyeztető Fórum (VÉF) soros elnöke. A pár nappal május elsejét megelőző rajtaütés valóban spekulációkra ad alkalmat. A 2004 januárjában felállított kölni székhelyű pénzügyi főfelügyelőség sajtóosztálya lapunknak azt nyilatkozta, az eset semmilyen összefüggésbe nem hozható az Európai Unió májusi keleti bővítésével. Az említett cégeket már hosszabb ideje megfigyelték, s bár utólag elismerik, hogy az adott pillanat nem volt a legmegfelelőbb a lecsapásra, a nyomozás szempontjait tartották szem előtt.