Sztrájkok várhatók a német autóiparban

Bár számos tényező miatt nem lehetséges teljesen pontos számot kapni, Magyarországon elemzések és becslések szerint mintegy 700.000 roma élhet, ami a teljes népesség 7 százaléka. A cigányság definíciója lehet nemzetiségi és/vagy nyelvhasználati megközelítésű. Különböznek a népességszámok, ha a magukat romának vallókat, vagy a környezetük által őket romának tekintetteket vesszük. Az asszimilációs folyamatok miatt is nyilvánvalóan elmosódik a határ: ki tekinti még önmagát, illetve kit tekint közössége romának. A cigány lét és az általában szegény csoportok között is néha nem egyértelmű az elkülönítés: a sikeresen asszimilálódott, magasabb iskolai végzettségű, jobbmódú cigányokat környezetük gyakran már nem tekinti romáknak (különösen ha ők maguk sem), míg nem roma, de a jelentős roma tömegekhez hasonló szegénységi csapdában élők sok esetben megkapják a cigány minősítést. A cigányok jelentős részét sújtja a szegénységi csapda többszörös negatív hatása. A népcsoport az országos átlagnál jóval magasabb arányban él kis községekben, ahol kevés a munkaalkalom és nehéz és költséges a bejárás a munkahelyekkel jobban ellátott körzeti központokba, városokba. Ugyancsak jellemzően az ország szegényebb északi, keleti és déli régióiban jelentős a cigány népesség aránya (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Baranya megyék), míg a gazdagabb és jelentősen kisebb munkanélküliségi mutatókkal bíró központi és nyugati régiókban arányuk jóval alacsonyabb. Harmadrészt, a szocializmusban kialakult magas foglalkoztatottságuk olyan - elsősorban (nehéz)ipari - szektorokban koncentrálódott, amely alól először futott ki a talaj a rendszerváltáskor. Negyedszer, bár nagyon komoly előrelépés történt a század második felében, iskolázottságuk még mindig jelentősen alacsonyabb a nem romákhoz képest, még mindig nem kevés a 8 általánossal sem rendelkező, viszont túl kevés a középiskolai végzettségű és elenyésző a felsőfokkal bíró cigány száma és aránya. A szegénységi csapda, a szülők iskolázatlansága, munkanélkülisége és szegénysége ráadásul az oktatási elmaradottságot újratermeli: sem az iskola értékét nem látják sokan, sem nem engedhetik meg maguknak a költségeit, sem pedig azt a "luxust", hogy már a gyermekek is ne a ház körül vagy más nem bejelentett alkalmi munkákban egészítsék ki a család alacsony jövedelmeit. A romák alacsony foglalkoztatottsága mögötti legfontosabb oka az, hogy az aktív korúak több mint 80 százaléka legfeljebb 8 általános végzettséggel rendelkezik. Az aktív korú romák mindössze egy negyede foglalkoztatott. A nem romák körében ugyanez a mutató közel 60 százalék. A foglalkoztatottság terén mutatkozó jelentős eltérés kétharmad részben azzal magyarázható, hogy a romák között nagyon magas az alacsony végzettségűek aránya. A romák 82 százalékának legfeljebb 8 általános végzettsége van, míg ugyanez a mutató a teljes népességen belül 30 százalékra tehető. Mivel az alacsony végzettségűek elhelyezkedési esélyei lényegesen rosszabbak, az alacsony végzettségűek magas aránya alacsonyabb foglalkoztatást eredményez. (32. ábra) Az azonos képzettségű romák és nem romák foglalkoztatottsági arányai arra utalnak, hogy a képzettségbeli elmaradások mellett a diszkrimináció is szerepet játszhat a romák alacsony foglalkoztatottságában. A különböző képzettségi kategóriákban a roma foglalkoztatottság aránya mintegy 10 százalékponttal alacsonyabb, mint a teljes népességé. Ez azt jelzi, hogy a képzettségbeli eltérések mellett a diszkrimináció is felelős az alacsony roma foglalkoztatottságért.