Tájékoztató magyar vállalkozások várható munkaerő-keresletéről és rövidtávú üzleti kilátásairól

Magyarországon ilyen széleskörű vállalati konjunktúra vizsgálatra eddig soha nem került sor: 8040 vállalkozás válaszolt a munkaügyi központok, munkaügyi kirendeltségek és a területi kamarák munkatársai által feltett kérdésekre. A megkérdezett gazdasági szervezeteknél foglalkoztatottak létszáma összességében meghaladja a 730 ezer főt, amely az alkalmazásban lévők egynegyedét, míg a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak megközelítőleg 20%-át reprezentálja. Ez a különösen kiterjedt minta, miközben minden eddiginél nagyobb érvényességű előrejelzések lehetőségét biztosítja, lehetővé teszi azt is, hogy behatóbban és eredményesebben vizsgálhassuk az egyes cégcsoportok üzleti kilátásait és az azokban megmutatkozó különbségeket. A megkérdezett vállalkozások között egyaránt szerepelnek mikro-vállalkozások és 250 főnél többet foglalkoztató nagy cégek. A magyar konjunktúra-vizsgálatokra egyébként jellemző torzítás - a külföldi többségi tulajdonban lévő cégek a ténylegesnél jóval alacsonyabb aránya - nem jellemzi ezt a felvételt, mivel a megkérdezett több, mint 8000 cégen belül 10%-ot meghaladó a külföldi tulajdonban lévő vállalkozások aránya. Az adatok érvényességéhez és pontosságához az is hozzájárul, hogy az adatfelvétel módszere személyes megkérdezés volt és minden esetben a vállalkozás tulajdonosa, vagy a felső vezetés egy tagja válaszolt a feltett kérdésekre.

I. Konjunkturális várakozások
A vállalatok várakozásai azt valószínűsítik, hogy Magyarországon az EU-átlagot meghaladó gazdasági növekedés 2006-ban is folytatódik. Ezt támasztja alá többek között, hogy a beruházó és beruházást tervező cégek változatlanul magas arányt képviselnek a magyar gazdaságban. A versenyszektorban a 2005-ben beruházó, vagy 2006-ban beruházást tervező cégek aránya meghaladja az 55%-ot. A megkérdezett cégek 22%-a kívánja növelni 2006 első félévben beruházási aktivitását, míg 13,4%-uk számol csökkenéssel és 40%-uk változatlan színvonallal, míg 24%-uknál nem lesz beruházás. A gazdasági növekedéshez továbbra is elsősorban a munkaerő termelékenységének javulása járul hozzá, míg a munkaerő mennyiségi növekedése ebben a tekintetben kevésbé lesz meghatározó.

Kapacitáskihasználás, termelési szint
A megkérdezett vállalkozásoknál átlagosan 75% a kapacitások kihasználtsága, ami összehasonlítva a GVI 2005 októberi konjunktúra felvételének adataival, két százalékponttal magasabb értéket jelent. A kapacitások kihasználtsága a legmagasabb az építőiparban (83%) és a feldolgozóiparban (78%) és legalacsonyabb az idegenforgalomban (66%) (a szezonális hatások miatt), illetve a pénzügyi és egyéb szolgáltatásoknál (71%). A külföldi tulajdon arányának növekedésével nő a kapacitáskihasználtság is: a tisztán külföldi tulajdonban lévő cégeknél egészen magas, 87%-os szint adódik a cégvezetők válaszai alapján. A vállalkozások méretének növekedésével ugyancsak a kapacitáskihasználtság növekedése figyelhető meg. A döntően exportáló cégeknél 86%-os, míg a csak belföldre szállítóknál 73%-os a kapacitáskihasználtság.

A termelés a forgalom szintjének csökkenését regisztrálta a cégek 29%-a és növekedését 24%-a 2005 második félévében, addig 2006 első félévére vonatkozó várakozások pozitív elmozdulásra utalnak: a cégek 18%-a számít termelési szintjének csökkenésére és 25%-uk növekedésre. A legkedvezőbb helyzet a feldolgozóiparban látható és itt várható leginkább a termelés, a forgalom szintje további növekedése is (a cégek 29%-a szerint nőtt és 30%- szerint továbbra is növekedni fog a termelési szint ebben a gazdasági ágban). Ezzel szemben a kereskedelemben a cégek 17%-a számolt be növekedésről és 19%-uk várja a következő félévben a forgalom volumenének növekedését.

A külföldi tulajdonban lévő cégek helyzetértékelése és kilátásai nagymértékben eltérnek a tisztán magyar tulajdonban lévő vállalkozásokétól: míg az előbbiek 41-42%-növekedést érzékel, illetve vár, addig az utóbbiaknál ezen cégek aránya 22-23% körüli. Ugyancsak megfigyelhető, hogy a kisebb cégek csökkenő forgalomról, illetve termelési szintről adnak számot, míg a nagyobbaknál magasabb arányú a termelési szint, vagy forgalom növekedését érzékelő és e tendencia folytatódására számító cégek aránya. A kizárólag belföldre termelő cégek körében kevésbé, az exportáló cégeknél inkább számítanak a termelési szint, illetve a forgalom volumenének további növekedésére.

Összefoglalva a fentieket, meglehetősen eltérően ítélik meg a termelési szintben bekövetkezett változásokat az egyes cégcsoportok és eltérő várakozásokról adnak számot. Az exportáló, külföldi tulajdonban lévő és nagy cégek javuló termelési szintet regisztráltak és várakozásaik is jóval optimistábbak, mint a jellemzően magyar tulajdonban lévő, döntően belföldi piacra termelő, kis-közepes vállalkozások, amely utóbbiak inkább romló termelési szintről számoltak be.

Üzleti helyzet és várakozások
A cégek többsége kielégítőnek tartja üzleti helyzetét (60%) és közel azonos arányban vannak azok, amelyek rossz és azok, amelyek jó üzleti helyzetről adnak számot (20-20%). A 2006 első félévre vonatkozó várakozásokat tekintve kismértékű javulást regisztrálhatunk az üzleti helyzet tekintetében. Ezek szerint az első félévben a magyar cégek körében az üzleti helyzet változatlansága, illetve kismértékű javulása várható.
Az általános üzleti helyzet érzékelésénél és ennek várható alakulására vonatkozó várakozásoknál is megfigyelhetők azok a cégcsoportok közötti eltérések, amelyeket a termelési szint esetében már leírtunk. Miközben a külföldi kézben lévő, exportáló és nagyobb cégek lényegesen optimistábbak, addig a magyar tulajdonban lévő, belföldre termelő, kisebb cégek borúlátóbban látják üzleti helyzetük jelenlegi és jövőbeni alakulását.

II. A foglalkoztatás jellemzői és előrejelzése
A megkérdezett gazdasági szervezeteknél munkaviszonyban állók összetételében több markáns tendencia is megfigyelhető volt a 2005. évi "tényadatok" alapján. Az év első 8 hónapjában emelkedett a határozott idejű munkaviszonyban állók, a részmunkaidőben foglalkoztatottak és különösen a foglalkoztatott külföldi munkavállalók száma. A fizikai munkakörökben foglalkoztatottak száma változatlan szinten maradt, miközben csökkent a szellemi foglalkozásúak és a foglalkoztatott nyugdíjasok száma is a vizsgált vállalati körben.

A vállalati vezetők várakozásai szerint nemzetgazdasági szinten 2006-ban foglalkoztatás-bővülés várható. A jelzések alapján több munkahely jön létre, mint amennyi megszűnik. Megfigyelhető, hogy a külföldi tulajdon jelenléte nagyobb arányú létszámbővítést jelent: míg a tisztán magyar tulajdonban lévők 20%-a tervezi bővíteni foglalkoztatottainak számát, addig a többségében és tisztán külföldi tulajdonban lévők több, mint 30%-a vélekedik így. A megkérdezett gazdasági szervezetek 2006-ban átlagosan 1,2%-kal tervezik növelni statisztikai állományi létszámukat[1]. Ez nemzetgazdasági szinten 40-50 ezer új munkahely létrehozásának felel meg. A versenyszférában ennél nagyobb mértékű létszámbővülés valószínűsíthető, miközben a közszférában további mérséklődés várható.

2006 első félévében az idegenforgalom, az építőipar, a feldolgozóipar, az egyéb közösségi, valamint a gazdasági szolgáltatások nemzetgazdasági ágban valószínűsíthető átlagot meghaladó, 2% feletti foglalkoztatás-bővülés. Az idegenforgalom és turizmus 2005. évi expanziója 2006-ban is folytatódik, csakúgy, mint az építőipari tevékenység dinamikus növekedése. Az egyéb közösségi szolgáltatások ágban a civil-szférának és a non-profit szektornak az EU-támogatásokhoz kapcsolódó munkaerő-igénye eredményezhet foglalkoztatás-bővülést. A gazdasági szolgáltatások ág több éve folyamatos létszám-növekedést mutat, ami 2006-ban is tovább folytatódik. Különösen kedvező jelenség, hogy a feldolgozóiparba tartozó gazdasági szervezetek összességében munkaerő-felvevők lesznek 2006-ban. A létszámnövekedés üteme 2006. első félévében 1,4%-ot, a másodikban 0,8%-ot tesz ki ebben a foglalkoztatási szempontból meghatározó nemzetgazdasági ágban.

A legtöbb cég a feldolgozóiparban, az építőiparban, az idegenforgalom területén és a közösségi szolgáltatások ágban tervez létszámbővítést, miközben leginkább a mezőgazdaság, az energetikaipar és az oktatás ágazatban terveznek létszámleépítést a megkérdezett cégek.

A vállalati munkaerő-kereslet alakulását alapvetően meghatározza a tervezett beruházások jellege. Az innovatív, korszerűsítő beruházások esetén többnyire nem változik a foglalkoztatottak száma. A cégek mintegy 80%-a stabil létszámmal számol ebben az esetben, míg a kapacitás-bővítő beruházást tervező gazdasági szervezetek közel fele úgy nyilatkozott, hogy a beruházás eredményeként a vállalkozás növelni fogja az alkalmazottak számát. Nemzetgazdasági szinten a beruházások 45%-a tartozik az innovatív típusba, 28%-a a termelő-kapacitások bővítésére irányul, míg a beruházást végrehajtó/tervező cégek negyede mindkét típusú beruházási tevékenységet folytat egyszerre. Általánosságban megállapítható, hogy a beruházást tervező gazdasági szervezetekre nem jellemző, hogy csökkentik a foglalkoztatottak számát. Ez azt mutatja, hogy az új technológiák alkalmazásával nem csökken a munkaerő iránti globális kereslet. A tőketranszfer a vállalkozások döntő hányadánál nem szorítja háttérbe a munkaerőt a termelési tényezők között.

Tartós munkaerő-hiány
Nemzetgazdasági szinten a gazdasági szervezetek négyötödének hosszabb távon nem okoz nehézséget a munkaerő-igény kielégítése. A cégek 17%-a azonban jelezte, hogy tartós munkaerőhiánnyal küzd. Ágazati szinten a munkaerő-ellátottságot jelentős mértékű szóródás jellemzi. A kiemelt nemzetgazdasági ágak közül az egészségügybe tartozó intézmények 40%-a jelezte, hogy tartósan munkaerő-gondokkal szembesül. Az építőipari cégek negyede, míg a feldolgozóiparban működő vállalkozások 20%-a jelezte, hogy van tartósan betöltetlen munkaerő-igénye.

A munkaerő-hiány a nagyobb vállalatokat jobban sújtja, mint a kisebb vállalkozásokat. Ez arra vezethető vissza, hogy ezek egyszerre nagyobb volumenű munkaerő-igénnyel lépnek fel, mint a kkv-szektor. A 250 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató gazdasági szervezetek 30%-ánál jellemző, hogy aktuális munkaerő-keresletét nem, vagy nehezen tudja a rendelkezésre álló munkaerő-állományból kielégíteni.

Fontos kérdés, hogy mennyivel nőne a foglalkoztatás, ha a keresletnek megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő rendelkezésre állna. A megkérdezett gazdasági szervezetek nemzetgazdasági szinten statisztikai állományi létszámuk 1%-ában határozták meg a hiányzó munkaerő mértékét. Ez összességében 30 ezer körüli tartósan betöltetlen munkahelynek felel meg. Ágazatok szerint a legnagyobb hiányjelenséget az építőipar jelezte, ahol 4%-kal bővülhetne a foglalkoztatás a hiány megszüntetésével. A feldolgozóipar két alágazatát, a textilipart és az élelmiszeripart az átlagosnál szintén nagyobb munkaerő-hiány jellemzi (2,7%, ill. 2,3%). Az egészségügyben a tartósan betöltetlen munkahelyek száma a foglalkoztatottak 1,4%-át teszi ki.

A tartós munkaerő-hiány közel fele a szakképzett fizikai dolgozókra irányul. A kereslet további 30%-át a szakképzetlen fizikai munkaerőre irányuló igény teszi ki. A kielégítetlen kereslet ötöde irányul szellemi foglalkozásokra, ezen belül is döntően felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalókból jelentkezik tartós hiány nemzetgazdasági összesítésben.

Négy olyan ágazat azonosítható, ahol vagy relatíve sok cég jelzett tartós munkaerő-hiányt, vagy a gazdasági tevékenység optimális szinten történő folytatásához szükséges munkaerő aránya viszonylag magas a meglévő statisztikai állományi létszámhoz viszonyítva. Ezek az élelmiszeripar, textilipar, építőipar, és az egészségügy.

Alkalmi foglalkoztatás
Jelentős szerepet játszik a foglalkoztatásban az egyszerűsített közteherviselést biztosító AM-könyv. A megkérdezett gazdasági szervezetek között magas, 10%-ot meghaladó arányt képviselnek azok, amelyek rendszeresen foglalkoztatnak alkalmi munkavállalókat. Az előrejelzés szerint ez az arány a jövőben is változatlan szinten marad. 2006 első félévében a vállalatok 12,4%-a, a másodikban pedig 11,8%-a jelezte, hogy AM-könyvvel rendelkező munkavállalókat kíván alkalmazni. A mezőgazdaságban és a szálláshely, vendéglátás ágban a nemzetgazdasági átlaghoz képest háromszoros az AM-könyvvel történő, jellemzően szezonális foglalkoztatás aránya.

Az AM-könyvvel való foglalkoztatásra pozitív választ adó cégek statisztikai állományi létszámukhoz képest 10-15%-os többlet-foglalkoztatást valósítanak meg ezzel a lehetőséggel. Létszám-nagyság kategória szerint elsősorban a kkv-szektorba tartozó vállalatoknál képvisel jelentősebb arányt az alkalmi foglalkoztatás. A mikro-vállalkozások között háromszor gyakrabban fordul elő ez a foglalkoztatási forma, mint a nagyvállalatok esetében. Az alkalmi munkavállalókat alkalmazó cégeknél a foglalkoztatás időtartama átlagosan 25 munkanapot tesz ki éves szinten.

Pályakezdők foglalkoztatása
2006 első felében a cégek 20%-a kíván pályakezdőt felvenni, míg a második félévben 15%-os arányt jeleztek a munkaadók. A pályakezdők alkalmazására irányuló szándékok elsősorban a nagyvállalati szektorban meghatározóak. A 250 főnél többet foglalkoztató szervezetek között mindkét félévben 40%-os arányt képviselnek azok, amelyek pályakezdők felvételét tervezik. A tervezett létszámfelvételek volumene a pozitív választ adó munkáltatóknál a statisztikai állományi létszám átlagosan mintegy 2%-át teszi ki.

A tervezett pályakezdő felvételek 50%-a szakképzett fizikai munkavállalókra vonatkozik. A keresleten belül a szakképzetlen fizikai pályakezdő munkavállalók aránya 30%-ot tesz ki, míg a szellemi munkakörökben a felsőfokú végzettségűek iránti igény a jelentősebb, mintegy 15%-os aránnyal. Középfokú végzettségű szellemi munkaerőre a felvenni kívánt pályakezdők között mindössze 5%-os kereslet mutatkozik. Ezek az adatok összhangban vannak a tartós keresletnél jelzett arányokkal.

Külföldiek munkavállalása
A külföldi munkavállalók alkalmazására irányuló igények folyamatos növekedést mutatnak. Ehhez az egyes szakmákat jellemző hazai munkaerőhiány mellett a növekvő bérszínvonal is hozzájárul. A megkérdezett munkáltatók közel 18%-a foglalkoztat külföldi munkavállalókat. A nemzetgazdaságban foglalkoztatottak között az adatfelvétel szerint 2,3%-ot tesz ki a külföldi munkavállalók aránya. A Magyarországon foglalkoztatott külföldiek mintegy fele EU-tagállamokból származik. Az előrejelzések szerint valamennyi vállalat-kategóriában a külföldiek foglalkoztatásának bővülése várható. A jelenleg foglalkoztatott külföldiek számának átlagosan 3%-os emelkedése valószínűsíthető a munkaadók várakozásai szerint.

Munkaerő-kölcsönzés
Napjainkban egyre inkább terjedő foglalkoztatási forma a munkaerő-kölcsönzés. A mintában szereplő gazdasági szervezetek 5%-a jelezte, hogy alkalmaznak kölcsönzés keretében igénybe vett munkaerőt, ami az érintett cégeknél a statisztikai állományi létszámhoz viszonyítva 15%-os arányt képvisel. Nemzetgazdasági szinten viszont a foglalkoztatottak mindössze 2,7%-át alkalmazzák munkaerő-kölcsönzés keretében. A 2006-ra vonatkozó előrejelzések szerint változatlan szintű marad a kölcsönzött munkaerő alkalmazása a vizsgált vállalati körben.