Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 9 éve

Titkos menedzserbérek

Magyarország a sereghajtók közé tartozik a vállalatvezetői fizetésekre vonatkozó uniós ajánlások átvételében. Az Európai Bizottság belső piacért felelős tagja, Charlie McCreevy pénteken ismertette a 2004-ben kiadott - nem kötelező erejű - ajánlás végrehajtásáról szóló jelentést.

Az ajánlások között szerepel, hogy a tőzsdén jegyzett társaságok rendszeresen hozzák nyilvánosságra a vezetői fizetések megállapításának módját, az egyes menedzserek éves jövedelmét, és terjesszék a közgyűlés elé a bérmegállapítás elveit.

Brüsszel mindezt azért tartja fontosnak, mert a részvényesek és a vállalatvezetők érdekei ezen a ponton látványosan ütköznek, és visszás helyzethez vezet, ha a menedzserek a tulajdonosok beleszólása nélkül állapíthatják meg saját fizetésüket és egyéb juttatásaikat. Emlékezetes, hogy az utóbbi évek nagy számviteli botrányaiban a vállalatvezetők által saját maguknak juttatott pénzek is szerepet játszottak: a Parmalat esetében a vezérigazgató bőkezű zsebpénzt utaltatott át családjának, a Vivendinél pedig 21 milliós végkielégítéssel távozott egy vezető.

A jelentés leszögezte: a kormányok összességében komoly haladást értek el a menedzserbérek áttekinthetővé tétele terén, ám az egyes országok teljesítményei között nagy különbségek vannak. Magyarországon, Lettországban, Ausztriában, Görögországban és Luxemburgban az ajánlás dacára ma sem kötelező nyilvánosságra hozni az egyes igazgatósági tagok jövedelmét, bár az utóbbi két országban legalább az igazgatóság összesített fizetését megismerhetik a részvényesek. A magyar szabályok - fél tucat másik tagállaméhoz hasonlóan - azt sem teszik kötelezővé, hogy a vezetői fizetések megállapításának elvei nyilvánosak legyenek; a hazai társaságoknak tehát elvben semmilyen kötelezettségük sincs arra, hogy információt közöljenek a vezetői fizetésekről. A közgyűlés mindössze annyit tehet, hogy véleményt mond a hosszú távú vezetői kompenzációs politikáról, ám ez nem jelenti azt, hogy konkrét részvényopciókról is szavazhatna. Utóbbi kérdésben hazánkat és Máltát leszámítva minden tagállam biztosít több-kevesebb jogot a részvényeseknek.

Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok függetlensége terén sem túl biztató a magyarországi jogi helyzet. A törvény nem írja elő, hogy a jelölési és bérezési bizottságokba a tulajdonosoktól független tagokat is beválasszanak, mint ahogy arról sem rendelkezik, hogy hozzák nyilvánosságra az ilyen független igazgatók nevét vagy más adatait. Hazánkkal ellentétben a tagországok többsége e téren eleget tett a brüsszeli ajánlásnak, és sovány eredmény, hogy legalább a felügyelőbizottságokba nálunk is kötelező független tagokat felvenni. Ez a követelmény ma már ugyanúgy általános az uniós országokban, mint ahogy vállalatirányítási kódexek (Corporate Governance Code, CGC) kidolgozása is mindenütt kötelező.

(Világgazdaság)

Follow hrportal_hu on Twitter

A munkahelyükön alszanak a dolgozók Kínában

Kínában a technológiai cégek elképesztő gyorsasággal fejlődnek, toborzásban gyakran nem tudják tartani a lépést, így a dolgozókra komoly teher nehezedik. Az alkalmazott akkor és ott alszanak, ahol épp idejük van, tudnak: az asztalnál, munkahelyi emeletes ágyon, kempingágyon, írja a Business Insider.tovább..

    További cikkek
    Nyugdíj 40 év munka után: a férfiaknak is megadná a Jobbik

    A Jobbik alelnöke szerint a tervezettnél magasabb szociális adóbevételek lehetővé teszik, hogy a férfiak is nyugdíjba mehessenek 40 év munkaviszony... Teljes cikk

    "Nem a bevándorlók szorítják le a béreket, hanem az őket kizsákmányoló munkáltatók"

    A brit Munkáspárt vezetője szerint ha valahol feszültség keletkezik a Nagy-Britanniába érkező külföldi munkavállalók miatt, az rendszerint nem ők,... Teljes cikk

    Budapestről irányítja a Dentons új európai igazgatója a Pro Bono tevékenységet

    A Dentons Atanas Politovot nevezte ki a Pro Bono európai igazgatójává, aki budapesti székhellyel dolgozik majd - tájékoztatta a cég portálunkat. Teljes cikk

    Egri kórház: aki perelt, megkapta a visszatartott béren kívüli juttatást

    Peren kívüli megállapodás született az egri Markhot Ferenc Kórház dolgozóinak járó cafeteria kifizetéséről hétfőn az érdekképviseletek és az... Teljes cikk

    Új állások Kecskeméten

    Új parkettalakkozó és megmunkáló üzemmel bővítette kecskeméti gyárát a magyar tulajdonú Graboplast, a 640 millió forint összegű beruházás... Teljes cikk

    Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

    Vonzások és választások

    Az utánpótlás az élet minden területén az egyik legfontosabb kérdés, a demográfiától az éléskamráig. Van olyan vállalat, ahol a...