Tovább erősödik a kivándorlás? 200 ezer magyar lakik külföldön - legalább

A Eurostat új adattáblákat tett közzé az EU-n belüli népességről, amelyekben már 2011-es adatok is vannak. Konkrétabban az egyes országok területén letelepedett (állandó lakhellyel rendelkező, a népességnyilvántartásokban szereplő) külföldi állampolgárok számát lehet lekérdezni aszerint, hogy mely országból érkeztek. Így fel lehet mérni azt, hogy hány magyar állampolgár lakik az egyes országokban, amiről a hazai hivatalos statisztikák valamilyen okból mélyen hallgatnak. Az adatok megint a kivándorlás masszív növekedését mutatják.

Csak a franciák hiányoznak a nagyok közül

Az adatok egy része sajnos hiányzik, ami kisebb országoknál, ahová nem irányul jelentős magyar vándorlás (migráció), nem túl zavaró, néhány jelentősebb célországnál viszont igen. Ilyen volt elsősorban Ausztria, Nagy-Britannia és Franciaország, ezek közül az első kettő adatait a nemzeti statisztikai hivatalok adatai alapján ki tudtunk egészíteni. (A legfrissebb brit adatok 2011 szeptember végiek, de az ottani munkaügyi statisztikákról már korábban is beszámoltunk, amelyek szerint az utóbbi időben negyedévente 4-5 ezer magyar kért társadalombiztosítási számot a szigetországban.)

Az Ausztriával és Nagy-Britanniával így kiegészített táblázatunk szerint (lásd a cikk végén) tavaly 13 százalékkal, 171 400 főről 193 800 főre nőtt a külföldön, az EU-ban lakó magyarok száma. Ezek tehát minimumadatok, hiszen egyes országok hiányoznak. Tíz évvel ezelőtt, 2001-ben csak mintegy 80 ezer főt tartottak nyilván, azóta 142 százalékos a növekedés.

Mégiscsak több lesz ez kétszázezernél

A francia adatot egyébként annak alapján, hogy 2008-ban 3500 honfitársunk élt abban az országban, és összevetve az olasz, spanyol, német számok dinamikus növekedésével is, legalább 5 000 -10 000 főre becsülhetjük, Itt van aztán még Svájc és Norvégia is, amelyek nem EU-tagok ugyan, de fejlettek, így vonzó célországok lehetnek. Az OECD nem túl friss statisztikája szerint Svájcban 2009 végén 5700, 2010 végén 6400 magyar állampolgár lakott (az átlaghoz hasonló, 12 százalékos növekedés). Norvégia nem tűnik kiemelt célpontnak, 2010-ben ezer fő körüli magyar emigráció élt ott.

Szigetlakó, sarki és trópusi magyarok

Az ENSZ-nek is létezik egy migrációs adatbázisa, amelyben sajnos sok országról csak 5-10 éves népszámlálási adatok szerepelnek, viszont a Föld majdnem minden országáról vannak információk. Ebből válogattunk néhány érdekességet.

- Argentínában 1620, Brazíliában 3063, Chilében 440 magyarországi születésű polgár élt mintegy tíz évvel ezelőtt (2001, 2000 és 2002-es adatok).

- Kanadában 2006-ban 46 735 magyar származású személy élt, a tendencia erősen csökkenő volt, évről évre 1-2 ezerrel kevesebben voltak.

- Oroszországnak 2010-ben 18 661 magyarországi születésű polgára volt, Ukrajnának 11 235. Ugyanakkor Ukrajnában csak 141 volt a magyar állampolgárságú lakosok száma.

- Ausztráliában 22 700 magyar származású élt 2010-ben, ezzel ez volt a harmadik legöregebb népességű népcsoport az országban, az átlagéletkoruk 66 év közelében járt a helyi statisztikai hivatal szerint.

- Új-Zélandon az ENSZ adatbázisa alapján 2006-ban 1254 magyar élt.

- Izlandon 2010-ben 185 magyar születésű élt, de csak 37 százalékuk volt nő.

- Izraelben 11 325 magyarországi származású polgár lakott 2010-ben.

- Ugandában 147 magyart tartott nyilván az ENSZ.

Ezen számok alapján becsülve e három országban további 12-18 ezer magyar lakhat, és akkor még csak Európában járunk. Pedig biztos, hogy fontos célpont az USA és Kanada, talán Ausztrália és kis mértékben talán más országok is. Ráadásul ezek csak a hivatalosan, lakhellyel bejelentett személyek, aligha vagy csak részben lehetnek közöttük az albérletben, kollégiumban lakók, az idénymunkások, a feketemunkások, a magánháznál lakó baby-sitterek, a magukat rokonoknál meghúzók.

A magyar gyerekek külföldre születnek?

Az ő számukat még csak becsülni sem lehet. Nemrég olyan becslés is megjelent a magyar sajtóban, hogy csak tavaly százezer magyar keresett munkát külföldön. Sokan azt gyanítják, hogy a magyarországi születési arányszám részben azért a legalacsonyabbak egyike Európában, mert főleg fiatalok élnek folyamatosan külföldön, és az ő gyerekeikről a hazai statisztika már egyáltalán nem is értesül.

Fogynak szegény ötvenhatosok

Hogy a tengerentúlon hány honfitársunk próbált szerencsét, az is rejtély. Úgy tűnik, elsősorban Európában divat az állampolgárság szerinti statisztika, más kontinenseken sokszor csak azt tartják nyilván, mely ország szülötte valaki. Így az OECD statisztikája például az USA-ban 2010-re 83 087 magyarországi születésű lakost tart nyilván, ami 2400 fővel több, mint egy évvel korábban. Ebből azonban több tízezer is lehet a rendszerváltás előtt disszidáltak, 1956-osok, sőt még korábbi emigránsok száma. Jó okkal valószínűsíthető, hogy elöregedésükkel az ő számuk folyamatosan csökken, így a 2010-es magyar bevándorlás az USA-ba jóval több lehetett 2400 főnél, akár több ezer fővel is meghaladhatta azt.