Orbán Viktor miniszterelnök az Új Széchenyi-Terv vitairatának bemutatóján kiemelte: az ország pénzügyi helyzete ma stabil és kiszámítható, jó reményekre ad alapot ahhoz, hogy a kormány folytassa a szerkezeti átalakításokat és egyúttal beindulhasson a gazdaság növekedése. A vállalkozóknak tartott rendezvényen a miniszterelnök azt mondta: "a költségvetés összeomlásának veszélyét sikerült elhárítani az akciótervvel". Mint mondta, aránylag stabil helyzetben van az ország, ezért van lehetőség a gazdaság újjáépítésére.

Először a romokat kell eltakarítani, ezt szolgálta a 29 pontos gazdasági akcióterv; a politikai-jogi felelősség megállapítása folyamatban van, most következhet az újjáépítés, amely az Új Széchenyi-Tervvel el is kezdődik - jelentette ki a miniszterelnök.

A kormányfő a tervet e kormányzati teljesítmény egyik legfontosabb elemének látja. Az Új Széchenyi-Terv hivatása, hogy beteljesülhessenek a magyarok reményei itt, Magyarországon - hangoztatta Orbán Viktor.

Matolcsy György a részleteket ismertetve leszögezte: a tervek szerint Magyarországnak 2030-ra kell elérnie az uniós átlag feletti gazdasági fejlettségi szintet, életszínvonalat. A nemzetgazdasági miniszter közölte: ennek a 2030-ig terjedő időhorizontnak van egy első tíz éves, 2020-ig terjedő gazdaságfejlesztési koncepciója, ez az Új Széchenyi-Terv. Fő célkitűzése a munkahelyek teremtése, egymillió új munkahely létrehozása. Az Új Széchenyi-Tervnek hét kiemelt programja van: a gyógyító Magyarország - egészségipar, a megújuló Magyarország - zöld gazdaságfejlesztés, az otthonteremtés - lakásprogram, a vállalkozásfejlesztés - üzleti környezet fejlesztés, a tudomány - innováció - növekedés, a foglalkoztatás és a közlekedés - tranzitgazdaság - ismertette Matolcsy György.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter szerint a kormány célja az Új Széchenyi-Tervvel, hogy gyorsan, hatékonyan, összehangoltan juttassák el a hazai és uniós összevont forrásokat a kis- és közepes vállalkozásokhoz (kkv-khoz). A szándék, hogy a ciklus végéig összesen 1.000 milliárd forintot biztosítsanak erre a célra az összevont forrásokból.

Fellegi Tamás szerint a 2007-2013 közötti időszakban Magyarország számára elérhető uniós források értéke összesen 7.870,17 milliárd forint. Ebből jelenleg 1.828,8 milliárd forint szabad forrás áll rendelkezésre, 1.480,2 milliárd futó projekt és 4.126,5 milliárd forint kötelezettségvállalással elindított projekt mellett. A kkv-k számára azonnal mobilizálható források értéke 155 milliárd forint. A kormány már tárgyalta az összesen mintegy 477 milliárd forint értékű projektforrás visszavonására, illetve tartalmi felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot, ennek eredményeként 41 milliárd forint uniós támogatást szabadítanak fel.

A munkaadói szervezetek kedvezően fogadták az Új Széchenyi-Tervet. Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke szerint a vitaanyagból kiolvasható, hogy a 7 kijelölt prioritással a kormány jól meghatározza a magyar gazdaság előtt álló célokat, a legfontosabb fejlesztési területeket. Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke kiemelte: a vitára bocsátott Új Széchenyi-Terv patrióta szemléletű, és ezt örömmel fogadják a vállalkozók. Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke azt hangsúlyozta: pozitívan értékelik a bejelentést, mert a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyhelyzetbe hozásának feltétele az, hogy a kormány kiemelten foglalkozzon a szektor helyzetével.

A parlamenti pártok vegyesen ítélték meg a terv elképzeléseit.

Az MSZP részéről Tukacs István úgy értékelte: a Fidesz-kormány az önkormányzati választásokig semmit nem akar elmondani valóságos gazdasági programjából. A szocialista honatya kiemelte: az Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter által elmondottak között egyetlen konkrétum sem hangzott el. Hozzátette: legfeljebb a 2020-as, a 2030-as években várható, nagyon távoli célokat fogalmaztak meg.

Az LMP visszalépésnek tartja a kormány Új Széchenyi-Tervét, és elhibázottnak annak koncepcióját. Tordai Bence választmányi szóvivő elmondta: a kereszténydemokrata Nagy Andor tavaly még "zöld Széchenyi-Tervet" ígért arra az esetre, ha a Fidesz-KDNP kormányra kerül. Arra is kitért, pártja csak olyan javaslatot támogat, amely a foglalkoztatottság növelését és a fenntarthatóságot célozza.

A Jobbik ugyanakkor biztatónak tartja az Új Széchenyi-Tervben megfogalmazott célokat és egyetért azzal az értékeléssel, amely szerint az első Széchenyi-Terv volt az utolsó sikeres gazdaságfejlesztési program. Hegedűs Tamás, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerdán az MTI-nek elmondta: pártja fontosnak tartja a kormány által megjelölt hét fő fejlesztési irányt, ugyanakkor azokat az infokommunikációs technológiák alkalmazásával, valamint a gyógyászati célú turizmus fejlesztésével, illetve a mezőgazdasági és az élelmiszeriparral javasolja kiegészíteni.