Vállalatok humánerőforrás-gazdálkodási jellemzőinek vizsgálata az észak-alföldi régióban (PDF - függelék)

Vállalatok humáner ő forrás-gazdálkodási jellemz ő inek vizsgálata az észak-alföldi régióban
Az Észak-Alföldi Régió
1. Bevezetés
A kutatási eredmények elemzéséhez elengedhetetlen az Észak-Alföldi Régió bemutatása, megismerése. Cé-lunk
a régió olyan aspektusú vizsgálata, mely tematikájában és hatásában direkt vagy indirekt formában, de
viszonylag szorosan kapcsolódik a vállalatok emberi er ő forrás jelenlegi helyzetéhez és lehetséges fejleszté-séhez.
Régiót bemutató munkánkat nagyban segítette az, hogy az elmúlt évek során alapos el ő készít ő munka után,
és számos jelent ő s megyei és regionális kutatásra támaszkodva elkészült az Észak-Alföldi Régió fejlesztési
terve. A tervnek része a helyzetelemzés, a koncepció, a stratégia valamint az operatív terv. Ezek az anyagok
a régió jelenleg legszélesebb kör ű és legmélyebb szint ű elemzéseit tartalmazó dokumentumai. Ennek követ-keztében
az alábbi, a régiót bemutató rész, a fent említett anyagok kivonatolásával készült.
Munkánk során támaszkodtunk a Megyei Munkaügyi Központok meglév ő munkaer ő -piaci prognózisaira is.
2. A földrajzi fekvés
Az Észak-Alföldi Régió fekvését tekintve speciális helyzetben van. Miközben egy része az ország legkele-tibb
fekvés ű területe, addig más részei benyúlnak egészen az ország középs ő részeire is. A régió természet-földrajzi
szempontból viszonylag egységes terület, de a régiót alkotó megyék elhelyezkedését vizsgálva nagy
különbségeket találhatunk. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, egyedüli módon az országban, három szomszé-dos
országgal is határos, több mint 300 km-es határszakaszon. Hajdú-Bihar megye is jelent ő s hosszúságon
határos Romániával, Jász-Nagykun-Szolnok megye azonban nem rendelkezik határszakaszokkal, az ország
belsejében azonban hat, régión kívüli megyével is határos.
3. A közlekedési szerkezet általános bemutatása
A régió hagyományos közlekedési f ő tengelyvonalát a Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony
nemzetközi törzshálózati vasúti f ő vonal és 4. sz. f ő út képezi. Erre épülnek rá a három megyeszékhely, mint
központ körül kialakult sugaras hálózati elemek, mind a vasút, mind a közút vonatkozásában. Ezt a hálózatot
egészítik ki a térszerkezetben meghatározó jelleggel, egyben a szomszédos régiókhoz is kapcsolatot biztosít-va:
Szabolcs–Szatmár–Bereg megye területén kelet–nyugati irányban a Nyíregyháza–Szerencs–
Miskolc nemzetközi vasúti törzshálózati vasútvonal, valamint a 36. 41. és 49 sz. f ő utak,
Hajdú–Bihar megye területén észak–déli irányban a 47 sz. f ő út,
Jász–Nagykun–Szolnok megyében az EU IV. közlekedési folyosó részeként a Budapest–
Szolnok–Békéscsaba nemzetközi törzshálózati vasútvonal, valamint észak–déli irányban a
32. és a 442. sz. f ő utak.
A régió f ő tengelyvonalának fejlesztését er ő sítheti a három megyeszékhely repül ő terének megléte,
közülük is kiemelve az érvényes kormányzati döntés szerint regionális repülésre leginkább alkal-mas,
régió súlypontjában elhelyezked ő debreceni repül ő tér.