Változások a családtámogatások rendszerében

A rendszerben végrehajtandó korrekció célja, hogy mérséklődjön a gyermeket nevelő családok szegénységi kockázata, az alacsony jövedelmű, többgyermekes családok eddiginél nagyobb mértékű támogatást kapjanak, valamint szűnjön meg, vagy mérséklődjön a gyermeket nevelő családok támogatása közötti aránytalanság.


A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

A rendszerben végrehajtandó korrekció célja, hogy mérséklődjön a gyermeket nevelő családok szegénységi kockázata; az alacsony jövedelmű, többgyermekes családok eddiginél nagyobb mértékű támogatást kapjanak; szűnjön meg, vagy legalábbis mérséklődjön a gyermeket nevelő családok támogatása közötti aránytalanság; az új támogatási rendszer fejezze ki azt, hogy minden gyermeket nevelő család számíthat a társadalom segítségére, illetve megkülönböztetett figyelmére. Az új rendszer segítse a kisgyermeket nevelő szülők munkaerőpiacra történő visszatérését; a bürokratikus elemek féken tartása érdekében fontos szempont, hogy a támogatási rendszer az egységesítés irányába fejlődjön.


Az új családi pótlék-összegek - megtartva a családtípus és a családban nevelkedő gyermekek száma szerinti differenciálást a hatályos szabályozáshoz képest átlagosan 84%-os mértékben emelkednek. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékosok ellátásának összegeit azonban indokolt tovább differenciálni. A tervezet a továbbiakban is külön összeget jelöl meg a fogyatékos gyermeket egyedülállóként nevelő szülők részére, valamint a kétszülős családban nevelkedő fogyatékos gyermekek után.
A felnőtt korú fogyatékos személyek részére járó ellátás, aminek folyósítása saját jogon történik, ezeknél alacsonyabb összegű. Ennek indoka, hogy a felnőtt fogyatékos személyek más ellátásra is jogosultak lehetnek (fogyatékossági támogatás, rokkantsági járadék, rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális segély), és az őket megillető magasabb összegű családi pótlék összegét ezek figyelembevételével, illetőleg ezekkel összhangban szükséges meghatározni.

Az egy- és kétgyerekesek esetében a családi pótlék annyi lesz, amennyi korábban a családi pótlék plusz az adókedvezmény volt, azzal a különbséggel, hogy ezt most mindenki megkapja. Ugyanakkor a három- és több gyermekes családok számára az adókedvezmény részben megmarad.

Az intézkedések 2.105.000 gyermeket érintenek.

A gyermekgondozási segély folyósítása mellett az anyák időkorlátozás nélkül vállalhatnak munkát a gyermek egyéves korától, ezzel egyidejűleg a méltányossági jogkörben megállapítható gyermekgondozási segély esetkörei szűkülnek. (A "nagyszülői gyermekgondozási segély" megmarad). Ez a rendelkezés különösen kedvezően érinti a tartósan beteg és fogyatékos gyermekeket gondozó szülőket, hiszen esetükben a gyermek 10 éves koráig jár a GYES (minden más gyermek esetében csak 3 éves korig). Ez az intézkedés körülbelül 10 ezer tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek családjának jövedelmi helyzetét javítja. Ugyanakkor "kifutó rendszerben" megszűnik a tartósan beteg, fogyatékos személyek után járó gyes megállapításának lehetősége a gyermek 10 és 14 éves kora között, mert az ápolási díj azonos feltételek mellett számukra azonos mértékű ellátást biztosít.

Egyéb pontosító, illetve a jogalkalmazást elősegítő módosítások. Eddig a 16 éven felüli kiskorú anya csak akkor kaphatott ellátást, ha szüleivel, gyámjával élt. A 16 éven felüli kiskorú, ha férjhez ment, nagykorúvá vált, így jogosult lett az ellátásra. Nem kapott ellátást viszont az a 16 éven felüli kiskorú, aki nem élt saját családjában. Itt eddig joghézag volt. A törvény elismerte a jogát, hogy kiváljon a családból, de nem jogosította föl az ellátásra. A törvénymódosítás után a családon kívül élő 16 éven felüli kiskorú is jogosulttá válik a családi pótlékra és a családtámogatási ellátásokra. További változás, hogy az örökbe fogadni szándékozó szülő családi pótlékra és gyermekgondozási segélyre jogosulttá válik már a kötelező gondozási idő alatt).

A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy aki a hatályos szabályozás szerint családi pótlékra és egyidejűleg rendszeres gyermekvédelmi támogatásra is jogosult, január 10-éig kérhesse a két ellátás jelen szabályok szerinti, legfeljebb 2006. március 31-éig terjedő időszakra történő továbbfolyósítását. 2006. április 1-jétől egységesen az új összegű családi pótlékot folyósítják.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénnyel (Gyvt.) összefüggő módosítások

Jelenleg a rendszeres gyermekvédelmi támogatáshoz számos, egyrészt a Gyvt.-ben, másrészt egyéb jogszabályokban meghatározott kedvezmény társul:
- a bölcsődei, valamint az óvodai ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkezése,
- az iskolai gyermekétkeztetés 50%-os normatív kedvezménye,
- szociális célú nyári és évközi gyermekétkeztetés,
- a települési önkormányzat részére szociális gyermekétkeztetés céljából nyújtott támogatás igénylése,
- az iskolai nappali rendszerű oktatásban részt vevő 1-13. évfolyamosok tankönyvtámogatása.

A jelenleg mintegy 650 ezer rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek, fiatal felnőtt közül számosan egyéb kedvezményekre (tőketörlesztési támogatásra, tandíjtámogatásra, kollégiumi térítési-díjtámogatásra, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési-díjtámogatásra) is jogosultak.

A családtámogatási reform a gyermekek esélyegyenlőségének előmozdítása, a szociális biztonság növelése érdekében ezeket a kedvezményeket meg kívánja tartani. Ezt a célt szolgálja egy új ellátási forma, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény bevezetése. A kedvezményekre való jogosultságot az önkormányzat jegyzője állapítja meg.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők évi egyszeri támogatást kapnak a gyermeknevelés költségeihez való hozzájárulás céljából. (2006. évben a támogatás összege 5000 Ft.)

A foglalkoztatás elősegítése érdekében fontos a gyermekek napközbeni ellátása, amely elsősorban a családi napközi fejlesztésével történhet. A Gyvt. a települési önkormányzatok feladatává tette a napközbeni ellátások biztosítását. A települési önkormányzatok lehetőségeiket mérlegelve működtethetnek intézményt, szolgáltatást, vagy ellátási szerződés keretében civil szolgáltatóktól megvásárolhatják azt. 2005. július 1-jétől minden 10 ezer feletti lakosságszámú település köteles bölcsődét működtetni. (A 10 000 lakos alatti települések máig ellátatlanok. A bölcsődei férőhelyeknek csupán töredéke, 4,2%-a (998 férőhely) található a községekben, holott kistelepüléseken élő gyermekek aránya a korosztályi létszám 15-20%-a. Egy gyermek bölcsődei ellátása évi 900 000 - 1 100 000 Ft közötti összegbe kerül. A családi napköziben ez kb. 500 000 Ft, tehát jóval olcsóbb. A fenntartási költséget mindkét ellátási formánál a központi költségvetés, az önkormányzati hozzájárulás és a szülő által fizetendő összeg fedezi. Az állam által fizetett normatíva ellátott gyermekenként 462.900.- Ft.)

A családi napközik fejlesztését szolgáló módosítások:
- Az alapellátáson túl lehetővé kell tenni, hogy a gyermeknevelést segítő egyéb szolgáltatásokat (speciális tanácsadást, időszakos gyermekfelügyeletet) biztosítsanak.
- A családi napköziben fizetendő térítési díj meghatározásánál az étkeztetés térítési díja helyett a szolgáltatások óradíját kell alapul venni.

Egyéb pontosító, illetve a jogalkalmazást elősegítő módosítások (pl. a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény végrehajtásához kapcsolódó módosítás). Az egyezmény egyik fontos vívmánya, hogy a nemzetközi örökbefogadásoknál lehetőség nyílik az utókövetésre, a külföldi állampolgár által örökbe fogadott gyermek helyzetének nyomon követésére. Az ICSSZEM mint Központi Hatóság megkeresésére - a módosítás értelmében - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat látja majd el ezt a feladatot.


A részletes családtámogatási táblázat elérhető az alábbi linkre kattintva:
http://www.icsszem.hu/main.php?folderID=1055&articleID=5014&ctag=articlelist&iid=1&accessible=0