Van esély a csúsztatott adózásra

A kérdés, hogy csak a befolyt számlák után kelljen adózni fel sem merülne, ha sokkal jobb lenne a magyar cégek fizetési fegyelme. De nem az. Számos felmérés bizonyítja, hogy mennyire nem. A vállalkozóknak pedig, úgy tűnik, elegük van abból, hogy a még meg sem kapott bevételek után is befizessék az adót.

A kis- és középvállalkozások helyzetének rövid és középtávú stabilizálásáról a közelmúltban készített koncepcióvázlatába ezért is vette bele a VÉSZ a javaslatot, hogy minden vállalkozási formában csak a realizált árbevétel keletkeztessen adó- és járulékfizetési kötelezettséget. Kérdésünkre, hogy eljártak-e már az illetékes szerveknél ez ügyben azt válaszolták, éppen most küldték el beadványaikat a minisztériumokba.

Nem lehetetlen

A VÉSZ azzal érvel, hogy az egyéni vállalkozóknál most is pénzforgalmi elv alapján megy az adózás, és nemrégiben (hat évvel ezelőtt) még a betéti társaságoknál is volt lehetőség csak a befolyt árbevétel után adózni, egyszeres könyvvitel mellett.

Áfavisszaigénylést például most is mindenki csak az általa kifizetett számlák után kérhet, ennek mintájára be lehetne vezetni, hogy áfát (és minden más adót) is csak a befolyt jövedelmekre kelljen fizetni – állítja Éliás Ádám, a szövetség elnöke. Más kérdés, hogy MTI szerint Brüsszelből éppen a napokban érkezet feddés az áfavisszaigénylés mostani magyar gyakorlatával kapcsolatban.

Éliás Ádám nem kívánta megnevezni, uniós szinten kitől informálódott javaslatukkal kapcsolatban, de azt elárulta, hogy a képviselő tájékoztatása szerint az EU-ban pontosan az a tendencia, hogy az egész adórendszer igazodjon a realitásokhoz. Semmi értelme, hogy papíron legyenek követelések, kivetett adók és kifizetések, állítja. Uniós törekvés, hogy a valóságos pénzügyi, gazdasági történésekhez igazodjon az adórendszer.

Bevezethető-e, vagy sem?

Elméletileg nincs akadálya a szabály bevezetésének, vagyis hogy csak a befolyt árbevétel után kelljen adót fizetni – mondta az Adótanácsadók Egyesülete elnöke, Zara László. Nem hallott még róla azonban, hogy az unión belül lenne hasonló példa. Kizárólag az államtól függ, s nem az uniótól, hogy milyen szabályokat állapít meg az adózással kapcsolatban – tette hozzá.

A pénzforgalmi szemlélet helytelen, mert valótlan GDP-eredményekhez vezet, és az összemérhetőséget is sérti – állította a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnöke, Ruszin Zsolt. Ráadásul az EU sem engedné a bevezetést, mert az nem egyezik az EU számviteli alapelvével sem (1978. évi 78/660 Irányelv) – tette hozzá.

Zara László szerint viszont nem ütközne az EU számviteli alapelvével a befolyt bevételek utáni adózás szabálya.

És a másik oldal?

A VÉSZ elképzelése másrészt így egyoldalú, figyelmeztetett Ruszin Zsolt. Hiányzik belőle a kiadási oldal, vagyis annak rögzítése, hogy a kifizetetlen számlákkal nem lehet csökkenteni az adóalapot. Zara László szerint is csak ez jelentene garanciát a feltételezett rendszerben.

A VÉSZ-nek más az elképzelése a másik oldalról. Azt mondják, ha nem vitatott a követelés, akkor fizetés hiányában a számlakiállító beszállító helyett a számlát befogadót terhelje az adófizetési kötelezettség. Hiszen nála van a teljesítéssel létrejött érték, és feltehetőleg az ellenérték is, mert azt nem fizette ki.

Ez lefordítva úgy fest, mint egy feltételes fordított adózás. Éppen ezért nem kivitelezhető, hiszen ahogy korábban Ruszin Zsolt felhívta rá a figyelmet, fordított adózás csak az építési szolgáltatásoknál lehetséges. De ott feltétel nélkül.


A vitatott teljesítésre is irányt szab a VÉSZ, mondván éppen azért, mert vitatott, nem lehet rá adót elvárni. Mégpedig addig nem, amíg a felek meg nem egyeznek vagy jogi úton nem tisztázzák a teljesítéssel kapcsolatos vitát. Mivel a bírósági eljárás eredménye a számla megsemmisítése is lehet, akár meg is szűnhet az adófizetési kötelezettség jogalapja. A VÉSZ szerint tehát a jogi végkifejletig fel kell függeszteni az adóvégrehajtást is.

Elméletileg igen, de csak átmenetileg

Mivel a költségvetésnek hiányt okozna, ha csak a kiegyenlített számlák után keletkezne adófizetési kötelezettség, ezért a bevezetést csak átmeneti szabályként tudná elfogadni Zara László. Már csak azért is, mert az állam nem vállalhatja át a vállalkozótól a szerződéskötésekkel járó felelősséget – tette hozzá.

A szerződéses partner megbízhatóságának ellenőrzése ugyanis a vállalkozó felelőssége. Erre a követelésbehajtók is sűrűn figyelmeztetnek, mivel náluk csapódnak le az elmulasztott tájékozódás velejárói, a kifizetetlen számlák.

Ha adót nem, akkor járulékot se kelljen fizetni

A VÉSZ azt is el szeretné érni, hogy ha a vállalkozónak nincs bevétele, ne csak adókat, hanem járulékokat se kelljen fizetnie. Ahogyan bevétel híján nincs meg az adók fedezete, ugyanúgy a járulékoké sincs, fejtette ki az elnök.

Zara László azon a véleményen van, ha egy társas vállalkozásnak nincs bevétele, akkor azt meg kell szüntetni. Az egyéni vállalkozásoknál pedig éppen előterjesztés alatt van egy törvényjavaslat, emlékeztetett, amely megengedné a vállalkozás felfüggesztését, például bevételmentes időszakra. Járulékfizetés híján azonban nem kapnának ellátást sem.

Az egy-két személyes társaságoknak viszont ez a törvénymódosítás sem adna felmentést, nekik továbbra is fizetniük kell a foglalkoztatáshoz kötődő járulékokat, akkor is, ha nincs bevételük.

Technikailag kivitelezhető

Gyakorló könyvelő arról tájékoztatta az FN.hu-t, hogy egyáltalán nem okozna nehézséget az áttérés a pénzforgalmi szemléletre. Sőt akár csökkenhetné is a vevő-szállító nyilvántartást, amennyiben az új szabály úgy rendelkezne, hogy csak akkor kell a könyvelésbe betenni a számlákat, ha befolyt az ellenértékük, illetve ki lettek fizetve.