A HR szolgáltatásokkal foglalkozó ADP Canada megbízásából készült kutatás szerint tízből három megkérdezett ismer olyan személyt, aki ferdített az önéletrajzán, és tízből ketten beismerik, hogy maguk is éltek ilyen trükkel, hogy előnyhöz jussanak.

A felmérést megrendelő cég kommentárja szerint a trükköző álláskeresők abban bíznak, hogy nem fognak lebukni. A kutatás szerint nem alaptalanul reménykednek: tízből hatan ugyanis úgy jutottak munkához, hogy a munkaadó nem ellenőrizte részletesen az önéletrajzok valóságtartalmát.

Az eredmények szerint a leggyakrabban (27 százalék) a korábbi bérükről mondanak többet a ténylegesnél az álláskeresők. De
sokan vannak, akik az előző munkahelyen betöltött felelősségüket nagyítják fel. A válaszadók szerint 17 százalék hajlik arra, hogy valótlant állítson képzettségéről, például egy idegen nyelv vagy egy számítógépes program ismeretéről, további 12 százalék pedig még igazoló iratok és megbízólevelek meghamisítására is hajlik.

A kutatás arra is rávilágít, hogy a dolgozók nem néznék jó szemmel, ha új munkatársukról kiderülne, alaptalanul jutott hozzá az álláshoz.

Az ADP Canada szerint a nem megfelelő munkaerő felvétele a cégeknek komoly ráfizetést okozhat, a munkatársak között feszültséget eredményezhet, ami a dolgozókra is visszaüthet. A HR cég azt tanácsolja, nem létező érdemek kitalálása helyett az álláskeresők inkább meglévő és hasznos képességeiket hangsúlyozzák a munkakeresés során.

ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél