18 cikk a(z) A munka törvénykönyve címkével - 1. oldal

7 éve 2017. április 11. napján az Országgyűlés elé benyújtásra került a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló T/15035. számú kormányzati törvényjavaslat, mely 2017. július 1. napjával jelentősen módosítja a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit. Az indoklás szerint a módosítások hátterében a kollektív szerződéssel való lefedettség növelése, a munkaerő-hiány kezelése, valamint a foglalkoztatás további rugalmasítására irányuló munkáltatói igények kielégítése állnak. Az alábbiakban a munkaidőkeretre vonatkozó módosításokat foglaljuk egybe. A további módosításokkal hamarosan külön elemzésben foglalkozunk. Teljes cikk...

7 éve Engem és a kollégáimat az Önkormányzati Hivatal alkalmaz a Munka törvénykönyve szerint. A mi munkaidő beosztásunk a következő: 2 napot megyünk egymás után közvetlenül 07:00 - 19:00 -ig, 1 nap szabadnap, 1 nap pihenőnap, 2 nap 19:00 - 07:00 -ig, 1 nap szabadnap, 1 nap pihenőnap, 2 nap 07:00 - 19:00 -ig és ez így megy folyamatosan, 3 havi beosztásban. Arra külön figyelnek,hogy meglegyen a kellő pihenőnap, ezért rendszeresen plusz pihenőnapokat is beiktatnak. Ezt folyamatos vagy megszakítás nélküli munkarendnek hívják? Munkaszüneti és ünnepnapokon,valamint a hétvégéken is mindig dolgozik valaki közülünk. 2016-ban kaptunk bérpótlékot, 30%-os mértékűt. A 07:00-19:00-es műszakra 1 óra pótlékot;a 10:00-22:00-es műszakra 4 óra pótlékot;a 19:00-07:00-es műszakra pedig 11 óra pótlékot! Az idén, 2017-ben már az államkincstár nem számfejtett a részünkre pótlékot! Tisztelettel kérdezem, hogy 2017-re vonatkozóan történt-e olyan jogszabályi vagy törvényi változás, ami felülírta a 2016-ban érvényes rendelkezéseket? Jár-e nekem és a kollégáimnak, a fentebb említett munkarendben dolgozóknak valamilyen bérpótlék és ha jár, akkor milyen mértékű? Munkaszüneti napi pótlék jár-e? Teljes cikk...

7 éve Az alábbiakban táblázatos formában összegezzük a legfontosabb jogszabályi változásokat a foglalkoztatás területén. (Az Mt. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv.-t, a Met. a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV.tv.-t, az Mvt. az 1993. évi XCIII.tv-t, míg a MüM rendelet az Mvt. végrehajtási rendeletét jelentik.) Teljes cikk...

7 éve Egy nagyvállalatnál dolgozom 25 éve. Idén, pár hét múlva, az üzemegységemet kiszervezik egy zrt-be, ahova jogfolytonossággal minden munkavállalót átvesznek. Az új vállalatnál a feltételek, munkakörök és a kollektív szerződés egy év időtartamra nem változik, viszont utána besorolnak minket egy másik céghez, aminek a feltételeit és a munkavállalókra vonatkozó változásokról még senki sem tud semmit. Én szeretnék továbbra is az anyavállalatnál maradni, ahova át is vennének, viszont a jelenlegi szolgálatvezetőm nem enged, (indoklása szerint, mert jó munkaerő vagyok) a kiszervezés miatt pedig a MT-re hivatkozva nem maradhatok ott, hiszen a munkafeltételeim nem változnak. Ha felmondok és újra belépek az anyavállalathoz, elveszítem az eddig ott eltöltött éveimet és kevesebb órabérért vennének vissza, tehát a nulláról indulhatnék megint, de legalább a szakmámban maradnék. Ha az új társaságnál folytatom a munkát, akkor viszont kétséges számomra, hogy egy év múlva - amikor átkerülünk egy másik céghez - akkor megmaradnak e az anyavállalatnál eltöltött éveim és ezzel a törzsgárdám, juttatásaim, változni fog e a munkaköröm és annak a helye, illetve a bérem. Ha igen, akkor megint indulhatok a nulláról és akkor már kétséges az is, hogy ha kilépnék onnan, akkor az anyavállalat átvenne. Kérdésem, hogy van e olyan lehetőségem, hogy a jelenlegi munkaadó cégemnél maradjak úgy, hogy ne érjenek a fent említett hátrányok? Teljes cikk...

7 éve A munkavédelemről szóló törvény (Mvt.) 2016. július 8. napján ismételten módosult. A munkavédelmi képviselőkre vonatkozó változásoknak megfelelő új szabályozás kialakításának, vagy a régi szabályok kiegészítésének a törvénymódosítás hatálybalépését követő hat hónapon belül szükséges eleget tenni. Kérdésünkre a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője, dr Bán Gergely lényegesnek tartotta az alábbi néhány gyakorlati tanács megosztását. Teljes cikk...

7 éve Munkaórák. Kimeríthetetlen témája mind a munkavállalói mind a munkáltatói oldalnak, rendszerint a mennyiségén és tartamán lehet (és szoktak) polemizálni. Mindkét fél nagyságrendileg hasonló mennyiségű és súlyú érvet tud felhozni saját maga igazának elfogadtatására. De mi is egyáltalán a munkaóra? Mérhető vagy sem? Lehet egyáltalán pontos adatokat kapni a ledolgozott munkaidőről? Ahogy ezekre a kérdésekre választ keresünk egyre több aspektus és egyre több kérdés körvonalazódik, egyre több válasszal. Teljes cikk...

8 éve A fogyatékos, illetve a beteg munkavállalót nem csupán az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.tv. (Ebktv.), hanem A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) is védi. Korábbi elemzésemben a közigazgatási eljárás jellemzőit , előnyeit, illetve hátrányait, illetve azzal összefüggésben az Ebktv. alapvető szabályait bemutattam, most az Mt-ben rejlő lehetőségeket veszem górcső alá. Teljes cikk...

8 éve Szíveskedjenek segíteni abban, hogy jogszabály előírja-e, hogy a munkáltatónak meddig kell a béren kívüli juttatásokat, cafeteriát kifizetnie a munkavállaló részére? Nem találtam ilyen pontot, előfordulhat, hogy a határidőről nem rendelkezik a Munka törvénykönyve? Teljes cikk...

8 éve Szeretnék választ kapni arra, hogy valóban az ünnepnappal kapcsolatban változott a törvény és amíg régebben hétköznapra esett fizetett ünnepnap volt és mellette járt a 2 szabadnap, addig most 2016-ban már kötelező szabadnapnak számít? A munkahelyemen nem fizetik, illetve kötelező szabadnapnak adják ki. Pl. a Pünkösd hétfő kötelező szabadnap volt és szombaton be kell mennem ledolgozni a hétfői napot, holott hétvégén nem dolgoznék alaphelyzetben. Kerestem erről információt interneten, de egyértelmű választ nem kaptam. Illetve a körülöttem élők sem így tudják. Teljes cikk...

8 éve A munka törvénykönyve azt írja, hogy a bérpótlék számítási alapja - ha a felek eltérően nem állapodnak meg - a munkavállaló egy órára eső alapbére. Kérdésem az lenne, hogy ez az eltérő megállapodás mit jelent, mennyivel lehet (esetleg) kevesebb ez a számítási alap az alapbérnél? A megállapodás történhet a kollektív szerződésben vagy lehet egyénenként a munkaszerződésben? Teljes cikk...

8 éve Könyvelőm szerint most változott a Munka törvénykönyve, eszerint a fizetett ünnep nem is létezik már. A dolgozónk két havi munkaidőkeretben dolgozik, (havi 168/ 176 óra hónap szerint) órabérben, bevásárlóközpontban, azaz heti hét napot vagyunk nyitva, vasárnap nem dolgozik. Eddig ha munkanapra esett a fizetett ünnep, akkor távolléti díj volt fizetendő. A könyvelő szerint épp ez változott, és most a hétközi ünnepnapot is vasárnapi ünnepként kell elszámolni, vagyis sima pihenőnapnak minősül. De én úgy tudtam ez a havibéres dolgozóra igaz csak. Kérem tájékoztasson kinek van igaza, hogy tudom akkor szabályosan a május hónapot is akár elszámolni? (pl. Pünkösd hétfő) Teljes cikk...

8 éve Átlagkereset számításánál figyelembe vehető-e főállású munkahelyemen megbízási szerződés alapján végzett plusz munkára fizetett megbízási díj? Felmentési idő alatt jár-e béren kívüli juttatás, költségtérítés, történetesen hétvégi hazautazás költsége? Teljes cikk...

10 éve Adókönnyítést az elnyomott ipari húzóágazatoknak, a munkavállalókat is védő munka törvénykönyvet, s a szakképzés újraindítását is követeli a választásra időzítve az új kormánytól a VDSZ, a legnagyobb ipari szakszervezet. A vegyipari ágazat elvárja, hogy a következő kormány ne csak a gépjárműgyártásra alapozza a nemzetgazdaság működését, írják közleményükben. Teljes cikk...

11 éve Mától ismét jelentősen változik a tavaly júliusban hatályba lépett új Munka törvénykönyve (Mt.). A módosítások több, azóta egyértelművé vált problémára is megoldást nyújtanak, ugyanakkor – mivel jelentős részben a bérszámfejtés területét érintik – az évközi változtatás sok vállalkozás nyilvántartásának átállítását megnehezítheti. A Trenkwalder alábbi összegzése a legfontosabb változásokat mutatja be. Teljes cikk...

11 éve Kevésbé éri meg munkaügyi pert indítani a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt, mióta hatályba lépett az új Munka törvénykönyve. A jogszerűtlenül elbocsátottak kevesebb kártérítésre és gyorsabb ítéletre számíthatnak - Petrovics Zoltán munkajogász szerint ez a munkaügyi perek számának csökkenését fogja eredményezni. A KSH adatai szerint 2011 óta egyre kevesebb a peres eljárások száma. Teljes cikk...

11 éve Szigorú megkötésekkel korlátozhatóak a munkavállalók személyhez fűződő jogai, amennyiben a korlátozás a munkaviszony rendeletetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges, és a cél elérésével arányos, illetve a munkavállalót tájékoztatják - derül ki az Origo.hu cikkéből. Teljes cikk...

11 éve A munkavállalói érdekek érvényesítését segítő együttműködési lehetőségekről tárgyalt az LMP és az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöksége csütörtökön - közölte a budapesti megbeszélést követően az érdekvédelmi konföderáció elnöke. Teljes cikk...

13 éve Eltérő hangsúllyal bár, de számtalan oldalról komoly kritikákat kapott az elmúlt hetekben A munka törvénykönyve (Mt.) átfogó módosításának tervezete. Van néhány olyan terület azonban, melyről alig esett szó. A BDO alábbi összegzése öt olyan fontos kiegészítő javaslatot mutat be, amelyek alkalmazása mind a munkavállalók, mind a munkáltatók érdekeivel összhangban lenne. Teljes cikk...