Szegedi Juli
Szerző: Szegedi Juli
Megjelent: 10 éve

A bizonytalan munkahelyi körülmények stresszt szülnek

Dolgozni stresszes - sőt ez a legnagyobb stresszfaktor az életünkben. Ez már biztosan kiderült a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Munkahelyi stressz és stresszkezelés Kutatócsoportja által több mint 19 000 magyar munkavállaló bevonásával, egy évvel ezelőtt indított Munkahelyi Stressz Felmérésből. Az adatgyűjtés célja a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők országos és ágazati szintű vizsgálata volt. Az biztos, hogy a bizonytalan munkahelyi elvárások jelentik a legnagyobb kockázatot a stressz szempontjából.

A WHO a munka világának változásait a tíz legnagyobb ránk leselkedő veszély között tartja számon, és az előrejelzések szerint 2030-ra a munkahelyi túlterhelés miatt bekövetkező depresszió vezető betegség lesz Európában - mondta Balogh Katalin, az Európai Munkavédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszpontjának vezetője. A kockázati tényezők az erőltetett munkatempó, a szoros határidők, a növekvő külső elvárások, valamint a képességnek nem megfelelő munkahelyi elvárások. A felmérések szerint a nagyfokú megterhelés akkor válik ártalmassá, ha ehhez alacsony döntési jogkör társul - ha sokat dolgozunk, de erről mi döntünk, akkor ez nem visel meg annyira. Ugyanez a helyzet a túl alacsony terhelés esetén: ha erről a munkavállaló maga dönt, akkor nincs stressz, de ha akarata ellenére nem kap feladatot, akkor ez megint stresszel jár. Az igazságtalanság is komoly stressztényező: elviseljük a túlórát, ha ezért jutalom jár, akár pénz, dicséret, egyéb motiválás. Magyarországon egy kutatás szerint óriási a megterhelés-jutalom egyensúlytalansága - márpedig ahol fennáll az egyensúlytalanság, ott kiemelkedően nagy a depresszió kockázata. "Az országos felmérés eredményeiből megtudhatjuk, hogy a magyar munkavállalók számára sokkal inkább a gyors munkatempó (63 százalék), mint a jelentős mennyiségi elvárás (47 százalék) okoznak magas stresszterhelést. Jelentős stressz tényezőként jelenik meg továbbá az igazságosság és tisztelet alacsony mértéke (41 százalék), valamint komoly problémát okoz a szekálás. A stresszfelmérésben résztvevők mintegy 40 százaléka számolt be arról, hogy valamilyen gyakorisággal szenved a munkahelyén a szekálástól." - hangsúlyozta Nistor Katalin pszichológus, PhD hallgató. A szekálás gyakoriságának előfordulása összefüggést mutat a munka jellegével, a segédmunkások, szakdolgozók és irodai, ügyviteli dolgozók körében figyelhető meg legtöbbször. A nők gyakrabban számolnak be szekálásról, szexuális zaklatásról és fizikai erőszakról, az erőszakkal való fenyegetés pedig a férfiak körében volt gyakoribb. A szexuális zaklatás a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom ágazatában fordult elő kimagaslóan nagy arányban, minden 5. kitöltő valamilyen rendszerességgel elszenvedi. Az erőszakkal való fenyegetés az egészségügy, szociális ellátás (24 százalék), a személyszállítás (21 százalék) terén fordult elő legnagyobb arányban.

Magyarországon nincs külön törvény a pszichoszociális kockázatok kezelésére, a többi munkahelyi kockázattal együtt sorolják be, a fizikai, kémia és biológiai rizikófaktorok mellé - mondta Balogh Katalin. Azonban a Munkavédelmi Törvény a munkáltatók számára 2008. január 1-től előírja a pszichoszociális kockázat felmérését, arra azonban nem vonatkozik egységes előírás, hogy ez miként történjen meg. A törvény meghatározza a pszichoszociális kockázat fogalmát: a munkavállalót a munkahelyen érő azon hatások, melyek befolyásolják az e hatásra adott válaszreakciókat, illetőleg ezen összefüggésben stressz, lelki eredetű szervi megbetegedés, munkabaleset következhet be. A pszichoszociális kockázatotok értékelése a munkáltató kötelezettsége, ezt ugyanúgy ki kell értékelnie mint bármilyen más kockázat esetén - ám a törvény a módszertanra nem ad ajánlást. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával megvalósuló projekt keretében a Dániában kidolgozott COPSOQ II kérdőív (Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről) magyar verziójának kidolgozásával éppen ezt a hiányt kívánta pótolni, mondta Stauder Adrienne, pszichiáter, pszichoterapeuta, a Munkahelyi Stressz Kutatócsoport vezetője.



Az Európai Munkavédelmi Ügynökség 2013-ban 16 ezer munkavállaló bevonásával végzett egy közvéleménykutatást. A munkavállalók több mint 50 százaléka azt mondta, hogy környezetében nagyon gyakori a munkahelyi stressz. Az okoknak a bizonytalan foglalkoztatást és az átszervezéseket jelölték meg. Azt is elmondták, hogy 40 százalékuk szerint nem kezelik megfelelőn a munkahelyén a stresszt - azaz megoldás nincs. A magyarok véleménye egyezik az európai munkavállalókéval: a megkérdezettek 60 százaléka szerint van stressz a munkahelyeken, ennek oka a terhelés, az hogy a felettes nem segít, zaklatás, kötekedés, a nem átlátható viszonyok, az átszervezés és a bizonytalan munkahely. Megoldás nincs, a stresszkezelésben elmaradtunk: nincsenek ingyen elérhető stresszkezelési módszerek - az Európai Munkavédelmi Ügynökség két éves kampányának célja pontosan az, hogy legyenek ingyenesen elérhető stresszkezelési módszerek. "Emellett cél a kockázat tudatosítása, a kockázatmegelőzés kultúráját akarjuk elterjeszteni, segítséget adni ebben a kisebb cégeknek is. Ha jól érzi magát, ha motivált, egészséges, az előnyökkel jár mindenki számára." - mondta a szakember.


Mi történik a szervezetben stressz esetén?



Amikor stresszhelyzet áll elő, a szervezetben felszabadul a kortizol és az adrenalin, megfeszülnek az izmok, a légzés szaporább lesz, nő a vércukorszint és a koleszterinszint. Ilyenkor beszűkül a gondolkodás, csakis a problémára koncentrálunk, ezért függ össze az irritábilis bél szindróma, a meddőség és az impotencia a stresszel. "Önmagában nem a stressz a baj, hanem ha nem tudunk regenerálódni, kipihenni magunkat - a feszített munkatempó ezért káros. A stressz a kimerülésig segíti az alkalmazkodást, de ha kimerültünk jönnek a tünetek." - mondta Dr. Stauder Adrienne. És hogy mindez milyen hatással van a munkahelyi teljesítményre? "Ha nem izgatom magam rajta, akkor nincs stressz, nem is kiugró a teljesítményem, de van amikor már olyan magas, hogy azért nem tudunk hatékonyak lenni. Tehát van a stressznek egy optimális szintje, amivel hatékonyak vagyunk, amikor kreatívabbak vagyunk, gyorsabban reagálunk. Ha nem vagyunk teljesen kimerültek, akkor a határidő előtti napokban javul a teljesítmény, de ha fáradtak vagyunk, akkor a stressz negatív hatásai jönnek, gyengül a koncentrációképesség, nem tudunk elaludni, ingerlékenyek leszünk, fájdalmak jelennek meg." . mondta a szakember. Többféle stresszhatást különböztetünk meg: az akut stresszhatást például a munka elvesztése váltja ki. Ezzel szemben a napi stresszt nem egy tényező, hanem a sok apróság okozza, halmozódás miatt alakul ki. Ha a stressz mértéke egy bizonyos ponton túllép, kimerül a megtűrőképesség, és ekkor következik a depressziós állapot. De a hosszan tartó stressz leginkább a szívet terheli meg, ezt bizonyítja egy kutatás, melynek során 22 ezer közalkalmazottat 8 éven át vizsgáltak. Azt nézték, hogy azok a szerencsések, akik nem lettek leépítés áldozatai, hogyan reagáltak a fejük felett zajló elbocsátásokra. Az derült ki, hogy ahol kisfokú volt a leépítés ott másfélszeresére nőtt a szív- és érrendszeri okokra visszavezethető halálozás, ahol nagyobb mértékű, ott duplájára nőtt a halálozás - a tartós stressz ugyanis a szívre van a legkárosabb hatással.


Enni, inni, másokon levezetni



Több módszer áll rendelkezésre a stresszből való regenerálódásra, ám sajnos sokan az úgynevezett nem adaptív módszerekhez nyúlnak: esznek, isznak vagy épp máson vezetik le a feszültségüket. Adaptív módszer a problémák megosztása, kezelése lenne. Ehhez olykor szervezeti beavatkozás, vezetőfejlesztés, saját szempontból pedig egyén megküzdőképességének fejlesztése szükséges. A munkáltatónak óriási szerepe van abban, hogy a terhelés optimalizált legyen, hogy az egyes munkacsoportokban tiszták legyenek a hatáskörök, ne legyen bizonytalan a légkör. Vannak olyan lépések, melyek nem igényelnek anyagi ráfordítást: ha a vállalat összes szereplője úgy érzi, hogy ötleteit meghallgatják, nem csak onnan fentről érkeznek a döntések, akkor ez nagymértékben növeli a motivációt és a lojalitást. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, vállalati kultúraváltásra van szükség. De hasonlóképp csökkenti a stresszt a rugalmas munkaidő, a részmunkaidő és a távmunka is. "Egyértelműen azon dolgozók értek el magas pontszámot a munkahelyi elégedettség (70) és a jóllét (54) mutatókban, akik jónak ítélték meg a vezetés minőségét. A kiégés és a stressz mértéke több, mint 20 ponttal volt magasabb azok körében, akik alacsony elégedettséggről számoltak be. Ezt nem befolyásolták a vezetők válaszai sem, mivel szűkített adatbázison is ezeket az arányszámokat kaptuk. Az eredmények alapján is jól látható, hogy egy teljes szervezetet átfogó, részletes pszcihoszociális kockázatértékelés alapján mind a szervezeti szintű, mind az egyéni szintű beavatkozások megtervezése és az akciótervek megvalósítása hatékonyabban valósítható meg." - hangsúlyozta Zakor Tünde kommunikációs tanácsadó, stressz tréner, a Munkahelyi stressz és stresszkezelés kutatócsoport tagja.

Az igazi megoldás a megelőzés lenne: a munkáltató tegye lehetővé stresszkezelő módszerek elsajátítását: ilyen az időgazdálkodás, a relaxáció, a tiszta kommunikáció, a konfliktuskezelés vagy a sport. Tudja-e támogatni a munkáltató, hogy legyen lehetősége a munkavállalónak regenerálódni? Ehhez rövid szünetek kellenek, amikor a munkavállaló átmozgathatja az izmait - ez mindössze pár perc, de növeli a hatékonyságot. Benne van-e a szervezeti kultúrában, hogy lehet? - a szakember szerint tévhit, hogy ettől csökken a hatékonyság, épp ellenkezőleg: ugrásszerűen megnő. Amiből erőt meríthetnek a dolgozók, az a munkakör egyértelműsége (71), a munka értelmessége (68), és a jó munkahelyi közösség (70). A munkahelyi elégedettséget tekintve a legmagasabb értéket (60) a szakmai, tudományos és műszaki területen dolgozók és az IT, telekommunikáció, média ágazat munkatársai értek el (58). Az országos átlaghoz (54) képest jelentősen kevésbé elégedettek a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatás ágazat (45) valamint a védelem (igazságügy, bíróság, büntetésvégrehajtás) kitöltői.


Melyek a legstresszesebb foglalkozási ágazatok ma Magyarországon?



A munkahelyi stressz mértéke a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom ágazatban volt a legjelentősebb (56), ezt követi a kereskedelem, gépjárműjavítás, ingatlan ügyek ágazat (55), és a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatás ágazat (54). Ugyanakkor az országos átlaghoz képest (52) némileg alacsonyabb stressz szint volt mérhető az egyéb szolgáltatás (érdekképviselet, nonprofit szervezet, szépségápolás stb.), energiaipar, bányászat, víz- és hulladékgazdálkodás (50), valamint a művészet, szórakoztatás, sport, szabadidő (50) ágazati kategóriában dolgozók körében.

Összességében a magyar nők nagyobb stresszről számolnak be, mint a férfiak, a kiégés, az alvászavarok, a munka és a család közötti konfliktus is nagyobb arányban fordul elő a nők körében és a munkahelyükkel is elégedetlenebbek, mint a férfiak.

A kutatási eredmények arra is rámutattak, hogy a magasabb iskolai végzettség, valamint a szakképzettség is egyfajta védőfaktor lehet a stresszel szemben, hiszen a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel illetve szakközépiskolai érettségivel rendelkezők számolnak be a legkevesebb, míg a 8 általános vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezők a legnagyobb stresszről. Beosztásunk szintén jelentősen befolyásolhatja munkahelyi stressz szintünket: a diplomás felsővezetők értek el legalacsonyabb stressz szintet, míg a segéd- és betanított munkások a legmagasabbat.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Mozgás ide vagy oda, kimutatták, hány óra ülőmunka káros menthetetlenül az egészségre

Azt már eddig is tudtuk, hogy az emberi test mozgásra termett, és a sok ülés egyértelműen káros az egészségünkre. A San Diegói Kaliforniai Egyetem... Teljes cikk

Új trend terjed a munkaidő-beosztásban: dolgozz akkor, amikor a teljesítőképességed csúcsán vagy

Bagoly vagy pacsirta? – mindenki hallotta már a kérdést és be is tudja sorolni saját magát valamelyik táborba. Nem ördögtől való tehát az a... Teljes cikk

19 vezérigazgató halt meg tavaly munka közben - jobb "vállalati atlétává" kell válni

Tavaly 19 vezérigazgató halt meg munka közben, de a szám ennél több is lehet. Egyre összetettebb, egyre gyorsabban változó világunkban soha nem volt... Teljes cikk