A boldogságot okozó szoftver - átképzés piacképtelen diplomásoknak

Az informatikai átképzésben webfejlesztők születnek. A szakmaváltás mellett döntő 25 fős csapat novemberben kezdi négy hónapos tanulmányait Budapesten, és márciusban végez. A startup kultúrában gyorstalpalóban gondolkodnak, és nem ötéves tervekben.

Az informatikában dolgozók kiváltságos anyagi helyzetben vannak: „Nem merjük elmondani a barátainknak, mennyit keresünk, milyen egzisztenciát biztosít” – nyitották a sajtótájékoztatót (lásd bővebben „Próbálnak push-olni”), és azzal az ellentmondással, hogy nehéz munkatársakat találni a szoftverfejlesztésben. Ezt a két pontot kötnék össze: a munkaerő-hiányt a magas fizetéssel.

20 ezer hiányzó

„2015-ben 20 ezer fő hiányzik az informatikai piacról. 2-300 milliárd forintot lehetne hozzátenni a GDP-hez, de nincs hozzá ember, ehhez be kellene tölteni az állásokat” – mondta Horváth Ádám, a pilot projektben partner Informatikai Vállalkozások Szövetségének oktatási igazgatója. Az eredmény azzal kecsegtet, mintha két Audi gyár épülne. Megszokott, hogy egy jó informatikust hetente minimum egy állással megtalálnak a Linkedinen.

A munkaerő-piaci kereslet nő az unióban, ezért Horváth szerint borús a jövő, mert háromszoros pénzért el fogja szívni a magyarokat is. „500 fő alatt nem nyitnak egységeket a nagy cégek, a magyarok pedig képtelenek erre, ezért az megy, hogy ráígéréssel elveszik egymástól a munkaerőt. Az informatikusok eközben nem motiváltak, mert így is úgy is 10 százalékkal többet kapnak egy másik cégnél. Vagyis növelni kell a képzést, erre teszünk kísérletet” – fejtette ki Horváth Ádám.

Huniorok

Kökény Tamás„Ma egy junior fejlesztő nettó 200-300 ezer forint között keres. Ezek full bejelentett állások, mert annyira jó árréssel dolgoznak a cégek, hogy nem éri meg másként. Hihetetlen sok projekt van, és nincs elég cég. Világjelenség, hogy aki szoftverfejlesztő céget csinál, annak lesz munkája – nyilatkozta a HR Portálnak Kökény Tamás képzési vezető aki a Green Fox Academy mellett saját céget visz. Prezis munkássága után saját vállalkozásokba kezdve a Brickflow, majd a Lab.coop fejlesztő csapatának vezetője lett. Utóbbi jelenleg amerikai és európai megrendelésre dolgozik, és Kökény szerint hiába van Indiában és Kínában rengeteg szaki, nem tudják befedni a piacot, mert már nem az az elvárás, hogy a fejlesztő csak üljön egy kis szobában és kávézzon, hanem ismerje a célcsoport elvárásait és kulturális téren is legyen megfelelő. A magyar cégek versenyelőnye ebben mutatkozik az olcsó munkaerő mellett.

Az ideális fejlesztő Kökény szerint: „Empatikus, vagyis boldogságot okozó szoftvert készít.”

Kökény Tamás villamosmérnök lesz, ha az egyetem mellett nem kezdett volna fejleszteni az unokatestvére garázscégében. „Nekem sokat adott az egyetem, örülök, hogy jártam, de ehhez a szakmához nem szükséges a diploma, inkább dolgoztam” – mondta el lapunknak. Hozzátette, hogy nem várható el az egyetemtől, hogy mindent megtanítson, a cégek folyamatosan oktatnak. Nem kell már olyan matematikai tudás, mint régebben, és vezető programozóként gyakran hangzik el tőle: „felejtsd el, amit az egyetemen tanultál”.

Kevés a jó szoftverfejlesztő, akiből erős senior és architektúrával foglalkozó ember lesz. A Green Fox ilyen juniorokat képezne, nem a létszámot duzzasztaná. Kökény ezt az utat látja, mert a piacon működik az aláígérés, de pl. Svájcban nem lehet áron alul nyerni, mert nem hiszik el a minőséget.

Ne csak pénzt akarj!

Miért lett Green Fox? Mert az állatos brand barátságos, ne gondolja senki, hogy a szoftverfejlesztés annyira nehéz dolog – válaszolta Kökény Tamás. „Aki szeret tanulni és igényesen létrehozni dolgokat, annak menni fog” – mondta el lapunknak Bárdos Kristóf GFA alapító. Szerinte megtanulható autodidakta módon is, de ebben könnyen el lehet veszni, ebben szeretnénk segíteni.
A Green Fox csapata
Minimális szoftverfejlesztői tudással is felvesznek, jelentkezzen bátran, aki próbálkozott már weblap készítéssel. Az ötfős csapatok pilot-ban végzett feladatai összefüggésben lesznek a támogató cégek projektjeivel. Szerencsés esetben alkalmazottként ugyanazt fogják csinálni alkalmazottként, csak más tempóban és felelősséggel.

Azt kikötötték, hogy ilyen rövid idő alatt nem várják, hogy képzett szoftver mérnököket dobjanak piacra, de néhány hónap múlva teljes értékű munkatársak lesznek. Ebben azért biztosak, mert az elmúlt években sokszor megcsinálták a saját cégeikben tájépítésszel, nyelvésszel, fizikussal stb. Bárdos Kristóf cégében egy szobrász az egyik legjobb fejlesztő a szakterületén. Aztán finomított a képen: "Pályakezdőként és 30 felett is lehet valaki jó programozó, ha megvan a szándék, hogy képezze magát, de senki nem feltétlenül a jó fizetés miatt akarja, az következmény”.

Tanulás, karrierváltás Magyarországon

A pilot projektet munkatársra vadászó cégek fogják támogatni, és finanszírozzák az ösztöndíjasokat, ugyanis a tehetséges és elkötelezett jelentkezők bejuthatnak 50 százalékban és teljes mértékben dotált helyekre is. Egy helyen oldhatják meg a tanulást, karrierváltást és a Magyarországon maradást.

Fazekas BarbaraAz első körben az a céljuk, hogy bebizonyítsuk, életképes a projekt. A hallgatóknak várhatóan marketing, kommunikációs cégek lesznek a felvevői, de még nincsenek aláírt szerződések. Azt már megközelítőleg tudják, melyik cég hány főt venne fel, a kicsi startuptól a szoftverfejlesztő óriásig. Nem csak a nagyok kiváltsága a szponzorálás: „Volt, aki azt mondta, nyolcan vannak, és márciusra tízen szeretnének lenni” – mondta el lapunknak Fazekas Barbara, a Green Fox Academy vezetője. A cégeket ők hajtották fel, és gyorsan döntő, rugalmas partnereknek adnák el a képzést. Azon meglepődtek, hogy multinacionális érdeklődő is akad. Fazekas Barbara kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy az állami szektorban direkt nem kutattak. Ennek oka a lassabb döntési folyamat, pályáztatás, amire egy pilot programban nincs sansz, de lehet, hogy egyszer be fognak kopogtatni hozzájuk is.


Anyuék nem jól tudják

Horváth Ádám, az IVSZ oktatási igazgatója rámutatott, hogy a képzéssel is bajok vannak, mert csak 366-an végeztek tavaly informatikai mesterképzésben.

Miközben az ázsiai diákok 87 százalék gondolja úgy, hogy jó lenn informatikából élni, Magyarországon a középiskolások 8 százaléka gondolkodik így, a reál beállítottságúak körében ez az arány 14 százalék.

Horváth az Educatio adataival bizonyította, hogy a frissdiplomás informatikusok elöl állnak béreikkel, míg a középiskolások fejében az a tévképzet él, hogy jogászok, orvosok, mérnökök, informatikus a sorrend. Erre az IVSZ kutatása szerinte az a magyarázat, hogy a szülők mint első számú pályaválasztási tanácsadók nincsenek tisztában a munkapiaci változásokkal.