Megjelent: 12 éve

A coach tanácsa: Hogyan legyünk "világbajnokok"?

Hogyan működhetnek jól a szervezetek? Hogyan érhetnek el kimagasló eredményeket és miben hasonlítanak a futballcsapatokra? Erről beszélgetett Koller Attila, a HUMAN MAP igazgatója, kkv-tanácsadó, gazdasági coach-mediátor, Dr. Kollár Józseffel, az International Association of Coaching and Mediation (IACM) elnökével és az elnökség tagjaival.

"A focista fejedelem estére az eledelem." Bada Dada

A coachinghoz hasonlóan a futball is olyan, mint egy Rorschach-teszt, mindenki azt vetít bele, amit akar. A pesszimisták szerint a labdarúgás színvonala folyamatosan csökken, a robotfoci megöli a szépséget. Az optimisták persze éppen ellenkező véleményt fogalmaznak meg. Írásom nem erősíti sem egyik, sem másik tábort. Az ontológiai coaching fogalomkészletét használom arra, hogy a "szervezetek mint futballcsapatok" metaforát kibontsam, valamint megkísérlek választ adni a címben feltett kérdésre: hogyan legyünk "világbajnokok"?

Az ontolóciai coaching a stratégiai menedzsment eszközrendszere révén képes arra, hogy a szervezetek (ez lehet család, iskola, nagyvállalat) teljesítménye, és választott stratégiájuk közötti összefüggéseket vizsgálja.

Dr. Kollár József, az IACM elnöke: Az organizációk, köztük a futballcsapatok jellegzetes képességek és erőforrások birtokosai. A menedzsment legfőbb feladata az adott szerveződés képességeinek, erőforrásainak maximális kihasználása. Stratégiai értelemben a legfontosabb erőforrás a tudás, a foci esetében természetesen a futballtudás. A tudás egy része explicitté tehető, és így könnyen átadható, más része viszont birtokosához kötődik.

Utóbbit azért nevezzük hallgatólagos, vagy tacit tudásnak, mert vagy nehéz szavakba foglalni, vagy lényegénél fogva kimondhatatlan, esetleg nincs gyakorlati jelentősége, hogy kimondjuk-e vagy sem.

Teljesen mindegy, hogy fel tudjuk-e sorolni "a balsarokba-csavarás" szükséges és elégséges feltételeit. Hiába tudjuk pontosan szavakba önteni egy biciklicsel előállításának módját, ha nem tudjuk hogyan (knowing how) csináljuk meg a gyakorlatban.

A hallgatólagos tudást tehát a gyakorlatban lehet ellesni a mestertől, míg az explicitté tehető tudás (például hogyan kell az ellenfél csatárait lesre állítani) könnyen átadható (lásd: a számtalan mennyiségű tömegkönyvet a coachingról és a listába szedett eszközökről). A lesre állításnak van elmélete, míg a biciklicsel végrehajtásának nincs. A hallgatólagos vagy tacit tudás átadása lassú, költséges, mivel csak az alkalmazás során sajátítható el. Egy futballcsapat, egy szervezet, egy ország annál értékesebb, minél több lemásolhatatlan, hallgatólagos tudás birtokában van. A klónozható tudású játékosok, szakemberek, politikusok olcsók, vagyis a robotfocisták megdicsőüléséről szóló történetek légből kapottak.

A sok pénzt kereső, nagy játékosok csak rájuk jellemző, explicit formában át nem adható speciális tudással bírnak. Ez adja értéküket, az ő tacit tudásuk vonzza nézőket a stadionokba. A futballcsapatok tudástermelő szervezetek, a nézők erre a tudásra kíváncsiak, nem csak a gólokra. A futballban nem a gólok mennyiség számít (ha így lenne, a kézilabda népszerűbb sportág volna), hanem a játék minősége: egyáltalán nem mindegy, mit csinálnak a játékosok a gólok között.

A gólok tömegtermelése (itt: a coaching-módszerek egyneműsítése) egyszerűen nem eladható termék vagy szolgáltatás. A futball hasonlóan a szerelemhez, egy izgalmas filmhez vagy beszélgetéshez nem a problémák mennyiségi megoldásának a játéka. A foci a nagy hősök, nagy történetek, nagy legendák világa, Esterházy Péter szerint "Nagy Elbeszélés" kicsiben (Semmi művészet). A mérkőzéseket esztétikailag és morálisan is értékelik a nézők. A futballmeccsek a színdarabokhoz hasonló dramaturgiával bírnak. Betartják az arisztotelészi hármas egységet: vagyis a cselekményét, a helyét és az időét, van elejük, közepük és végük.

Mindez szemben áll posztmodern korunkkal, melyben megvisel minket, hogy "így töredezve, az időben előrehorkanva és vissza, mint egy kerge pók járunk a történetek csillogó cserepei között." "Mi még emlékszünk, amikor a történetek az elején (sőt: az elejükön!) kezdődtek, a végén befejeződtek..." (Esterházy Péter: Termelési-regény). Az individualizmus és a piacgazdaság korszakában a futball olyan társadalmi szféra, amelyben mód nyílik az arisztotelészi erények gyakorlására. A focisták olyan hősök, akiknek telosza (célja) meghatározott jellegű győzelem.

A méltó győzelem egyúttal erkölcsi kritika a pénzsóvár valóság, a tehetségtelenség, a durvaság, a képzeletszegénység felett. A győzelem értékét csökkentik az alattomos szabálytalanságok, a kézzel beütött, vagy lesről szerzett gólok, az ellenfél inkompetenciája, a szép megoldások hiánya. A méltó vereség is értékesebb, mint a méltatlan győzelem: emlékezzünk a ghánaiak hősies helytállására, és katartikus bukására a 2010-es vb-n! A játékvezetőkhöz hasonlóan a futballisták kapacitása is korlátozott, ezért a (futball)tudásgyártás elengedhetetlen feltétele, hogy előállítói az adott tudásterület specialistáivá váljanak. A korlátozott racionalitásból adódóan a szakértők szükségképpen specialisták. Aki mindent tud (a fociról és itt értsd, a coachingról), az semmihez sem ért.

A kapusok a gólelhárítás, a hátvédek a szerelés és a lesre állítás szakértői, a középpályások az irányítás szakemberei, a csatárok pedig a gólszerzés specialistái. A szervezetek, köztük a futballcsapatok, sikere azon múlik, hogy milyen mértékben sikerül integrálniuk a specialisták tudását.

Ha a méltó győzelem tizenegy specialista tudásának összeillesztése révén valósítható meg, akkor a fenti cél elérését a minél sikeresebb integráció teszi lehetővé, valamint az egymástól elsajátítható tudás transzferének minimalizálása. A specialisták tudásának integrálása négyféle módon valósulhat meg.
1. A szabályok és irányelvek a játékosok közötti interakciók standardjai, melybe beletartoznak a futball szabályai, az ezekkel összhangban lévő erkölcsi és viselkedési normák.
2. A sorozatok lehetővé teszik, hogy a specialisták minimális kommunikáció és koordináció mellett just in time adják a tudásukat. Gondoljunk például a labdakihozatalra: a kapus mint kidobó-specialista a hátvédhez továbbít, aki valamelyik középpályásnak passzol, a labda legvégül egy csatárhoz mint góllövő-specialistához kerül.
3. A szervezeti rutinok komplexitása nagyban determinálja a sikert. A rutinok révén a csapatok képesek szimultán végzett tevékenységekre: gondoljunk egy gyorséttermi lánc működésére, vagy egy futballcsapat összehangolt védekezésére vagy támadására.
4. A specialisták tudásának integráláshoz váratlan helyzetekben szükség lehet csoportos problémamegoldásra és döntéshozatalra. Kellenek-e szabályok, szabályzók a coaching, illetve a tanácsadás területén?

Menkó Mariann, IACM elnökségi tagja: A feladat egyre komplexebbé válása és a bizonytalanság növekedése szükségessé teszi a standardizált koordinációs mechanizmusok meghaladását, vagyis az improvizációt. Az improvizáció időigényes, és nem biztos, hogy a megfelelő eredményhez vezet a rendelkezésre álló időben. Ezért fontos, hogy amit csak lehet, szabályok, sorozatok és rutinok révén oldjanak meg a szervezetek, hogy minél több idő maradjon az innovációra, a személyes (tacit) tudások "költséges" integrációjára. Az értéket jelentő tacit tudást (a tanácsadásban személyiségek viszik bőrüket a vásárra) azonban nem lehet bürokratikus eszközökkel kezelni. A piac mindig megválaszolja, mi az értékes számára.

Az International Association Coaching, and Mediation Egyesületének sikere -mint ahogyan minden egyéb szervezeté is- nagyban függ a közös tudás mértékétől, mely a szervezet minden tagja által ismert tudáselemek összessége, az egyéni tudásuk metszete. A közös tudás révén integrálható a személyek nem közkinccsé tett tudása, így válik lehetővé a munkamegosztás, vagyis a specializálódásból adódó korlátok ledöntése Az adott szervezet vagy csapat képessége attól függ, hogy milyen mértékben képes specialistái tudását integrálni. Minél magasabb szintű és kiterjedtebb a közös tudás, annál nagyobb mértékű a játékosok speciális tudásának integrációja, vagyis annál jobb képességű a csapat vagy szervezet.

Hogyan dolgzik az International Association Coaching, and Mediation humántanácsadói csapata a coaching és a mediáció sikeréért?

Oláhné Fehér Anna, az IACM alapító tagja: Az eddigi gondolatmenet remélhetőleg választ ad a címben feltett kérdésre: hogyan legyünk "világbajnokok". A fentiekből következően a magyar válogatott, illetve bármely szervezet, mint focicsapat csak akkor válhat versenyképessé, ha olyan specialistákat képez, akiknek a kompetenciái nehezen másolhatóak. Meg kell tanulnunk a tudás olyan széles körű integrációját, amely a nagyfokú oksági bizonytalanság előidézése révén nehézzé teszi a másolást.

Vajon hány órányi tanulás, felkészülés szükséges ahhoz, hogy valaki coach legyen? Pontosan milyen edzés járjon az edzőnek? Ki mondja, ki mondhatja ezt meg?

Izingné Lois Márta, az IACM alapító tagja: A fenti elemzésből következően Magyarország vagy bármely organizáció stratégáinak lényegi feladata a méltó célok megfogalmazása, és olyan struktúrák, folyamatok létrehívása, amelyek erkölcsileg és intellektuálisan "erényesebb játékosokká", ezáltal a piac számára is csábító ajánlatokká tesznek bennünket.

Szerkesztette: Abaházy Noémi, IACM tanácsadója, Dr. Kollár Coaching Iskolacsoport

  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Milyen az igazi emberközpontú munkahely?

Bár sok cég vallja magáról, hogy emberközpontú, legyen szó, akár az ügyfelekről vagy a munkavállalókról, és valószínűleg bizonyos folyamataik... Teljes cikk

Mi leszel, ha nagy leszel? - miért céltalanok a mai fiatalok és mit tehetünk ellene?

Hogyan vált a fiatalkori céltalanság társadalmi jelenséggé és mit tehetünk ellene? Mennyiben hibás a közösségi média? Ez az cikk segíthet a... Teljes cikk

Így lehet sikeres a karrierváltás 40-en túl

Mely lépések kulcsfontosságúak ahhoz, hogy aki középkorúként karrierváltásra adja a fejét egy biztosan kifizetődő új irányt válasszon? A... Teljes cikk