A dolgozók kreativitásán múlik, hogy működik az egészségügy
Olcsón és a munkavállalók kreativitásán alapuló egészségügyi rendszert működtet az ország több évtizede. A dolgozókat nem becsüli meg, az eszközparkot csak uniós pályázati forrásokból tudja felújítani, de a működtetéséhez forrást már nem biztosít. Nettó 80.000 forintot ér meg az a munka, amellyel a betegek ellátását három műszakban, 12 órán át végzi egy ápoló. Nemhogy a nyugati világot nem értük utol 20 év alatt, de a régióban is a legalacsonyabb szinten költünk a betegek gyógyíttatására.
A középgenerációt már nem lesz kinek ápolnia?
A kórházi szakdolgozó soha nem tartozott a magasan honorált foglalkozások közé, de a társadalom értékelte az áldozatkész, a köz érdekében végzett munkát és 30-40 évvel ezelőtt még tisztességes jövedelmet, illetve megbecsültséget kapott az, aki ezt a pályát választotta. Ma ez már szertefoszlott. Vinglmanné Sós Szilvia, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház szakápolója - aki maga is 18 éve dolgozik szakápolóként -, még soha nem látta ennyire nehéznek az egészségügyben dolgozók helyzetét.
Egy átlagos nővér ma a három műszakos, napi 12 órás műszakjáért cserébe nettó 80.000 forintos fizetést vihet haza. Mivel ebből a pénzből megélni nem lehet, kénytelenek a pihenőnapjaikon másodállást vállalni. Ekkor egy másik kórházban dolgoznak az ápolók havi 6-7 napot, amiért cserébe körülbelül nettó negyvenezer forintos jövedelmet kapnak.
A nővérek saját szervezetük kizsigerelésével keresik meg azt a pénzt, amiből csak a szűkös megélhetést tudják biztosítani, de például a nyaralás már elképzelhetetlen ebből az összegből. A rossz anyagi körülmények és a nehéz munkafeltételek mellett nagyon sok szakápoló testi-lelki egészsége romlik meg, ezért például a válások aránya is magas ebben a szakmában - említette Sós Szilvia.
Az alacsony bér mellett a hazai egészségügyi oktatási szerkezet is felelős azért, hogy ma például a veszprémi kórházban éjszakánként egy-egy nővérre 30 beteg jut. Régebben a négyéves egészségügyi szakközépiskola elvégzése után már lehetett ápolóként dolgozni, jelenleg azonban túl nagy befektetést kíván az egészségügyi végzettség megszerzése: a négyéves gimnáziumi érettségi után egy három éves OKJ-s tanfolyamot kell elvégezni ahhoz, hogy valaki ugyanazt a munkakört betölthesse, azaz a mostani rendszer szerint hét éven át kellene tanulni egy olyan szakmát, amelynek minimális a társadalmi megbecsültsége, és ez demotiváló. Az anyagiak mellett ez a rossz képzési struktúra az oka annak, hogy szinte nincsenek a pályán fiatal ápolók. Sós Szilvia régi osztályából, illetve a főiskolai évfolyamtársai közül nem sokan maradtak a pályán, komoly aggályt vet fel az a kérdés, hogy vajon a mostani 30 éveseket 20 év múlva ki fogja a kórházakban ápolni?
Azt, hogy mennyire fontos tényező egy ápoló mentális kiegyensúlyozottsága, csak a gyakorlatból, egy-egy saját, vagy a gyerekünk, kedvesünk, szüleink kórházi tartózkodása során ismerhetjük meg. Ők vannak a legközelebbi kapcsolatban a betegekkel és ők töltik el a legtöbb időt is velük. Azt, hogy egy szakápoló a tőle kért pohár vizet milyen metakommunikációval kísérve adja oda, döntő fontosságú lehet a gyógyulás tekintetében. Ha mosolyog a nővér, vagy megsimogatja a bekötözött kis gyerek kezét a pohár átadása közben, bizalmat alakít ki az egész kórház és az egészségügy iránt is. Sós Szilvia szerint a betegápolás körülbelül 80 százaléka ebből, az odaforduló meghallgatásból áll, és pont ehhez kell kipihent, kiváló lelkiállapotú ápolónak lennie a munkát végző kollégának.
A világ 20 év alatt sokat változott. A betegek is frusztráltabbak és türelmetlenek lettek, ami sok esetben - az ő szemszögükből érthető, mondta a szakmai koordinátor. Látni kell azonban azt is, hogy a szakdolgozók munkája nagyrészt nem a betegek szeme előtt zajló tevékenység, ami - mivel kevesen vannak-, több időt vesz igénybe. A nővér feladata az osztályon a reggeli vérvétel, a napi infúziók összekészítése, a viziten elrendelt feladatok ellátása, és rengeteg adminisztrációval is együtt jár az egészségügyben végzett tevékenység. "Ha két beteg egyszerre nyomja meg a csengőjét és én egyedül vagyok, nekem kell döntenem kell, melyik a sürgősebb eset" - említi meg példaként a szakember. A másodikként sorra kerülő beteg ilyenkor persze már türelmetlen.
Rengeteg nővér hagyja el a pályát a munka kezdését követő, első pár év során, sokan pedig külföldre távoztak: a magas színvonalú hazai egészségügyi képzés miatt a magyar nővérek még csekély nyelvtudással is el tudnak helyezkedni. Sós Szilvia néhány régebbi kollégája inkább elment külföldre idősek otthonába dolgozni, mert nem bírta tovább a kilátástalan hazai életet.
Ma, amikor semmire nincs pénz, a kollégák kreativitásán és elkötelezettségén múlik, hogy még működik az egészségügy - mondta a szakember. Ha kell egy eszköz, összerakjuk másik kettőből, ha nincs lehetőség egy eljárásra, megoldjuk, máshogy - állítja a szakember. Ez a működésmód hosszú távon nem hatékony megoldás. Előbb-utóbb belefáradnak, elfásulnak a szakdolgozók az állandó találékonysági kényszerbe és föladják a küzdelmet.
A Veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház az ápolói utánpótlással kapcsolatban különösen nehéz helyzetben van, mivel a megyeközpontban nem működik egészségügyi szakképző intézmény. A gyakorló nővérek ugyanakkor szívesen jönnek ehhez a kórházhoz dolgozni, mivel a pótlékok egy részét itt cafeteria rendszerben ki tudják fizetni a dolgozóknak, azonban sok esetben ez már nem elégséges, mivel - Sós Szilvia szerint - az összeg alacsony, és az utalványokkal nem lehet villanyszámlát vagy lakáshitelt fizetni.
A hazudozás korának vége
A korábbi nehéz helyzetből egy gyakorlatilag kilátástalan szituációba "küzdötte le" magát a magyar egészségügy - nyilatkozta lapunknak Dr. Rácz Jenő, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke.
A Semmelweis Tervből is kiolvasható, hogy az évek óta tartó forráskivonás miatt éves szinten 350-500 milliárd forintnyi pénzösszeg hiányzik a gazdálkodáshoz. Rácz Jenő szerint a nyugati országok egészségügyi színvonalát nemhogy megközelíteni nem tudtuk, hanem még Szlovákia vagy Csehország is lehagyott miket az egészségügyi finanszírozás tekintetében. Egy ország egészségügyi intézményhálózata körülbelül 30 százalékban határozza meg a teljes népesség egészségügyi helyzetét. Ez pedig közvetlenül befolyásolja az adott ország termelékenységét.
- Az pedig, hogy az adott ország közvetlenül mennyit költ az egészségügyi kiadásokra, két tényezőn múlik. Az egyik, hogy mekkora az illető gazdaságnak a GDP-je és hogy ebből a tortából mekkora szeletet hajlandó az egészségügyre - a társadalom egészségére - elkölteni. Magyarországon mindkettőt növelni kellene. A konvergencia program 5,9 százalékos "tortaszeletet" javasolt, mi azonban most csak 4,4 százalékot költünk el a gazdasági tevékenységünket végző emberi tényező egészségének a helyreállítása érdekében - mondta a szakember.
Nagy jelentőségű változásokat generálhatna ez az 1,5 százalékos növelés a rendszerben dolgozók szempontjából. Például a béreket 50-60 százalékkal megnövelhetné ez az összeg. A bérek növelése azért elodázhatatlan feladat, mert ma az orvosi bérek szempontjából Magyarország elkeserítő helyet foglal el a nemzetközi összehasonlításban. Az OECD országok közül az utolsó előtti helyen állunk.
A világon mindenütt hiányszakma az egészségügyi tevékenység, mert ismert tény, hogy a nagy problémákat csak az egészségügy segítségével lehet megoldani. A fejlett világban az elöregedés és a hosszú élettel együtt járó betegségek, a fejlődő földrészeken pedig a rengeteg fertőző betegség akadályozza a fejlődést. A nyugati országok felismerték az egészségügynek ezt a fontos szerepét és ezért a benne dolgozókat magas fizetéssel honorálják. A piac a társadalmi működés szempontjából meghatározó szerep mellett megfizeti a kockázatviselést is. - Ne feledjük, hogy egy németországi coli fertőzés esetén az orvos úgy megy be a kórterembe, hogy a saját és a családja egészségét teszi a munkavégzés során kockára - említette a főigazgató.
Ezek mellett lényeges tényező az is, hogy az orvossá válásáig a fiatal 20 éven át tanul. Az, hogy ma Magyarországon a kezdő orvos bére megegyezik egy, az általános iskolát épphogy befejező utcaseprőével, erre a szintre nivellálja a rezidensek elismertségét. A kórház vezetője szerint súlyos társadalmi üzenete van annak a ténynek, ha egy társadalom a diplomás bérek közül az orvosit tartja a legalacsonyabban.
Ahhoz, hogy egy kedvvel választott, divatos szakmává válhasson az orvosé, perspektívára, jó bérezésre és ezek mellett magas presztízsre lenne szüksége. Ma az orvosi szakmáról leginkább a működését kísérő botrányok kapcsán hallani - mondta Rácz Jenő. Azt azonban senki nem veszi tudomásul, hogy az orvostudomány nem mindenható és még nagyon sok olyan probléma-felvetés van, amire nincs meg a válasz.
Veszprémnek speciális helyzete van a vidéki kórházak között, mivel a város nagyon jó életkörülményeket tud nyújtani az ide költözőknek. A főigazgató szerint rezidensek tekintetében folyamatos a túljelentkezés. A Csolnoky Ferenc Kórházban a vezető szerint ma még olyan szakemberek dolgoznak, akiktől sok mindent lehet tanulni. Ugyanakkor 23 nyitott pozíciójuk is van, mivel a fiatal szakorvosoknak az a bér, amelyet a kórház kínálni tud, nem elegendő.
Ausztriában, Németországban a jelenlegi fizetésük tízszeresét kínálják számukra, ami elég nagy vonzerőt jelent. Jelenleg az orvosi dolgozói állomány 10 százaléka hiányzik a kórházból. Patológust és aneszteziológust szinte lehetetlen találni, de Rácz Jenő felfigyelt arra a jelenségre is, hogy újabban olyan területekre is nehezebb orvost találni, amelyek korábban nem tartoztak a hiányszakmák közé. A sebészek, traumatológusok pótlása eddig nem jelentett problémát, most pedig ezeket a pozíciókat is nehéz betölteni.
Mivel Veszprémben nincs orvosképzés, ide kell vonzani az orvosokat. A hiányterületeken dolgozóknak kiemelt bért és cafeteriát, illetve jó minőségű orvos és nővérszállást tud a kórház biztosítani. A veszprémi munkakörülmények a közeljövőben jelentősen javulni fognak, mivel egy uniós pályázaton 5 milliárd forintnyi fejlesztési pénzt nyertek. Ebből 4,5 milliárdot struktúra-átalakításra illetve gépműszerek fejlesztésére, 500 milliót a sürgősségi ellátás korszerűsítésére fordítanak. Az megint egy újabb kérdést vet fel, vajon miből fogják üzemeltetni ezeket a berendezéseket.
A felelősség és a jogilag/pénzügyileg tiszta folyamatok Rácz Jenőnek mindennél fontosabbak a kórház működése tekintetében. Ezért döntött 6 évvel ezelőtt úgy, hogy a szülészeti osztályán, ha egy terhes nő orvost fogad, akkor a szóbeli alkut írásos szerződésnek kell követnie, amelyet a kórházzal is el kell fogadtatni. Rácz Jenő ezzel a saját eszközpark használatát és a felelősség kérdését akarta szabályozni. Ma már a terhes nők 80 százaléka nem fogad orvost, hanem az ügyeleten dolgozó kollégánál szüli meg a gyermekét, ugyanakkor a Csolnoky Ferenc Kórház mutatja az országban a legalacsonyabb perinatális halálozási arányszámot.
A paraszolvencia jelensége is a tisztázatlan jogok és kötelezettségek, a korlátolt lehetőségek miatt alakulhatott ki a főigazgató szerint. A jelenlegi helyzetben a betegek mindent, csak nem a hálájukat fejezik ki ezzel az összeggel - állítja. Inkább olyan jogosítványokat vesznek, amelyek - ha kiemelnék a közfinanszírozásból - hivatalosan is elérhetővé válhatnának. A paraszolvenciát Rácz Jenő az előbbiek mellett további két típusba sorolta. Az előre kikövetelt összeg - szerinte - a korrupciós bűncselekmények kategóriájába tartozik. A paraszolvencia harmadik típusát a szakember a nyugaton is létező, üzleti ajándékok kategóriája helyezte. Ha az egészségügyi béreket normál szintre emelné a politika, akkor senkinek nem jutna az eszébe, hogy a bor helyett borítékot adjon át az orvosnak.
A források bővülése helyreállítaná a három szereplő, az állam, a beteg és az orvos közötti bizalomvesztést. Rácz Jenő szerint a 150 évvel ezelőtt kialakult szövetségnek az volt a lényege, hogy az állam látta, hogy termelni csak ép, egészséges munkavállalókkal lehet, ezért jött létre a társadalombiztosítás és a közellátás. Az orvos érzékelte, hogy érdemes a magas elvárások, felelősség és kockázatok mellett ezt a pályát választani, mert a közszolgálatot a társadalom privilegizálja, a beteg pedig bizalommal fordulhatott a problémájával az őt kezelő orvoshoz. A főigazgató szerint ezt a megbomlott bizalmi rendet kellene helyreállítani.
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
Megtalálni a módot a megélhetés biztosítására úgy, hogy közben a társadalmi elvárásoknak is megfeleljenek a magánéletükben – ez motiválja... Teljes cikk
Szóbeli vagy akár fizikai bántalmazás, cikizés, beilleszkedési gondok, tanári és szülői elvárások, családi viták, anyu és apu válik - rengeteg... Teljes cikk
Az UniSpace program keretében három minisztérium - a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a... Teljes cikk
- BM: tovább nő az ápolók és az egészségügyben dolgozók bére 4 hete
- Szakdolgozók száma a magyar egészségügyben - grafikon 1 hónapja
- Romániában általános sztrájkkal fenyegetnek az egészségügyi szakszervezetek 2 hónapja
- Emelné az egészségügyi dolgozók bérét a Párbeszéd 2 hónapja
- Vezető beosztású orvos ellen emeltek vádat - kezelés után is kórházban maradhatott, aki fizetett 2 hónapja
- Ezen az applikáción ellenőrizhetjük, hogy befizeti-e utánunk a tb-t a munkáltatónk 3 hónapja
- Általános sztrájkba kezdtek az orvosok a szomszédunkban 3 hónapja
- Az fővárosba vezényelt vidéki mentősök úgy érzik, méltatlan körülmények közt dolgoznak 3 hónapja
- Komoly nehézségeket okoz a kórházakban, hogy januártól nem alkalmaznak bérnővéreket 3 hónapja
- Ápolási válság fenyeget: januártól súlyosbodik a munkaerő-probléma az egészségügyben 3 hónapja
- Döntöttek az egészségügyi szakdolgozók bérezéséről 4 hónapja