Szerző: Filius Ágnes
Megjelent: 13 éve

A dolgozók kreativitásán múlik, hogy működik az egészségügy

Olcsón és a munkavállalók kreativitásán alapuló egészségügyi rendszert működtet az ország több évtizede. A dolgozókat nem becsüli meg, az eszközparkot csak uniós pályázati forrásokból tudja felújítani, de a működtetéséhez forrást már nem biztosít. Nettó 80.000 forintot ér meg az a munka, amellyel a betegek ellátását három műszakban, 12 órán át végzi egy ápoló. Nemhogy a nyugati világot nem értük utol 20 év alatt, de a régióban is a legalacsonyabb szinten költünk a betegek gyógyíttatására.

Csoportos konzíliumokat, várakozási idő nélkül végzett többmilliós beavatkozásokat és orvosok-ápolók tömegeit látjuk a sürgős esetek körül a kórházi szappanoperákban. Aki ezt várva lép be egy magyar egészségügyi intézménybe, csalódni fog. Az egyetlen, ami hasonló, az elkötelezett, segítőkész és többnyire mosolygó személyzet. A hazai körülményeket figyelembe véve pedig ki tudja, meddig marad ez a helyzet.

A középgenerációt már nem lesz kinek ápolnia?

A kórházi szakdolgozó soha nem tartozott a magasan honorált foglalkozások közé, de a társadalom értékelte az áldozatkész, a köz érdekében végzett munkát és 30-40 évvel ezelőtt még tisztességes jövedelmet, illetve megbecsültséget kapott az, aki ezt a pályát választotta. Ma ez már szertefoszlott. Vinglmanné Sós Szilvia, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház szakápolója - aki maga is 18 éve dolgozik szakápolóként -, még soha nem látta ennyire nehéznek az egészségügyben dolgozók helyzetét.
Jelenleg Magyarországon 3674 felnőtt-háziorvosi, 1545 gyermekorvosi és 1582 vegyes, mindösszesen 6801 alapellátó praxis tevékenykedik. Százötven felett van a betöltetlen felnőtt- és vegyes praxisok száma, amelyek közül több mint száz legalább fél éve, illetve annál régebben üres. Az ezer lakosnál kisebb települések krónikus orvoshiányának egyik legfőbb oka a jelenleg érvényes háziorvosi finanszírozási rend, ugyanis egy adott praxis bevétele javarészt a bejelentkezett betegek után járó kártyapénz összege. A kis lélekszámú településeken a praxis bevétele nem tudja fedezni a működési költségeket: a praxis személyzetének fizetését, és a rendelő rezsiköltségeit. Az eleve hátrányos helyzetben lévő települések önkormányzata is forráshiánnyal küzd, az orvosnak reménye sincs arra, hogy fenntartója hozzájáruljon a költségekhez. Általános tapasztalat, hogy az ilyen krónikus orvoshiánnyal küzdő praxisok többségénél az idő előrehaladtával egyre kisebb lesz az esély új orvos alkalmazására, mert idő közben tovább csökken az eleve alacsony praxislétszám. A kártyaelvándorlás aránya az első 6-12 hónapban huszonegy százalékos, ami három év után már harminc négy százalékra nő. Az Országos Alapellátási Intézet nyilvántartása szerint az utóbbi tizenkét évben közel 2000 fő tett háziorvosi licencvizsgát, ami azt jelenti, hogy ebben az ütemben 30,6 év alatt cserélődhetne ki a háziorvosi állomány, csakis akkor, ha az újonnan belépők mindvégig a rendszerben maradnának. (www.dentalnet.hu)


Egy átlagos nővér ma a három műszakos, napi 12 órás műszakjáért cserébe nettó 80.000 forintos fizetést vihet haza. Mivel ebből a pénzből megélni nem lehet, kénytelenek a pihenőnapjaikon másodállást vállalni. Ekkor egy másik kórházban dolgoznak az ápolók havi 6-7 napot, amiért cserébe körülbelül nettó negyvenezer forintos jövedelmet kapnak.

A nővérek saját szervezetük kizsigerelésével keresik meg azt a pénzt, amiből csak a szűkös megélhetést tudják biztosítani, de például a nyaralás már elképzelhetetlen ebből az összegből. A rossz anyagi körülmények és a nehéz munkafeltételek mellett nagyon sok szakápoló testi-lelki egészsége romlik meg, ezért például a válások aránya is magas ebben a szakmában - említette Sós Szilvia.

Az alacsony bér mellett a hazai egészségügyi oktatási szerkezet is felelős azért, hogy ma például a veszprémi kórházban éjszakánként egy-egy nővérre 30 beteg jut. Régebben a négyéves egészségügyi szakközépiskola elvégzése után már lehetett ápolóként dolgozni, jelenleg azonban túl nagy befektetést kíván az egészségügyi végzettség megszerzése: a négyéves gimnáziumi érettségi után egy három éves OKJ-s tanfolyamot kell elvégezni ahhoz, hogy valaki ugyanazt a munkakört betölthesse, azaz a mostani rendszer szerint hét éven át kellene tanulni egy olyan szakmát, amelynek minimális a társadalmi megbecsültsége, és ez demotiváló. Az anyagiak mellett ez a rossz képzési struktúra az oka annak, hogy szinte nincsenek a pályán fiatal ápolók. Sós Szilvia régi osztályából, illetve a főiskolai évfolyamtársai közül nem sokan maradtak a pályán, komoly aggályt vet fel az a kérdés, hogy vajon a mostani 30 éveseket 20 év múlva ki fogja a kórházakban ápolni?
A Fejér Megyei Szent György Kórház szakdolgozóinak ötvenegy százaléka a negyvenegy-hatvan évesek korcsoportjába tartozik, a harminc év alatti nővérek, asszisztensek aránya mindössze nyolc százalék. (www.fmh.hu)


Azt, hogy mennyire fontos tényező egy ápoló mentális kiegyensúlyozottsága, csak a gyakorlatból, egy-egy saját, vagy a gyerekünk, kedvesünk, szüleink kórházi tartózkodása során ismerhetjük meg. Ők vannak a legközelebbi kapcsolatban a betegekkel és ők töltik el a legtöbb időt is velük. Azt, hogy egy szakápoló a tőle kért pohár vizet milyen metakommunikációval kísérve adja oda, döntő fontosságú lehet a gyógyulás tekintetében. Ha mosolyog a nővér, vagy megsimogatja a bekötözött kis gyerek kezét a pohár átadása közben, bizalmat alakít ki az egész kórház és az egészségügy iránt is. Sós Szilvia szerint a betegápolás körülbelül 80 százaléka ebből, az odaforduló meghallgatásból áll, és pont ehhez kell kipihent, kiváló lelkiállapotú ápolónak lennie a munkát végző kollégának.

A világ 20 év alatt sokat változott. A betegek is frusztráltabbak és türelmetlenek lettek, ami sok esetben - az ő szemszögükből érthető, mondta a szakmai koordinátor. Látni kell azonban azt is, hogy a szakdolgozók munkája nagyrészt nem a betegek szeme előtt zajló tevékenység, ami - mivel kevesen vannak-, több időt vesz igénybe. A nővér feladata az osztályon a reggeli vérvétel, a napi infúziók összekészítése, a viziten elrendelt feladatok ellátása, és rengeteg adminisztrációval is együtt jár az egészségügyben végzett tevékenység. "Ha két beteg egyszerre nyomja meg a csengőjét és én egyedül vagyok, nekem kell döntenem kell, melyik a sürgősebb eset" - említi meg példaként a szakember. A másodikként sorra kerülő beteg ilyenkor persze már türelmetlen.

Rengeteg nővér hagyja el a pályát a munka kezdését követő, első pár év során, sokan pedig külföldre távoztak: a magas színvonalú hazai egészségügyi képzés miatt a magyar nővérek még csekély nyelvtudással is el tudnak helyezkedni. Sós Szilvia néhány régebbi kollégája inkább elment külföldre idősek otthonába dolgozni, mert nem bírta tovább a kilátástalan hazai életet.

Ma, amikor semmire nincs pénz, a kollégák kreativitásán és elkötelezettségén múlik, hogy még működik az egészségügy - mondta a szakember. Ha kell egy eszköz, összerakjuk másik kettőből, ha nincs lehetőség egy eljárásra, megoldjuk, máshogy - állítja a szakember. Ez a működésmód hosszú távon nem hatékony megoldás. Előbb-utóbb belefáradnak, elfásulnak a szakdolgozók az állandó találékonysági kényszerbe és föladják a küzdelmet.

A Veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház az ápolói utánpótlással kapcsolatban különösen nehéz helyzetben van, mivel a megyeközpontban nem működik egészségügyi szakképző intézmény. A gyakorló nővérek ugyanakkor szívesen jönnek ehhez a kórházhoz dolgozni, mivel a pótlékok egy részét itt cafeteria rendszerben ki tudják fizetni a dolgozóknak, azonban sok esetben ez már nem elégséges, mivel - Sós Szilvia szerint - az összeg alacsony, és az utalványokkal nem lehet villanyszámlát vagy lakáshitelt fizetni.

A hazudozás korának vége

A korábbi nehéz helyzetből egy gyakorlatilag kilátástalan szituációba "küzdötte le" magát a magyar egészségügy - nyilatkozta lapunknak Dr. Rácz Jenő, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke.

A Semmelweis Tervből is kiolvasható, hogy az évek óta tartó forráskivonás miatt éves szinten 350-500 milliárd forintnyi pénzösszeg hiányzik a gazdálkodáshoz. Rácz Jenő szerint a nyugati országok egészségügyi színvonalát nemhogy megközelíteni nem tudtuk, hanem még Szlovákia vagy Csehország is lehagyott miket az egészségügyi finanszírozás tekintetében. Egy ország egészségügyi intézményhálózata körülbelül 30 százalékban határozza meg a teljes népesség egészségügyi helyzetét. Ez pedig közvetlenül befolyásolja az adott ország termelékenységét.

- Az pedig, hogy az adott ország közvetlenül mennyit költ az egészségügyi kiadásokra, két tényezőn múlik. Az egyik, hogy mekkora az illető gazdaságnak a GDP-je és hogy ebből a tortából mekkora szeletet hajlandó az egészségügyre - a társadalom egészségére - elkölteni. Magyarországon mindkettőt növelni kellene. A konvergencia program 5,9 százalékos "tortaszeletet" javasolt, mi azonban most csak 4,4 százalékot költünk el a gazdasági tevékenységünket végző emberi tényező egészségének a helyreállítása érdekében - mondta a szakember.
Az orvostársadalom elöregedése napjainkban a magyar egészségügyi rendszer egyik legnagyobb problémája lett. Minden szakmában magas az abban dolgozó orvosok átlagéletkora, az alap ellátásban 56 év fölötti. Az orvosok nem szívesen mennek nyugdíjba az alacsony nyugdíj miatt, és a fiataloknak is egyre kevesebb a motivációja az orvosi pálya választására, az alacsony orvosi fizetések miatt. Más országokban ez hasonlóan alakult, a politikusok és egészségügyi menedzserek számara gondot okoz az orvosok megtartása.(Orvosi Hetilap, 2009/150. szám)


Nagy jelentőségű változásokat generálhatna ez az 1,5 százalékos növelés a rendszerben dolgozók szempontjából. Például a béreket 50-60 százalékkal megnövelhetné ez az összeg. A bérek növelése azért elodázhatatlan feladat, mert ma az orvosi bérek szempontjából Magyarország elkeserítő helyet foglal el a nemzetközi összehasonlításban. Az OECD országok közül az utolsó előtti helyen állunk.

A világon mindenütt hiányszakma az egészségügyi tevékenység, mert ismert tény, hogy a nagy problémákat csak az egészségügy segítségével lehet megoldani. A fejlett világban az elöregedés és a hosszú élettel együtt járó betegségek, a fejlődő földrészeken pedig a rengeteg fertőző betegség akadályozza a fejlődést. A nyugati országok felismerték az egészségügynek ezt a fontos szerepét és ezért a benne dolgozókat magas fizetéssel honorálják. A piac a társadalmi működés szempontjából meghatározó szerep mellett megfizeti a kockázatviselést is. - Ne feledjük, hogy egy németországi coli fertőzés esetén az orvos úgy megy be a kórterembe, hogy a saját és a családja egészségét teszi a munkavégzés során kockára - említette a főigazgató.

Ezek mellett lényeges tényező az is, hogy az orvossá válásáig a fiatal 20 éven át tanul. Az, hogy ma Magyarországon a kezdő orvos bére megegyezik egy, az általános iskolát épphogy befejező utcaseprőével, erre a szintre nivellálja a rezidensek elismertségét. A kórház vezetője szerint súlyos társadalmi üzenete van annak a ténynek, ha egy társadalom a diplomás bérek közül az orvosit tartja a legalacsonyabban.

Ahhoz, hogy egy kedvvel választott, divatos szakmává válhasson az orvosé, perspektívára, jó bérezésre és ezek mellett magas presztízsre lenne szüksége. Ma az orvosi szakmáról leginkább a működését kísérő botrányok kapcsán hallani - mondta Rácz Jenő. Azt azonban senki nem veszi tudomásul, hogy az orvostudomány nem mindenható és még nagyon sok olyan probléma-felvetés van, amire nincs meg a válasz.

Veszprémnek speciális helyzete van a vidéki kórházak között, mivel a város nagyon jó életkörülményeket tud nyújtani az ide költözőknek. A főigazgató szerint rezidensek tekintetében folyamatos a túljelentkezés. A Csolnoky Ferenc Kórházban a vezető szerint ma még olyan szakemberek dolgoznak, akiktől sok mindent lehet tanulni. Ugyanakkor 23 nyitott pozíciójuk is van, mivel a fiatal szakorvosoknak az a bér, amelyet a kórház kínálni tud, nem elegendő.

Ausztriában, Németországban a jelenlegi fizetésük tízszeresét kínálják számukra, ami elég nagy vonzerőt jelent. Jelenleg az orvosi dolgozói állomány 10 százaléka hiányzik a kórházból. Patológust és aneszteziológust szinte lehetetlen találni, de Rácz Jenő felfigyelt arra a jelenségre is, hogy újabban olyan területekre is nehezebb orvost találni, amelyek korábban nem tartoztak a hiányszakmák közé. A sebészek, traumatológusok pótlása eddig nem jelentett problémát, most pedig ezeket a pozíciókat is nehéz betölteni.

Mivel Veszprémben nincs orvosképzés, ide kell vonzani az orvosokat. A hiányterületeken dolgozóknak kiemelt bért és cafeteriát, illetve jó minőségű orvos és nővérszállást tud a kórház biztosítani. A veszprémi munkakörülmények a közeljövőben jelentősen javulni fognak, mivel egy uniós pályázaton 5 milliárd forintnyi fejlesztési pénzt nyertek. Ebből 4,5 milliárdot struktúra-átalakításra illetve gépműszerek fejlesztésére, 500 milliót a sürgősségi ellátás korszerűsítésére fordítanak. Az megint egy újabb kérdést vet fel, vajon miből fogják üzemeltetni ezeket a berendezéseket.

A felelősség és a jogilag/pénzügyileg tiszta folyamatok Rácz Jenőnek mindennél fontosabbak a kórház működése tekintetében. Ezért döntött 6 évvel ezelőtt úgy, hogy a szülészeti osztályán, ha egy terhes nő orvost fogad, akkor a szóbeli alkut írásos szerződésnek kell követnie, amelyet a kórházzal is el kell fogadtatni. Rácz Jenő ezzel a saját eszközpark használatát és a felelősség kérdését akarta szabályozni. Ma már a terhes nők 80 százaléka nem fogad orvost, hanem az ügyeleten dolgozó kollégánál szüli meg a gyermekét, ugyanakkor a Csolnoky Ferenc Kórház mutatja az országban a legalacsonyabb perinatális halálozási arányszámot.

A paraszolvencia jelensége is a tisztázatlan jogok és kötelezettségek, a korlátolt lehetőségek miatt alakulhatott ki a főigazgató szerint. A jelenlegi helyzetben a betegek mindent, csak nem a hálájukat fejezik ki ezzel az összeggel - állítja. Inkább olyan jogosítványokat vesznek, amelyek - ha kiemelnék a közfinanszírozásból - hivatalosan is elérhetővé válhatnának. A paraszolvenciát Rácz Jenő az előbbiek mellett további két típusba sorolta. Az előre kikövetelt összeg - szerinte - a korrupciós bűncselekmények kategóriájába tartozik. A paraszolvencia harmadik típusát a szakember a nyugaton is létező, üzleti ajándékok kategóriája helyezte. Ha az egészségügyi béreket normál szintre emelné a politika, akkor senkinek nem jutna az eszébe, hogy a bor helyett borítékot adjon át az orvosnak.

A források bővülése helyreállítaná a három szereplő, az állam, a beteg és az orvos közötti bizalomvesztést. Rácz Jenő szerint a 150 évvel ezelőtt kialakult szövetségnek az volt a lényege, hogy az állam látta, hogy termelni csak ép, egészséges munkavállalókkal lehet, ezért jött létre a társadalombiztosítás és a közellátás. Az orvos érzékelte, hogy érdemes a magas elvárások, felelősség és kockázatok mellett ezt a pályát választani, mert a közszolgálatot a társadalom privilegizálja, a beteg pedig bizalommal fordulhatott a problémájával az őt kezelő orvoshoz. A főigazgató szerint ezt a megbomlott bizalmi rendet kellene helyreállítani.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
A tipikus női vállalkozó 42 éves és 1 gyereke van

Megtalálni a módot a megélhetés biztosítására úgy, hogy közben a társadalmi elvárásoknak is megfeleljenek a magánéletükben – ez motiválja... Teljes cikk

Kortárs bántalmazás, bullying és elvárások szorításában - 2000 gyerek tartozik hozzá: Karikó Rita iskolapszichológus egy napja

Szóbeli vagy akár fizikai bántalmazás, cikizés, beilleszkedési gondok, tanári és szülői elvárások, családi viták, anyu és apu válik - rengeteg... Teljes cikk

Óriási igény van űripari szakemberekre - Magyarország felvette a kesztyűt

Az UniSpace program keretében három minisztérium - a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a... Teljes cikk