Megjelent: 9 éve

A félelem nem jó motivátor

Keith Antoine brit teljesítménycoach higgadt profizmusát másodszor tapasztalhatták meg a Coaching Határok Nélkül hallgatói. Az atléták, kivált az érmes paralimpikon atléták ismert, nemzetközi tekintélyű mestercoacha a vállalatok belső világát, a vezetők és vezetettek működését, reakcióit is kiválóan ismeri, és jól tudja, hogyan érhetnek el egyre jobb eredményeket.

Mostani workshopja inkább a vállalati szférában dolgozóknak adott muníciót, bár szemléletes példáit szívesen vette a sport világából. Például, amikor a sportolók motivációjáról beszélt, kifejtette, hogy a motiválás nem az ő sport coachi feladata. Csak olyan emberrel szeret és tud dolgozni, aki igazán motivált. A sportolót a győzelem, az aranyérem megszerzése motiválja – gondolná az ember, és gondolják gyakran maguk a sportolók is. De a sportolók, amikor alaposabban megvizsgálták a motivációjukat, akkor kiderült, inkább a győzelemhez kapcsolódó siker érzése, a megszerezhető életszínvonal, a családnak nyújtható biztonság és jólét az igazi célravezető motiváló erő.

Keith szerint a motivációhoz három tényezőre van szükség, amely minden további folyamat alapja.

Világos cél: elsőként a tisztánlátásra van szükség, hogy világos legyen - különösen a nehéz pillanatokban -, hogy mi az igazi cél.
Jelentőséggel bíró cél: hogy tudatában legyen az ember annak, mit jelent számára személyesen a cél. Mit hoz, ha eléri a célt, és mit, ha nem sikerül.
Hittel teli cél: a hit abban, hogy sikerül tejesíteni, akármilyen nehéz is az odáig vezető út.

Keith Antoine
S ezek jelentősége nagyon fontos az üzleti életben, a vállalatok világában is. Gyakran tapasztalja – mondta előadásán –, hogy a vállalati emberek el tudják mondani, hogy mik az elérendő célok, mondanak feladatokat, számokat. – De ha megkérdeztem tőlük, hogy mennyire hisznek benne, hogy ezeket el is érik, elég volt csak az arcukra nézni a válaszért. Csakhogy nem mondhatjuk meg másoknak, hogy mi legyen a céljuk, és azt, hogy higgyenek is benne, hogy elérik azt. Maguknak kell megtalálni a céljukat, útjukat, de ebben segíthetünk coaching technikákkal. A kisördög a kommunikációban rejlik.

Keithnek határozott véleménye van a félelem motiváló erejéről: – Sokan azt hiszik, hogy jó motiváló a félelem, de szerintem inkább valamiért legyen valaki motivált, mint a valamitől való rettegés miatt. Ha valaki valamilyen pozitív célért akar változni, könnyebben ér el eredményt, mert a negatív motiválás további negatívumokat okozhat.

A coaching folyamat egyik legfontosabb szakasza a teljesítménycél meghatározása. A teljesítmény cél az, ami kizárólagosan csak a mi irányításunk alatt áll, tőlünk függ, a mi munkánktól, belefektetett energiánktól. Ez nem azonos az oly szokványos vállalati célkitűzéssel, a nagy céllal. A teljesítménybeszélgetés nyomán alakul ki a teljesítmény cél. Ennek a folyamatnak megvannak a logikus lépései és ismérvei, amelyeket az előadó az angol SMART betűszóval határozott meg.

A S, a specific kezdőbetűje azt jelzi, hogy cél legyen specifikusan, konkrétan megnevezhető. A M, a measurable, azt jelenti, hogy a cél elérése mérhető legyen. A, vagyis achievable, azaz elérhető, teljesíthető is legyen. R, relevant, vagyis legyen világos, mit jelent az elérése az egyén számára. A T, timed, tehát legyen időben behatárolva a folyamat.

Mindez azonban önmagában még kevés. Gyakori, hogy a szervezetekben megjelölnek egy célszámot, de ez nem elegendő ahhoz, hogy az emberek megértsék, magukévá tegyék mint cél és valóban meg is valósítsák. Hasznos megvizsgálni, hogy mennyire specifikusan van meghatározva a cél, hogyan fogják mérni a teljesítését, mikor mérik, mi kell hozzá, hogy teljesüljön, mire alapozzák, hogy elérhető, mit fog jelenteni, ha sikerül, és mi történik, ha nem.

A teljesítmény cél milyen kapcsolatban van a végcéllal ez is fontos téma volt a nap folyamán. Keith Antoine bemutatta saját modelljét, ami számára a teljesítmény értékelés alapja:

T – Target – azaz mi a CÉL
R – Reality – azaz mi a REALITÁS, hol tartunk most, most milyen a teljesítmény
A – Alternatívák - azaz hogyan fogjuk a kívánt cél érdekében áthidalni a hiányosságot
I – Implement – MEGVALÓSÍTÁS – mit fogunk tenni
N – Next step - mi lesz az eredménye a cél elérésének



A jó teljesítmény elérésének egyik kulcsa a helyes visszajelzés

Keith ezt sem a hagyományos módon csinálja, hiszen legtöbbször a vezetők azt jelzik vissza, hogy ki mit csinált rosszul, mit kellett volna másképp tenni és minden a múltról szól, amit már nem lehet megváltoztatni. Viszont, ha most a jelenben tudatában vagyunk annak, hogy mit hogyan csinálunk, hogyan néz ki az adott viselkedés, mi látszik kívülről és mi zajlik bennünk, akkor tudatos önmenedzseléssel meg tudjuk változtatni. – Rémes, amikor az edzők a pálya széléről kiabálnak a játékosokkal – mondta –, mert ez azt jelzik, hogy rossz helyen van a felelősség. Az edzőn van, holott a játékoson kell lennie. Amikor Puskás játszott – idézte fel a nagy focista klasszist –, ő és a csapata tudták mi a teendőjük a pályán. Az edzőnek, a coachnak az a feladata, hogy minden csapattaggal elbeszélgessen a célról, tudatosítsa benne, hogy mit hogyan és mikor kell tennie, hogyan érheti el azt, de a cél elérésének felelőssége a játékosé a sport pályán, és a munkavállalóé a szervezeten belül.

Ennek a beszélgetésnek a cél elérése érdekében tett lépésekről, és azokról az élményekről, érzésekről kell szólniuk, amit a versenyző, vagy a szervezetben dolgozó ember átél.

Visszajelzés a jelenben

Ezt egy gyakorlattal is demonstrálta az előadó. Az egyik hallgató háttal ült, és egy kis labdával a mögötte a földre helyezett lapot kellett eltalálnia úgy, hogy a feje fölött dobta hátrafelé a labdát, de nem tudta pontosan, hogy hol van a papír. A közönség ilyen-olyan visszajelzésekkel próbálta útbaigazítani, de nem nagy sikerrel. Amikor ezt tette a közönség akkor magára vállalta a felelősséget, hogy majd ő megmondja merre dobja, hogy jó legyen. Mivel ez nem hozott eredményt, egy idő után Keith átvette a visszajelző szerepét, és azt firtatta, hogy vajon 1-10 skálán figyelve, hogyan érezte a dobó a dobása erősségét, amikor közelebb vagy távolabbra sikeredett a dobása. Ezzel a módszerrel maga a dobó tudta érzékelni, mikor, hogyan volt a legjobb a mozdulata, és olyan jól bekalibrálta önmagát, hogy harmadszorra pontosan eltalálta maga mögött a papírt. Maga is meg volt lepve. Ez az itt és most visszajelzése, amikor még van lehetőségünk az adott cselekvést módosítani, korrigálni. Hát nem ez hat leggyorsabban a teljesítményre?

Peredi Ágnes – Ábri Judit
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Milyen az igazi emberközpontú munkahely?

Bár sok cég vallja magáról, hogy emberközpontú, legyen szó, akár az ügyfelekről vagy a munkavállalókról, és valószínűleg bizonyos folyamataik... Teljes cikk

Mi leszel, ha nagy leszel? - miért céltalanok a mai fiatalok és mit tehetünk ellene?

Hogyan vált a fiatalkori céltalanság társadalmi jelenséggé és mit tehetünk ellene? Mennyiben hibás a közösségi média? Ez az cikk segíthet a... Teljes cikk

Így lehet sikeres a karrierváltás 40-en túl

Mely lépések kulcsfontosságúak ahhoz, hogy aki középkorúként karrierváltásra adja a fejét egy biztosan kifizetődő új irányt válasszon? A... Teljes cikk