Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 3 hónapja

A foglalkoztatók 69 százalékánál valami nem stimmelt

A Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya 2016. március 11. napján nyilvánosságra hozta a 2015. évre vonatkozó munkaügyi ellenőrzésekről szóló beszámolóját. Az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi hatósági beszámolót követően most a munkaügyi szabálykövetés helyzetébe is bepillantást nyerhetünk. Kiderült, hogy a hatóság a foglalkoztatók 69 százalékánál talált munkaügyi jogsértéseket, a bírságok összege elérte 222 millió forintot.

A munkaügyi ellenőrzések keretében a hatóság leginkább a foglalkoztatással összefüggő bejelentési kötelezettség teljesítését, a jogviszony létesítésére, megszüntetésére vonatkozó szabályok betartását, a munka- és pihenőidőre, a munka díjazására, a munkaerő-kölcsönzésre, valamint a munkavállalási engedély meglétére vonatkozó szabályok követését vizsgálja. Megtudhatjuk, hogy a hatóság tavaly a vizsgált foglalkoztatók 69 százalékánál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, mely adat nagyjából az előző évek adataihoz hasonló. A 2015. ében az elsőfokú munkaügyi hatóságok összesen közel 222.000.000 forint összegben szabtak ki munkaügyi bírságot. A legtöbb bejelentés Budapestről érkezett és a feketefoglalkoztatás területét érintette.

A jogsértések között a feketefoglalkoztatás dominál

A jelentés kiemeli, hogy a munkaügyi jogsértések között még mindig a munkaszerződés és a bejelentés nélküli foglalkoztatás dominál. Ezek vonatkozásában pedig fontos arra is felhívni a figyelmet, hogy a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. tv. (Met.) 6/A§ (1) (b) bekezdése alapján ebben az esetben bírság kiszabása kötelező. A bejelentés nélküli foglalkoztatással összefüggésben egyebekben az is kitűnik az anyagból, hogy az különösen nagymértékben érinti a személy- és vagyonvédelem, valamint az egyszerűsített foglalkoztatás, illetve alkalmi munka területeit. Ezen utóbbi, atipikus foglalkoztatási forma visszaélésszerű alkalmazására az építőiparban, a vendéglátásban, illetve a kereskedelemben kerül leggyakrabban sor.

Célja egyértelműen a közterhek fizetésének az elkerülése, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. tv.-ben foglalt havi időkorlát kijátszása.

Szintén gyakori a színlelt (megbízási szerződéssel történő) foglalkoztatás, illetve a teljes munkaidős foglalkoztatás részmunkaidős foglalkoztatásként történő bejelentése is. A megbízási szerződéssel történő színlelt foglalkoztatás vonatkozásában arra is szükséges felhívni a figyelmet, hogy a hatóság a Met.1.§ (5) bekezdés alapján jogosult a foglalkoztatási jogviszony átminősítésére is.

Hiányzó munkaidő-beosztás, valótlan munkaidő-nyilvántartás, gyakori túlmunka

A munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok megszegése is a gyakori jogsértések között található. Ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy a munkáltatók sok esetben nem tájékoztatják a munkavállalókat a munkaidő-beosztásukról, valamint a munkaidő-keret kezdő és befejező időpontjáról. A munkaidő beosztása az Mt.96.§-a alapján ugyanakkor nem csupán joga, hanem kötelezettsége is a munkáltatónak. Erről pedig az Mt.97.§ (4) bekezdése alapján a munkavállalókat előzetesen (hét nappal előre 7 napra), írásban tájékoztatni köteles. A munkaidő-keret felállítása és alkalmazása vonatkozásában pedig az Mt.93-94.§-ok tartalmaznak rendelkezéseket. Ezen túlmenően a munkaidő sok esetben túllépi a maximális napi (általában 12 óra), illetve heti mértéket (általában 48 óra), s az Mt. 103.§-ában rögzített 20, illetve 45 perc munkaközi szünetet sem minden esetben biztosítják a munkavállalók részére. A jogsértések ezen a területen is a személy- és vagyonvédelem, vendéglátás, kereskedelem területeit érintik leginkább. Ezeket a jogsértéseket pedig a szabályszegő munkáltatók sok esetben hiányos vagy valótlan tartalmú munkaidő-nyilvántartással leplezik. Ezzel összefüggésben pedig fontos arra is rámutatni, hogy az Mt.134.§-ában a munka- és pihenőidő nyilvántartásával összefüggésben előírt szabályokat minden esetben, egyszerűsített foglalkoztatás keretében is be kell tartani, hiszen az Mt. 201-203.§-ai nem adnak alóla felmentést.

Bérfizetésnél is sok a szabályszegés

A bérezés területén nem csupán az a probléma, hogy egyes munkavállalók a kötelező legkisebb munkabér összegének megfelelő munkabérben nem részesülnek (111.000,-Ft.), hanem az is, hogy a legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben a munkáltató nem emelt összegű minimálbért (garantált bérminimumot) fizet. Ezzel összefüggésben pedig arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a garantált bérminimum mértéke 2016-ban havi 129.000 forintra emelkedett. Gyakori szabálysértés továbbá az is, hogy a havi díjazás kifizetése az Mt.157.§ (1) bekezdésben rögzítettekhez képest időben csúszik, azaz nem történik meg a következő hónap 10. napjáig vagy az egyáltalán nem történik meg. Az is előfordul, hogy a munkavállaló a munkabéréről nem kap megfelelő, írásos elszámolást, melyet az Mt.155.§-a megkövetel. Végezetül a pótlékok megállapítása és megfelelő kifizetése sem történik minden esetben a Munka törvénykönyve rendelkezéseinek megfelelően. A vasárnapi, munkaszüneti napi pótlék, műszakpótlék, éjszakai munkavégzési pótlék, rendkívüli munkavégzési pótlék, ügyeleti és készenléti pótlék szabályaitól ugyanakkor csupán kollektív szerződéssel lehet eltérni a munkavállaló hátrányára, s bizonyos körben a megállapodás lehetősége fennáll. A Met. 6/A § (1)(c) pontja szerint a hatóságnak a munkabér összegére, illetve kifizetésének határidejére vonatkozó szabályok megsértése esetén ugyanakkor kötelező bírságot kiszabnia. Mentesülhet a fizetési kötelezettsége alól a munkáltató, amennyiben az elmaradását az eljárás folyamán a kitűzött határidő figyelembe vételével teljesíti.

Különösen a feldolgozóipar területén sérül a szabadsághoz való jog

A pihenőidővel kapcsolatos jogsértések között nagy arányban fordulnak elő a szabadság kiadásával kapcsolatos, sok esetben a jogszabály nem megfelelő ismeretén alapuló jogsértések. Ide tartozik a szabadság papíron és nem ténylegesen történő kiadása, a 14 egybefüggő napot magában foglaló munkavégzés alóli mentesülés elmaradása, valamint a szabadság jogellenes áttolása a következő évre.

A munka- és pihenőidőt a munkáltatónak ráadásul kötelező megfelelően nyilvántartania. Ennek keretében nem csupán a munkaidő-beosztást kell elkészítenie, hanem abban az egyes napok vonatkozásában a tényleges állapotot is fel kell minden nap tűntetnie. Ezt ráadásul a munkavállalónak is alá kell írnia. Fontos, hogy ennek elmaradásáért a munkáltató felel. A szabadságot pedig az Mt.123.§ (1) bekezdése szerint az esedékesség évében kell kiadni, ettől csupán szűk körben lehet eltérni. A szabadságot megváltani csupán a munkaviszony megszűnésekor lehetne. A törvény bizonyos körben lehetővé teszi a szabályoktól való megállapodáson alapuló eltérést, mellyel a munkáltatók sokszor azonban nem élnek. Ennek hiányában ugyanakkor a gyakorlatuk jogsértőnek minősülhet.

Versenyhátrányban a jogkövető munkáltatók

A jogsértések leginkább a kis- és közepes munkáltatókat jellemzik, éppen azt a foglalkoztatói kört, amelyet a kormányzatok a gazdasági válságot követően védelmükbe vettek. A kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.tv. 12/A§-a például kimondja, hogy a hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak. A Kúria 2/2013. KMJE jogegységi határozata ezt a szabályozást a jogalkalmazó szervektől is határozottan számon kéri. Ennek következtében az érdemi döntések 90 százalékában anyagi szankció nem került alkalmazásra. Ezen kímélő üzemmód indokoltsága mára már erősen kérdésessé vált, hiszen ez egyetlen szereplő érdekeit sem szolgálja. Az állam adó és járulékbevételei csökkenését tapasztalja. Ezen túlmenően a jogkövető munkáltatók a piaci versenyben versenyhátrányt szenvednek el. A munkavállalóknak pedig olyan alapvető, foglalkoztatással összefüggő jogai csorbulnak, mint például az egészséges és biztonságos munkavégzéshez való jog, a létbiztonsághoz való jog, de sérülnek a munka- és pihenőidő, valamint a munka díjazásának is a szabályai. A kormányzat is érzékelte ezen tendenciákat, amely abból is látható, hogy több alkalommal jelezte, hogy a munkaügyi, valamint a munkavédelmi ellenőrzéseken egyértelműen szigorítani kívánnak. Ennek a tényleges realizálódása mindannyiunk érdekében állna. A jogsértő munkáltatók sok esetben egyebekben munkaügyi ellenőrzési szankció hiányában sem ússzák meg a szabályok betartását, hiszen az egyes munkavállalók munkaügyi perekben is felléphetnek a munkáltatókkal szemben, mely jelentős költségeket okozhat számukra. Tanácsos tehát a szabályok megismerése és tényleges követése.



dr. Kéri Ádám
Ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda


Ábrák forrása: NGM
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A franciákat nem stresszelhetik e-mailekkel a munkaidőn túl

Franciaországban az 50-nél több embert foglalkoztató cégek munkaidőn kívül nem küldhetnek e-mailekkel dolgozóiknak.Túl sok stresszt okoz, ha valaki... Teljes cikk

Közel kétmillió embert érint közvetlenül a fogyatékossággal élők helyzete

Harmadik alkalommal rendezik meg vasárnap a Rehab Critical Mass felvonulást és családi napot Budapesten, amelynek célja, hogy felhívják az emberek... Teljes cikk

USA: erősödött a munkaerőpiac

Csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma a múlt héten az Egyesült Államokban. Teljes cikk

Állás 200-250 ezer forint bruttó fizetésért Budapesten

Az ifjúsági garancia program már elérhető a közép-magyarországi régióban is, a projekt a 25 év alatti fiatalok nyári elhelyezkedését támogatja,... Teljes cikk

Tehetségeket fedeztek fel a Mol versenyén

A Mol-csoport egyetemistáknak szóló tehetségkutató versenyén, a Freshhh döntőjében egy cseh csapat lett az első, a második és harmadik helyen pedig... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Vasárnapi munkavégzés: jön a munkaügyi ellenőr

Már a nyáron fokozott hatósági ellenőrzések kezdődnek azoknál az áruházláncoknál, ahol vasárnap is munkavégzés zajlik – értesült a Magyar Idők.
© Copyright HR Portal - 2003 - 2016