Ez a frissen felvett egyetemisták jövőképe
Kedden nyilvánosságra hozták a felvételi ponthatárokat, így idén 74 ezer fiatal kezdheti meg a felsőoktatást. Az országszerte megrendezett Pont Ott Parti budapesti helyszínére kilátogatva arra voltunk kíváncsiak, hogy a végzős középiskolások milyen tervekkel készülnek az egyetemre, és hogy szeretnének-e a későbbiekben külföldre menni.
Menni vagy maradni?
Az országszerte megrendezett Pont Ott Parti budapesti helyszínére kilátogatva arra voltunk kíváncsiak, hogy a végzős középiskolások milyen tervekkel készülnek az egyetemre, és hogy szeretnének-e a későbbiekben külföldön tanulni vagy munkát vállalni.
Több diákkal beszélgetve igen meglepő eredményre jutottunk, ugyanis alig találtunk olyan érettségizőt, aki kifejezetten külföldön képzelné el a jövőjét. A megkérdezettek nagy része egyelőre annak örül, hogy sikerült bekerülnie az általa megjelölt képzésre, és még nem gondol a későbbiekre. Többen ugyan megemlítették az Erasmust, mint kiváló külföldi tapasztalatszerzést, de általában olyan válaszokat kaptunk, hogy inkább itthon képzelik el a jövőjüket.
"Nem tervezek külföldre menni, mert szerintem itthon is el lehet helyezkedni" - véli Ádám, akinek tavaly ugyan nem sikerült bejutni a SOTE általános orvosi szakára, de idén két tárgyból is újra letette az érettségit, és a jobb eredménnyel már elérte a megfelelő pontszámot. "Tudom, hogy sok országban ingyenes a felsőoktatás, de azt is bele kell kalkulálni, hogy nagyon drága a kinti megélhetés, az albérlet vagy a kollégium. Persze én is körülnéztem az interneten, hogy például Londonban vagy Bécsben milyen lehetőségek vannak, de mindenütt azt tapasztaltam, hogy nagyon magasak az árak."
Hogy a drága megélhetés mellett milyen más érv szól a külföldi továbbtanulás ellen, azt az ELTE matematika szakára felvételiző Tamás fogalmazta meg: "Itthon van a családom és a barátaim, meg én amúgy sem érzek magamban kalandvágyat, hogy feltétlenül ki akarjak menni külföldre".
Másként gondolja Ernő, a BME műszaki menedzser szakának leendő hallgatója, aki a diploma megszerzése után szívesen kipróbálná magát német nyelvterületen, mert - mint azt kifejtette - ott magasabb a fizetés és jobbak az életkörülmények is, mint itthon.
Sikerült összefutnunk két leendő bölcsésszel is, Mónival és Emesével, akik kevéssé izgultak a ponthatárok miatt, mert biztosak voltak benne, hogy sikerül bekerülniük az ELTE-re. Előbbi angol-német osztatlan tanárira, utóbbi romanisztikára készül. Nyelvszakosként tisztában vannak azzal, hogy fontos tapasztalat lenne nekik külföldön tanulni, de egyelőre csak az Erasmus ösztöndíjjal mennének idegen nyelvterületre, és 1-2 évet töltenének kinn. Hosszabb távú terveik iránt érdeklődve kiderült, hogy szívesebben maradnának itthon, valódi elképzelésük azonban még nincs.
Tudatos karrierépítés és diákmunka
András az ELTE bölcsészkarán kezdett két éve kommunikáció- és médiatudomány alapszakon tanulni, de az első év végén úgy érezte, a média mellett szeretne egy második diplomát is szerezni. "Szükség volt az egyetemen egy évre, hogy nagyobb rálátásom legyen a felsőoktatásra és tudatosabban tudjam építeni a karrierem. Rájöttem, hogy a média szakon megszerzett tudásanyaggal nem feltétlen tudok jól elhelyezkedni, de a jogot és a médiát ötvözve már elég jók az esélyeim a munkaerőpiacon" - mondja.
Most kihagy egy évet médián és elkezdi a jogi tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Mivel mindkét képzésen önköltséges formában tanul, így egyelőre nem gondolkozik Erasmusban, mert egy esetleges csúszással még több félévet kéne fizetnie. Így is magának teremti elő a tandíjat, másfél éve dolgozik iskolaszövetkezeten keresztül egy moziban.
"Most megfelelő ez az állás, mert időben rugalmas, jól tudom a beosztást az egyetemi óráimhoz igazítani, de az utolsó egyetemi években már szeretnék a szakmában elhelyezkedni, hogy a diplomával lehetőleg minél hamarabb munkát tudjak kapni" - teszi hozzá.
Andráshoz hasonlóan Soma is tudatosan építi karrierjét, ő azért jelentkezik szabad bölcsészetre, hogy az alapképzés során megszerzett elméleti tudás után nagyobb eséllyel felvételizzen a Színművészeti Egyetem rendezői szakára.
"Ha nem sikerül most bejutnom, az se nagy tragédia, mert akkor kihagyok egy évet, és azalatt elkészítem a portfóliómat a színművészetire. Jövőre pedig már megpróbálok oda bekerülni" - mondja.
Sokakat idősebb barátaik vagy rokonaik is elkísérték az Infoparkban rendezett eseményre. A SOTE-ra készülő Reni bejutásáért együtt izgult vele Gábor és Dóri, akik arról számoltak be, hogy az orvosin eltöltött egy év alatt legfőképpen az önállóság tapasztalatával gazdagodtak. A középiskola után ugyanis hatalmas változást jelentett számukra, hogy az egyetemen már mindent maguknak kell intézniük. Míg Reni orvosként itthon szeretne segíteni, Gábor elmondta, hogy ő akár szívesen töltené a rezidensi időt más országban. Kiemelte, hogy a SOTE nemzetközileg is elismert, úgyhogy szerinte nem érdemes orvostanhallgatóként külföldre menni. Egyelőre az a fő cél, hogy megszerezze a diplomát, aztán majd kiderül, hol folytatja a jövőjét.
Összességében tehát a HR Portál minifelmérése azt mutatja, hogy az érettségi után a felvételizők közül kevesen gondolják úgy, hogy később külföldön tanulnának vagy dolgoznának, de ehhez rögtön hozzá kell tenni, hogy az a kb. 10-15 ezer diák, aki szeptemberben külföldön kezdi meg az egyetemi tanulmányait, nagy valószínűséggel nem vett részt a Pont Ott Partin, úgyhogy az ő véleményükről most nem tudunk beszámolni.
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
A brain drain, azaz „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító... Teljes cikk
Az Eurostudent legfrissebb felmérése szerint hazánkban a felsőoktatásban tanuló hallgatók egynegyede (25%) közepes anyagi nehézségekkel küzd, míg a... Teljes cikk
A feltörekvő technológiák, például a robotika, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a virtuális és kiterjesztett valóság, valamint az... Teljes cikk
- Miért emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek kevésbé, mint a régió többi országában? 3 hete
- Megjelent a szabályozás - Ezeket a foglalkozásokat nem űzheti a vendégmunkások egy része 4 hete
- Ma éjfélig lehet jelentkezni a megújult magyar felsőoktatásba 2 hónapja
- Kisebb munkaügyi jogsértéseket találtak a cégnél, ahonnan kirúgták a vendégmunkásokat betanító magyarokat 2 hónapja
- Ezek a legnépszerűbb munkák az Ausztriában dolgozó külföldiek körében 2 hónapja
- Egyre nagyobb lesz a kereslet az igényes munkásszállók iránt 2 hónapja
- Közeleg a középiskolai jelentkezési határidő - közzé tették a felvételi átlagait 2 hónapja
- Kormányablakbusz segíti a felvételizők ügyfélkapu-regisztrációját 2 hónapja
- Felsőoktatási felvételi: az önkéntes munkáért is járhat plusz pont 2 hónapja
- Megjelent a Felsőoktatási felvételi tájékoztató kiegészítése 2 hónapja
- Emelkedett a Romániában dolgozó vendégmunkások száma 2 hónapja