Megjelent: 9 éve

A HR-esnek is van felelőssége a dolgozók kiégésében

A munkába indulás gondolatától is görcsbe ugrik a gyomrod? Motivációnak már nyoma sincs a munkanapjaidban? A naponta ötször ismétlődő kávéfőzési folyamatokat olyan hosszúra nyújtod, amilyenre csak lehet, hogy addig se kelljen a feladataiddal foglalkoznod? Néhány munkatársad puszta jelenléte is elviselhetetlenül felidegesít? Már hétfő reggel, csak a hétvége gondolata éltet? Ezt a cikket is épp munkaidőben, a tornyosuló teendőid elodázásképp olvasod? Nincs jó hírem...

Ha a fenti kérdéseket bólogatások közben nyugtáztad, lehet, hogy Te is kiégtél a munkádban...

Napjainkban gyakran emlegetett jelenség a burnout, pedig nem új keletű dologról van szó. 1974-ben használták először a szót, az egyének a munkában, a lelki és fizikai erőforrásai kiapadásának megfogalmazására. Az érzelmi megterhelés és stressz hatására fellépő, érzelmi és mentális kimerültség állapotát értették alatta, ami a célok és ideálok elvesztésével, és negatív attitűdök megjelenésével jár.

A kiégés szakaszai

A tudományos vélekedés szerint a kiégettség szakaszosan alakul.

Az első szakasz az idealizmus fázisa, ami általában az első egy-két hónap, szerencsésebbeknél év az új munkahelyeken. Ekkor az ember még kitörően lelkesedik a szakmájáért, aktív kapcsolatot tart a kollégákkal, az ügyfelekkel. Nyitott az újdonságokra, saját személyiségét, összes energiáját a munkájába fekteti.

A második szakasz, amiben remélhetőleg a legtöbb olvasó tartozik, a realista fázis. Még mindig aktív az elkötelezettség a szakma iránt, együttműködés az ügyfelekkel és kollégákkal, de már tudatos a törekvés, a távolságtartás, és az együttműködés egyensúlyának megteremtésére.

A harmadik a stagnálás, vagy kiábrándultság szakasza. A teljesítőképesség, a lelkesedés, és a kreativitás lényegesen lecsökken. A kommunikáció a minimálisra korlátozódik, a kollégákkal is csak a legszükségesebbekről beszélünk.

A negyedik szakasz, a frusztráció szakasza, amiben megkérdőjelezzük a hivatásunk értelmét, naponta eszünkbe jut, hogy fogalmunk sincs mit keresünk a munkahelyünkön, a szakmánkban, sőt, egyáltalán a földön. A kollégákat egy kiskanál vízben meg tudnánk fojtani, nyomaszt, irritál a közeg, a feladatok.

Az apátia, az ötödik fázis. Minden interakció terhes, minimális a kommunikáció, kerüljük a segítő szándékú közeledéseket is, és elvetjük a változás lehetőségét.

Persze nem törvényszerű, hogy a szakaszok követik egymást. A kiégés megelőzhető, ideális esetben a második szakaszban tartható. Te, hol tartasz?

Mi az oka a kiégésnek?

TE! Elsősorban... Aztán persze ott vannak még a szervezet szintű okok is, de mint oly sok mindenben az élet területén, a felelősség itt is elsősorban az egyéné. Ki gondolna a gondtalan főiskolai évek alatt a munkahelyi kiégésre, el sem tudjuk képzelni, hogy ez 30 éven belül elérhet minket, pedig a megelőzést még a diákévek alatt el kéne kezdeni. Persze ez erős sarkítás, de az az igazság, hogy a kiégett munkavállalók éppen azokból lesznek, akik valami olyat tanulnak, majd később olyan területen helyezkednek el, ami egyáltalán nem áll közel hozzájuk, nem passzol a személyiségükhöz, nem maguk választották, csak egyszer valaki azt mondta nekik, jó lesz ez a szakma majd később valamire. Egyértelmű, hogy ha olyannal töltünk el hosszú éveket az életünkből, ami nem szívügyünk, de közben valami egész más terület után sóvárgunk, egy idő után megunjuk azt, és motiválatlanná válunk. Tehát a pályaorientáció, annak letisztázása, hogy mit akarunk, hova tartunk, kulcskérdés.

Sokan úgy gondolják, luxus, hogy olyan munkát végezzenek, amit szeretnének. Egyrészt azt gondolom, ezt azok hangoztatják, akik már hoztak egy rossz döntést, nem gondolkoztak előre, és már nem tudnak, vagy nincs lehetőségük a változtatásra. Másrészt egyáltalán nem szabadna, hogy luxusként tekintsünk arra, hogy szeressük azt, ami a napunk egyharmadát kitölti, és hivatásunk, ne csak munkánk legyen.
A munkahely-, sőt olykor karrierváltás igencsak nagy bátorságot és elhatározást igényel, de még mindig sokkal jobb, mint hosszú éveket tölteni olyan munkakörnyezetben, ahol szenvedünk. Egy idő után nem csak lelki, fiziológiai tünetek is jelentkezni fognak, amit a magánlétünk is megsínylik.

A jól megválasztott pálya tehát az első, amivel nagy sikerrel megelőzhető a kiégés.

Mit tehetünk még?

Van még jó néhány dolog, amire figyelve a munkánk során megőrizhető a kezdeti lelkesedés. Egyrészt folyamatosan figyeljünk arra, hogy ne hajszoljuk túl magunkat. Az őrült verseny, a nyomás, még a leglelkesebb munkavállalóknak is nagyon sok lehet, és a stresszes körülmények miatt megutálják a munkájukat. Fontos, hogy a munkaidő után ne dolgozzunk fejben. Ugye mindenki ismeri a jelenséget, amikor még otthon is a munka jár az eszünkben, pedig a fáradtság miatt nem is mentünk sehova, csak otthon pihenünk. Legyenek hobbijaink, munka utáni programok, kapcsoljunk ki! Nem árt, ha folyamatosan tudatosítjuk magunkban, hogy jól csináljuk a dolgunkat, megfelelőek a szakmai kompetenciáink. Egy szép karrierútban nincs helye önbizalomhiánynak, kishitűségnek. Időnket és feladatainkat próbáljuk változatosan beosztani. Nem árt a jó viszony ápolása sem a kollégákkal, de tartsunk egyensúlyt, munkahelyre nem barátkozni jár az ember.

A szervezet felelőssége

A szervezet felelőssége is fontos a kiégés megelőzésében, ezért nagy lehet a HR-esek és a vezetőség felelőssége is.

Erősen fenyegeti a kiégés azokat a munkavállalókat, akiknek napjai nagyon frusztráltak, túl sok, és túl nehéz feladatokat kapnak, amikről nem tudnak megfelelőn konzultálni felettesükkel, nem kérhetnek segítséget. Veszélyes, ha nem kapnak elismerést, megbecsülést és motivációt.

Jó, ha van fejlődési, előrelépési lehetőség, és céges rendezvények, kötetlenebb programok.

Összegezve tehát: gondolkodjunk előre, tegyünk óvintézkedéseket, ismerjük fel, ha már elindultunk a lejtőn lefelé, és legyen bátorságunk változtatni, hogy munkánkban az égés, egyedül a tettvágy kontextusában merüljön fel.

Szabó Manuéla
Beck and Partners Kft.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Hogyan alakítja át az MI a toborzók munkáját? Ezzel vár az idei recruiTECH

“A csapból is a mesterséges intelligencia folyik az üzleti közbeszédben. Mi az általánosságok szintjéről lehozzuk ezt a toborzók napi munkájába,... Teljes cikk

Öt kérdés és válasz a külföldi vendégmunkásokról

Miért jönnek? Miért nem magyarokat alkalmaznak a cégek? Leverik a béreket? Az utóbbi hónapok forró kérdése lett a magyar közéletben a külföldi... Teljes cikk

Veszély vagy potenciál a túlképzett pályázó? Így látja a fejvadász

Sok jelölt panaszkodik arról, hogy bár ő szívesen kötne kompromisszumot az elhelyezkedése érdekében, de pályázata süket fülekre talál, ha... Teljes cikk