"A munkavállalók szabad mozgása miatt nincs hivatalos statisztika az EU-csatlakozás óta külföldön munkát vállalt vagy jelenleg is kint dolgozó magyarok számáról. A becslések szerint Angliában, Ausztriában és Németországban eddig 20-20 ezren, míg Írországban 4-5 ezren fordulhattak meg" - mondta el Pályacsúcs Magazin megkeresésére Kovács Géza, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főosztályvezetője.

A külföldi munkavállalásra készülők egyik legkedveltebb célországa az Egyesült Királyság. Sok állástalan hazai munkavállalónak vonzó a magyarországinál négyszer magasabb fizetés.

"Nagyjából tízszer annyian érdeklődnek külföldi munkalehetőségek iránt, mint ahány személyt ténylegesen ki tudunk közvetíteni. A jelentkezők nagy része a nyelvtudás hiánya miatt vérzik el az állásinterjúkon. Használható angoltudás nélkül gondolni sem érdemes a külföldi munkavállalásra"- mondta el Tanay Marcell, az Eu Work Munkaközvetítő és Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Egyébként a külföldre vágyó magyarok mellett a munkaközvetítők számára is gond a mobilitás hiánya. A probléma fő oka: a külföldön kelendő szakmákban kevesen beszélnek angolul, a nyelvet magabiztosan használók viszont nem tudnak végzettségüknek megfelelő munkát találni.

Bölcsész diplomával felszolgálóként

Tanay tapasztalatai szerint a leggyakrabban felsőfokú végzettségű, angolul is jól tudó, ám jelenleg kevésbé piacképes (bölcsész, művelődésszervező, jog, marketing, esetenként közgazdász) diplomával rendelkező, hazai fizetésükkel elégedetlen, 26-28 éves fiatalok vállalnának külföldi munkát. Őket leggyakrabban a vendéglátóipar szakképzettséget nem igénylő területein - felszolgálóként, recepciósként, konyhai kisegítőként, büfé-pultosként, gyorséttermi dolgozóként vagy takarítóként - alkalmazzák a kinti minimálbérért - átszámítva átlagosan heti 80 ezer forintért.

Megfizetik a mérnököket itthon is

Könnyen ki lehetne jutni Nyugat-Európába mérnökként, ám a hazai szakembereket nem hozza lázba a külföldi karrier, ugyanis őket itthon is aránylag jól fizetik. A kezdők bruttó 200-250 ezer forintról indulnak, ami három-négy év szakmai gyakorlattal már a bruttó 450-500 ezer forintra emelkedik. A trend szerint a hazai mérnökök inkább külföldi projektmunkák távmunkás elvégzésére törekednek alvállalkozóként.

Inkább ingáznak Ausztriába

Az EU Work ügyvezetője emellett arról számolt be: az idegenben dolgozó magyarok többsége amúgy sem szeretne kitelepülni vagy pár évnél többet eltölteni külföldön. Többségük anyagi okokból dönt a külföldi munkavállalás mellett és rendszerint olyan országot választ, ahonnan nem túl körülményes hazalátogatni. Így Ausztria és Németország ezért is népszerű a külföldi munkát keresők körében.

Budapesttől 50 kilométer a lélektani határ

A munkavállalók belföldön sem szívesen költöznek vagy ingáznak naponta. Tatabánya, Székesfehérvár, Mór, Esztergom és a Győri Ipari Park például garmadával kínálja a szabad mérnöki pozíciókat. A szakemberek többsége azonban nem szívesen áll kötélnek, ha vidéki állásajánlattal környékezik meg a fejvadászok.

Pethő Anikó, az Aarenson Consulting Személyzeti Tanácsadó Kft. vezető tanácsadója úgy tájékoztatott: tapasztalataik szerint a mérnökök többsége legfeljebb vezetői pozíció kedvéért hajlandó a fővárostól akár 70 km-re munkát vállalni. A beosztott mérnököknél ez a távolság általában 30-40 km.

A lélektani határ egyébként a Budapesttől 50-52 km-re fekvő Tatabánya és Székesfehérvár térsége. Az ingázást vállaló szakemberek legalább az útiköltség 80 százalékára igényt tartanak, míg költözni legfeljebb 15 százalékuk hajlandó a munkáért. A frissen végzett mérnökök sem szívesen számolnak a fővároson kívüli lehetőségekkel: a tapasztalatok szerint csak minden ötödik venné fontolóra a vidéki karrierstartot.