A keresztény világ december 25-én ünnepeli a názáreti Jézus, az az a Megváltó születését. Hazánkban karácsony előestéjén, december 24-én állítják fel a karácsonyfát és ajándékozzák meg egymást a családtagok. A karácsony megünneplése a kereszténység terjedésével az egész világon elterjedt. A szokásoknak izgalmas variációi alakultak ki és nemcsak a keresztény országokban, hanem ott is, ahol nem ez a domináns vallás. (pl. Oroszország, Japán, India) - Ráadásul a modern világban az ország határain belül is találkozhatunk különböző ünnepi irányzatokkal társadalmi rétegtől, munkahelyzettől, világnézettől függően - tudta meg portálunk Papp Richárdtól, az ELTE Társadalomtudományi Kar Kulturális Antropológia Szakcsoport adjunktusától.

Jézuskából Karácsony Apó

Miként az egyetemi adjunktus kifejtette, a XIX. századtól figyelhető meg az a tendencia, hogy a jóságos, ajándékozó Santa Claus (Christmas Father, Karácsony Apó) egyrangúvá vált Jézus Krisztussal a nyugati, modern társadalmakban. - A Christmas Father Jézus születését is átíró és annak a helyébe lépő tradíciója Hollandiából ered, amely a XX. században terjedt át Angliára, Kanadára, az Egyesült Államokra és végül az egész Nyugati világra - fogalmazott Papp Richárd.

A magyarok számára azért tűnhet kissé különösnek, hogy a Mikulás maga a Jézuska, mert hazánkban december 6-án, Miklós napján ünnepeljük a Mikulást. Az ünnep a kisázsiai Patarában született, jótéteményeiről híres Szent Miklós püspökhöz köthető, akiről kevés hitelesnek tekinthető történeti adat maradt fenn. A katolikus egyház honlapján felelt anyagok alapján annyit lehet biztosan kijelenteni, hogy a szent az i. sz. 3. században élt, Myra városának püspöke volt, részt vett a niceai zsinaton is, 350 környékén halt meg. Az is bizonyos, hogy a "szent püspök bőkezű felebaráti szeretetével a Karácsony misztériumának is előhírnöke lett" - olvasható a katolikusok honlapján.

Jó cselekedeteiről számos legenda kering. A leghíresebb azonban a három szegény leány megsegítéséről szóló történet. E legenda szerint egyszer Miklós tudomására jutott, hogy az egyik szomszéd nagy szegénysége miatt nyilvánosházba akarja adni három lányát, hogy így keressék meg a házasságukhoz szükséges hozományukat. Így azonban a lányok soha nem tudtak volna tisztességben férjhez menni. Miklós a nyitott ablakon keresztül bedobott egy erszény pénzt a lányoknak, így mentve meg becsületüket és mindhárom lány férjhez tudott menni. Innen ered az a szokás, hogy a gyerekek szépen kipucolt csízmáikat az ablakba rakják ajándék reményében. A keleti keresztény egyház nagy szentjét a mai napig mély tisztelet övezi. Nyugaton a 10. század óta tartják ezt a napot.

Az európai népeknél kezdetben a Mikulást (Santa Claus, Pere Noel, Christmas Father) hosszú ősz szakállú, csuklyás, földig érő köpönyeget viselő aggastyánként ábrázolták. Időközben azonban jelentős változáson ment keresztül Christmas Father alakja, amelyben jókora szerepe volt a 1930-as években megjelenő jóságos, piros pozsgás, pocakos Mikulásnak, melyet a Coca Colának köszönhetünk. - Sok helyen szabták a gyerekekre a karácsonyi ünnepkörhöz való kötődést és a vallási jelentéstartalmat. Így alakult ki a karácsonynak egy jóságos, ajándékozós verziója, ami a nem keresztény kultúrában is dominál - fejtette ki az egyetemi adjunktus.

Így dolgozik a világ karácsonykor

Hazánkban december 25-én és 26-án ünnepeljük a karácsonyt, ilyenkor szinte minden üzlet, intézmény bezár, senki nem dolgozik. Így tesz a fél világ is: Ausztriában, Svájcban, Olaszországban, Cipruson, Dániában, Észtországban, Izlandon, Nagy-Britanniában, Egyesült Államokban, Németországban, Görögországban, Hollandiában, Horvátországban, Kanadában, Dél-afrikai Köztársaságban, Lengyelországban, Lettország, Franciaországban, Új-Zélandon is.

Egynapos (december 25.) karácsonyuk van az embereknek Belgiumban, Brazíliában, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban, Szlovéniában, Máltán, Mexikóban, Kubában, Luxemburgban, Liechtensteinben élőknek. Utóbbi országban december 26-án sem dolgoznak, az ugyanis egybeesik a Függetlenség Napjával. Írországban, Szlovákiában szintén ezen két napon nem kell dolgozni, csak itt december 25-én a karácsony, december 26-án pedig Szent István napja miatt. Érdekesség, hogy Németországban karácsony előestéje (december 24.) és szilveszter (december 31.) ugyan nem munkaszüneti nap, a bankok és az üzletek mégis zárva tartanak.

Litvániában december 24-én és 25-én nem kell dolgozni karácsony okán, Romániában, Bulgáriában, Csehországban, Finnországban, Norvégiában, Szlovákiában pedig három napig lehet végiglátogatni a családot december 24-e és 26-a között. A legszerencsésebbek mégis az ausztrálok. Ausztráliában ugyanis december 23-tól 28-ig tart a karácsonyi ünnep. További furcsa szokás, hogy a világ másik felén a Mikulás szánját nem a rénszarvasok vontatják, hanem nyolc fehér kenguru.

Jól látható, hogy a legtöbb országban december 24. és 26. között ünneplik a karácsonyt. Ugyanakkor az ortodox keresztény országokban (pl. Szerbiában, Oroszországban és Ukrajnában) megmaradt a Julianus naptár szerinti egyházi kalendáriumszámítás, ezért szenteste január 6-ára, a szilveszter pedig január 13-ára tolódik át. Ezekben az országokban december 25-én, azaz a Gergely-naptár szerint is meg szokták ünnepelni. - Azt azért látni kell, hogy azokban az országokban is élnek keresztény emberek, ahol nem ez a vallás dominál, és ők is kötődnek a maguk keresztény jelentéstartalmaikhoz. Ugyanakkor ezek az ünneplések elsősorban az amerikai, kanadai, angol vonalhoz igazodnak, így a jóságos Karácsony Apó hozza az ajándékokat, méghozzá kandalló fölé helyezett harisnyába - mondta a kulturális antropológus. Ez a sokszínűség a jellemző Izraelre is, ahol a muszlim és keresztény ünnepeket is megtartják egyes régiókban.

Érdekes karácsonyi szokások Új-Zélandtól Japánig

A világ minden részén izgalmas módon keverednek a kultúrák, megnevezések, szokások a nyugati típusú mintákkal. Így például Indiában a modernitás, globalizáció, angol befolyás hatására terjedt el ez az ünnep a nem keresztény vallásúak között is. A keresztények pedig különböző jelképekkel, szimbólumokkal élnek a karácsony megünneplésekor. - Érdekes szokás alakult ki Indiában. A szülő lefesti isten lábnyomát, hogy a gyerekek lássák, ott járt a házban - hozott példát az ünnep komplexitására Papp Richárd.

Japánban változó, hogy ki mikor ünnepli a karácsonyt, mert ott is élnek ortodox és nyugati keresztények. - Sok kultúrában a téli napfordulóhoz kötődő egyéb vallás, társadalmi, kulturális ünnepek kapcsolódhatnak a karácsony ünnepköréhez - mutatott rá Papp Richárd. Japánban például egészen véletlenül december 23-án van az ország nemzeti ünnepe, Akihito császár születésnapja. Az újévet pedig négy napig ünneplik. Dolgoznia senkinek sem szabad és, bár hivatalosan csak január 1. számít ünnepnek, a hivatalok és a vállalatok december 29. és január 3. között zárva tartanak.

Írországban és Új-Zélandon karácsonykor a gyerekek egy zsákot raknak ki, hogy a Mikulás abba tegye az ajándékokat. Cserébe az asztalra süteményt, és egy üveg sört helyeznek el. - Ez egy létező szokás - erősítette meg Papp Richárd.

Olaszországban pedig olyannyira komolyan veszik az advent időszakát - lelki készülődést -, hogy sokan már az ünnepek előtt két héttel szabadságra mennek. Minden december 8-án kezdődik a szeplőtelen fogantatás ünnepével, Itália mellett Argentínában, Portugáliában szünetel ezen a napon a munka. - Több oka is van annak, hogy a karácsonyhoz való személyes, családi, és kis közösségi kötődés ilyen erős ebben az országban. Egyrészt a katolicizmus egyetemes vallási identitástartalom, másfelől a lokális identitásnak is egy nagyon fontos része. Például az élő betlehemek eljátszása több olasz település karácsonyi műsorában is helyet kap, amely komoly presztízsértékkel bír a lokális társadalmon belül, és azon kívül is. A felkészüléshez pedig idő kell - magyarázta a két hetes szabadság okát a kulturális antropológus.

A munka jegyében zajlik a karácsony a fogyasztói társadalomban

Bármelyik kultúrában is vizsgáljuk a karácsonyt, nagyon komplex nézet- és szokásrendszerrel találkozunk - emelte ki az egyetemi adjunktus. Ez a sokszínűség a munka világában is tetten érhető. Ugyanis országonként - még az önmagukat kereszténynek valló népeknél is - eltérő, hogy karácsonykor dolgoznak-e az emberek, és ha igen, akkor mikor és mennyit. Ahogy az is változó, hogy erre az állam jóvoltából nyílik-e módjuk, vagy kénytelenek szabadságot kivenni, már ha nem a fogyasztói iparban dolgoznak. - Napjainkban a karácsonyi ünnepek nagyon kötődnek a fogyasztói iparhoz, ezért csak azok tehetik meg, hogy ilyenkor szabadságra menjenek, akik nem ebben a szegmensben tevékenykednek. A karácsonyi vásárokban, plázákban, hipermarketekben, élelmiszeripari boltokban, vendéglátóiparban, - szállodákban, éttermekben - ugyanis mindenkinek dolgoznia kell karácsony környékén - emelte ki Papp Richárd. Tudniillik a karácsony kiemelt szezonnak számít, hiszen ilyenkor folyik be a kereskedelmi szektor éves bevételének nagy százaléka. A társadalomnak tehát egy jelentős szegmense ilyenkor dolgozik, és sok cég kifejezetten erre az időszakra keres ideiglenes munkaerőt. Egy multinacionális vállalat például kifejezetten karácsonyi időszakra kínált határozott idejű munkát munkavállalói családtagjainak, barátainak. - Ez nyilvánvalóan megpecsételi a kezdeményezésben részt vevő családtagok ünnepét. Ha ugyanis az egész család végigdolgozza a karácsonyt, december 24-ét is ide értve, nem valószínű, hogy át tudják élni azt, amiről eredetileg szól ez az ünnep és lelkileg feltöltődve térnek vissza a munkába - mutatott rá a kulturális antropológus.

Természetesen hazánkban is van egy olyan réteg, amely szabadságot vesz ki karácsony előtt. Az egyetemi adjunktus szerint ennek nem vallási, hanem életmódbeli oka van, és inkább azzal függ össze, hogy hazánkban viszonylag kevés olyan munkaszünettel egybekötött ünnep van, ami lehetővé tenné a feltöltekezést.