Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 9 hónapja

A munkahelyi kamera és a nyomkövető jogszerű használata

Ismételten onnan indulnék el, hogy a jog a munkáltató számára nem a legegyszerűbb, hanem a legkevésbé korlátozó módszereket teszi lehetővé. A technika fejlődésével ugyanis a munkáltatók jelentős kísértéssel néznek szembe, hiszen bizonyos eszközök alkalmazásával a munkavállalók magatartása sokkal könnyebben monitorozható. Eközben azonban elfelejtik, hogy a technikai fejlődés az adott eszköz használatára nem teremt feltétlenül jogalapot.

Előzetesen kell tájékoztatni

Fontos általános korlátként funkciónál, hogy a munkáltatónak előzetesen tájékoztatni kell a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak (Mt.11.§(2)). Ezen túlmenően a munkavállalót (és az üzemi tanácsot) a személyes adatai kezeléséről is tájékoztatni kell. Ennek megfelelően tájékoztatni kell arról, hogy a gépjárműben nyomkövető berendezés van szerelve, valamint, hogy az épületben hol és miért helyeztek el kamerát. Fontos azt is tudni, hogy a tájékoztatás nem jelent beleegyezési kötelezettséget azaz, a munkavállaló hozzájárulására nincsen semmihez sem szükség. A munkáltatónak azonban körültekintőnek kell lennie, mivel a téves helyzetfelmérés, jog-nem-ismeret anyagi vagy akár büntetőjogi következményekkel is járhat.

Kamerával nem monitorozható a munkahelyi jelenlét vagy a munka intenzitása

A kamera használata szűk körben lehet csupán indokolt. Elsősorban ugyanis arra szükséges tekintettel lenni, hogy az alkalmazott eszköz használatának jogszerű célja legyen. Ezt követően azt kell vizsgálni, hogy az eszköz használata a legkevésbé korlátozó eszköznek tekinthető-e. Ezen szabályokat a kamera használata ritkán elégíti ki. Az indokoltságát nyilvánvalóan a személy- és vagyonvédelem szempontjai jelenthetik. Pusztán a munkahelyi jelenlét és a munka intenzitásának az ellenőrzésére a kamera több szempontból nem alkalmazható. Egyrészt annak általános alkalmazása sértheti az emberi méltóságot. Másrészt pedig nem felel meg a szükséges-arányos feltételeknek azaz, a munkáltató a munkavállaló személyiségi jogait kevésbé sértő alternatívát könnyedén talál (biztonsági őr, detektoros kapu stb.). A jog tehát nem teszi lehetővé általánosságban a munkavállaló ellenőrzését vagy a legegyszerűbb módon történő ellenőrzését még akkor sem, ha a személyvédelem mind az Mt., mind pedig az Mvt. alapján a munkáltató elsőrendű kötelezettsége. Azt mondja ki a jog, hogy a legkevésbé korlátozó, de még eredményes módszert kell a munkáltatónak alkalmaznia. Természetesen ez is, mint oly sok más dolog a jogban, tényállásfüggő. A személyvédelem körében ugyanis indokolt lehet például kamera használata a repülőtéren, hiszen a munkavállalói gondatlanság, figyelmetlenség sok ember életét követelheti. Hasonlóképpen indokolt lehet veszélyes anyagokkal dolgozó laboratóriumban is. Mind a személy-, mind a vagyonbiztonság indokolhatja kamera használatát ugyanakkor pénzintézetekben. Az elsődleges jogalkalmazó tehát minden esetben a munkáltató és utólag fog kiderülni jogvita esetén az, hogy a bíróság az értelmezését helytállónak véli-e. Ez is arra világít rá, hogy a munkáltató számára egyáltalán nem közömbös, hogy mennyire van tisztában a munkahelyi ellenőrzésre, illetve adatvédelemre vonatkozó hatályos jogi szabályokkal.

A pihenőhelyek nem kamerázhatók

Vannak olyan helyzetek, amikor tilos kamerát használni, melynek az oka a körülményekben keresendő. Abban a helyiségben például, ahol a munkavállalók a pihenőidejüket töltik, a megfigyeléshez a munkavállalónak legitim érdeke ritkán fűződik. Ilyennek minősülnek az öltöző, mosdó vagy az ebédlő helyiségek.

Helyzetmeghatározáshoz is jogszerű cél szükséges

A technika fejlődésével lehetőség nyílik arra, hogy a munkavállaló helyzete pontosan feltérképezhető legyen. Ennek két módja lehetséges: a nyomkövető használata, illetve a mobiltelefon alapú helyzet meghatározás. Néhány alapvető szabályt azonban mindenképpen be kell tartani. A helyzet meghatározást az adott munkakörnek indokolnia kell (CÉL). Ez például fuvarozó vagy futár esetében indokolt is lehet, míg egy könyvelő esetében már nem. Az ellenőrzés kizárólag a munkáltató eszközein, előzetes tájékoztatást követően történhet. Az is fontos, hogy az ellenőrzésre munkaidőben kerülhet sor, valamint az így megszerzett adatok is csak a szükséges ideig tárolhatóak. A GPS nyomkövető használata így gépjárműben a gépjármű munkával összefüggő használatának ellenőrzése céljából megengedett. Itt is ugyanaz a logika: munkaeszköz, melynek használata ellenőrizhető. Amennyiben azonban a munkáltató a privát használatot is engedélyezi, abban az esetben eközben a munkavállaló haladása nem követhető már nyomon, ahogyan erre már utaltam. Ezek a szabályok a bírói gyakorlatban is kikristályosodtak. Az Mfv.I.10077/2013. számú ügyben például ezzel összhangban a bíróság lefektette, hogy az értékesítést végző munkavállaló gépjárművel történő mozgásának nyomon követése megengedett feltéve, hogy erről a munkavállalót előzetesen tájékoztatták, valamint, hogy a magáncélú használatot (amennyiben ez megengedett) a munkáltató már nem követi.

A munkaközi szünetben is jogszerű lehet bizonyos ellenőrzés

Az Mt.103.§-a rendelkezik a munkaközi szünetről és annak feltételeiről. Ennek értelmében a munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. E tekintetben tehát a munkavállaló lényegében azt csinálhat, amit akar. Bizonyos kötelezettségek azonban erre az időszakra is vonatkoznak. A vállalati autót ilyenkor is csak arra a célra használhatom, amire a munkáltató adta. Amennyiben a magánhasználat kizárt, ekkor sem használhatom magáncélra. Hasonlóképpen érvényesek a munkáltató által biztosított munkaeszközökre vonatkozó korlátozások is. Amennyiben azonban a magáncélú használat megengedett, abban az esetben a munkaközi szünet alatti magatartás nem ellenőrizhető. Ebben az időszakban sem sérthetem ugyanakkor a munkáltató gazdasági érdekeit, a közösségi médiában így a munkáltató jó hírnevét sértő állítást nem tehetek. Hasonló szabályok érvényesülhetnek tehát, mint a munkavállaló munkavégzéssel összefüggő, munkaidőn túli ellenőrzése során.

Saját munkaeszközt nem, munkaidőt viszont igen

A munkáltató ellenőrzési joga alapvetően a saját munkaeszköz vonatkozásában áll fenn. Ezzel egyidejűleg arra ugyanakkor jogosult a munkáltató, hogy a munkavégzést, a munkaidő megfelelő felhasználását ellenőrizze. S habár arra nincsen joga, hogy a privát telefont, számítógépet, iPadet ellenőrzés szempontjából elkérje, a munkaidő vonatkozásában ugyanakkor jogszerűen elszámoltathat. Ismételten oda jutunk tehát, hogy a munkáltató, mint elsődleges jogalkalmazó, különösen körültekintő eljárása indokolt, hiszen gyakran apró tényállási elemek változtatása a jogi megítélés változását is maga után vonhatja.

dr. Kéri Ádám ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda

Follow hrportal_hu on Twitter

Mit tehet a főnök, ha fegyelmezni akar?

A munka törvénykönyve lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató valóságos szankciórendszert dolgozzon ki olyan esetekre, amikor a munkavállaló valamely munkaviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. Tipikusan ilyennek számít a gyakorlatban, ha a munkavállaló késik, a munkahelyéről engedély nélkül távozik, munkaidőben alkoholt fogyaszt, megtagadja a munkáltató jogszerű utasítását, vagy megszegi a munkavégzésre vagy a munkavédelemre vonatkozó valamely előírást. A munkáltató a vétkes kötelezettségszegésekre „válaszul” számos szankciót alkalmazhat, így például kizárhatja a munkavállalót a béremelésből, csökkentheti a munkabérét, áthelyezheti alacsonyabb munkakörbe, vagy megvonhat valamely kedvezményt (pl. többletszabadságot). Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az írásbeli figyelmeztetés nem minősül hátrányos jogkövetkezménynek. Az alábbiakban a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos főbb kérdéseket tekintjük át dr. Pap Máté, a KCG Partners Ügyvédi Társulás muntovább..

További cikkek
Mit tehet a főnök, ha fegyelmezni akar?

A munka törvénykönyve lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató valóságos szankciórendszert dolgozzon ki olyan esetekre, amikor a munkavállaló... Teljes cikk

Több bevétele van a családoknak

Javult a háztartások jövedelmi helyzete és nőtt az átlagos életszínvonal Magyarországon, tavaly mintegy 4,7 százalékkal emelkedett a reáljövedelem... Teljes cikk

Járulékcsökkentést ellensúlyozó növekedést lát Varga Mihály

A gazdasági növekedés ellensúlyozhatja a járulékcsökkentés miatti bevételkiesést, jövőre 3 százalék feletti bővüléssel számol a kormány -... Teljes cikk

A kormányhivatalok munkatársai lesznek az utalványpostások

Túl drágán kézbesítené a Magyar Posta a nyugdíjasoknak szánt 10 ezer forintos utalványokat, amelyeket még idén el kellene juttatni az... Teljes cikk

Erkölcsi bizonyítvány kell a jelentkezéshez? Mától telefonon is igényelheti!

December 1-jétől telefonon is igényelhető a hatósági erkölcsi bizonyítvány a 1818-as kormányzati ügyfélvonalon keresztül - mondta el Balogh... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Teljesítménymenedzsment rejtett kamerával

Nemrég egy munkavállaló juttatta el hozzám ezt a képet. A kép látszólag egy elektromos dobozt ábrázol, ám furcsa, hogy ferdén van....