A Munkapróba Központ megedz a versenyszférára
Munkavállalókat és munkáltatókat toboroz a Palota Munkapróba Központ, amely első nekifutásra 70 fővel indul el szeptember elsejével. Ahogy már korábban mi is megírtuk a központ koncepciója az, hogy több hónapon keresztül segíti, felkészíti a megváltozott munkaképességű munkavállalókat a munkaszocializációban, akár magukban a munkafolyamatokban is kipróbálhatják magukat, mielőtt a jövendőbeli munkahelyükre kerülnének.
Juhász Márton
Hogy először a dolog praktikus oldalára világítsunk rá, a cégeknek pusztán anyagi szempontból megéri megváltozott munkaképességű dolgozót alkalmazni: a rehabilitációs hozzájárulást minden 25 főnél nagyobb olyan cégnek fizetnie kell, amely nem foglalkoztat ilyen munkatársat. Az érvényben lévő törvényi szabályozás szerint egy - mondjuk - 100 fős cégnél 5 fő kell, hogy megváltozott munkaképességű munkavállaló legyen, mondta Juhász Márton. Ez az összeg igen magas lehet, hiszen a kötelező foglalkoztatási szintből „hiányzó” munkavállalónként közel 1 millió forintos (964 500.- Ft) hozzájárulást kell a munkáltatónak a NAV részére befizetni. Ez a szabályozás az önkormányzatokra, intézményeikre és gazdasági társaságaikra egyaránt vonatkozik, innen jött az indíttatás, hogy lépni kellene ebben az ügyben a XV. kerületben is.
Hiába az egyre nagyobb nyilvánosság, a munkáltatók még mindig tartanak a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásától. Nem tudják pontosan, hogy a fogalom mit takar, egyértelműen a fogyatékkal élőkkel azonosítják ezt a kategóriát, esetleg rossz tapasztalataik voltak, így egyértelmű lett, hogy muszáj a projekt kapcsán a munkáltatókat is érzékenyíteni, hogy befogadó közeggé válhassanak. Ugyanakkor a munkavállalóknak is edződniük kell a nyílt munkaerőpiachoz, ugyanis, amennyiben az egészségkárosodás következtében régóta nem végeztek munkát, ez egy új szituáció számunkra, ha pedig akkreditált munkáltatónál állnak alkalmazásban, akkor az a rehabilitációs foglalkoztatás a versenyszférához képest védett terület.
Az előző gondolathoz kapcsolódva, tehát a Munkapróba Központ célja az is, hogy a munka világából már jó ideje kiesett, alacsony végzettségű dolgozókat újra szocializálja. Az egyént sokszor el kell helyezni a valós, mai munkáltatói igényeknek megfelelő, helyzetben - hangsúlyozza Juhász Márton.
Gyakorlatban a dolog úgy néz ki, hogy a Munkapróba Központ munkatársai által kiválasztott és ajánlott munkavállalót egy adott cég felveszi, ő azonban nem ott kezd el azonnal dolgozni, hanem elindul a felkészítése a Munkapróba Központban. A megbízó munkáltató tehát egy fejlesztő, felkészítő szolgáltatást vesz igénybe, ahol adott esetben a megbízó által igényelt munkafolyamatokra is felkészítik a jelölteket, de ha ez objektív okok miatt nem tud működni, akkor valamilyen betanított munkát végezhet. A fókusz elsősorban azon van, hogy a munkavállaló magához a munkavégzéshez szocializálódjon, mint pl: a munkaidő betartása, az utasítások értelmezése, végrehajtása. Ez egy körülbelül 3-8 hónapos időszak, de a cél persze az, hogy minél hamarabb a valódi munkáját tudja végezni a kiválasztott dolgozó.
Ebben a konstrukcióban a befogadó munkáltató a szolgáltatásért fizet, amelynek keretében felmérik az igényeit, sőt a betöltendő pozícióra is javaslatot tesznek, majd kap egy érzékenyítő tréninget, Ezzel egy időben felkészítik a megváltozott munkaképességű munkavállalót a feladatra, monitorozzák a fejlődését.
Juhász Márton példát is hozott: „Például megkeres bennünket egy telefon összeszerelő cég, hogy neki 25 millió forintot kell befizetnie rehabilitációs hozzájárulásként. Ha ezt szeretné inkább munkaerővel kiváltani, akkor 25 embert kell találnunk a megkívánt munkakörökre. Itt megnézzük, hogy a jelentkezők közül ki, milyen feladatra lenne alkalmas (karbantartó, összeszerelő, postás stb.), majd megkezdődhet a munkaszocializációs folyamat. A jövendő munkáltató figyelemmel kísérheti a fejlődést, az orientációs folyamatokat.”
A munkáltatónak motiváltnak kell lennie a társadalmi felelősségvállalás szempontjából is, hiszen egy ilyen döntés meghozatalánál az adómegtakarításon, az esetleges bértámogatáson túl nagyobb elkötelezettség is szükséges.
A munkavállalók toborzása a rehabilitációs szerveken, fogyatékos csoportok érdekvédelmi szervezetein keresztül zajlik. A munkaadók „toborzása” a nagyobb kihívást jelentő folyamat. Célközönségek jelenleg elsősorban a kerületi intézmények, gazdasági szervezetek valamint a helyi nagyadózók is.
A munkapróba központot 70 fővel tervezzük elindítani szeptember elején. A jelenlegi igények alapján úgy tűnik, hogy például autóalkatrészek összeszerelése, édességcsomagolás, kötészeti és papíripari tevékenységek, kisgépek javítása is fog a palettán szerepelni.
A különböző betegségcsoportoknak megfelelő felkészítést szeretnének adni. „Alapvetően nagyon másképp kellene kezelni ezeket a csoportokat, ami ma Magyarországon nem igazán jellemző. Így mi a betegségtípuson belül a személynek, képességeknek, készségeknek megfelelő munkalehetőséget szeretnénk nekik megtalálni. A központ mindenképp egy gyakorlati lábat biztosít az eddig sok tekintetben elméleti folyamathoz.” – hangsúlyozza Juhász Márton.
A PALOTA-15 Nonprofit Kft. (melynek telephelyén a cikk képei is készültek) jelenleg 120 munkavállalót foglalkoztat, melynek egyharmada megváltozott munkaképességű. A dolgozók további kétharmada is valamilyen szempontból hátrányos helyzetből indul a munkaerőpiacon, például 50 év feletti, gyesről, gyedről visszatért kismama vagy alacsony iskolai végzettséggel, elavult szakmával rendelkezik.
A megváltozott munkaképességű dolgozók minden területen részt vesznek a munkában, integrált körülmények között, nem csak a szociális foglalkoztatóknál megszokott munkakörökben, hanem végeznek az például önkormányzat számára hasznos tevékenységeket, készítenek térkövet, van faiskola is. Ezekkel a termékekkel a nyílt piacon is meg tudnak jelenni, ezzel is bizonyítva, hogy valódi értéket lehet teremteni megváltozott munkaképességű, illetve munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő munkavállalókkal is.
Fotó: Láposi Zsófia
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk
2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk
Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk
- Így spórolhat milliókat a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával 3 hónapja
- Eldőlt, mennyivel emelkedik a BKM dolgozóinak bére 3 hónapja
- Így változtak az átlagkeresetek Magyarországon 2005. és 2023. között 3 hónapja
- Vegyen fel hallássérült dolgozót - segítséget kap, aki segít! 4 hónapja
- Titok, ami nem is titok: Így gondoskodhat egy vállalat munkavállalói jövőjéről! 4 hónapja
- Fülöp Attila: van százötvenezer jó példa fogyatékossággal élő munkavállalóval kötött szerződésre 5 hónapja
- Az önkéntesek létszáma Magyarországon 5 hónapja
- Majdnem minden második megváltozott munkaképességű ember bérből tartja el magát 5 hónapja
- Hogyan lehet esélyt adó munkáltatóvá válni? - Idén utoljára euChance Klub 5 hónapja
- Emberi erőforrás tervezés 2024-re, avagy "hass, alkoss, gyarapíts" 5 hónapja
- Hogyan érhetem el, hogy kapjak végkielégítést? 5 hónapja