A Munkástanácsok is elégedett a minimálbére emeléséről szóló javaslattal
A szakszervezet úgy látja, hogy a munkavállalók, és így természetesen a szakszervezetek számára is kedvezőnek minősíthető javaslatot terjesztett elő a kormány a minimálbérek és a minimálbérek feletti bérek felzárkóztatása érdekében, derül ki a Munkástanácsok közleményéből.
További fontos eleme a kormányjavaslatnak - és ebben is megjelenik a szakszervezetek álláspontjával való egyetértés -, hogy a garantált bérminimum növelése a minimálbérnél is dinamikusabb lesz, 2017-ben 25%-os, 2018-ban további 12%-os, így a bruttó minimálbér 2018-ra 180 000 forint fölé emelkedne.
Továbbá a szakszervezetek fontos igénye látszik megvalósulni a középtávú bérfelzárkóztatás terén azon kormányjavaslat által, amely szerint 2019-2022 között további évi 2%-os munkáltatói járulékcsökkentés következik, amennyiben a nemzetgazdasági szintű éves átlagos bruttó bérnövekedés eléri a 6%-ot. Így összesen 14%-os járulékcsökkenés valósul meg a kormány tervei szerint az elkövetkező hat évben, ami a 30-40%-os reálkereset növekedés fontos forrása lehet, amennyiben a munkáltatók valóban a hazai bérek emelésére fordítják a számukra így átadott munkavállalói jövedelemnek minősülő szociális hozzájárulási adót.
Nagyobb a bizonytalanság a minimálbér feletti bérek emelkedését illetően, hiszen ott nem lehet kötelező erejű rendeletekkel elérni a béremelést.
Ebben a körben a munkaadói járulékok jövő évi jelentősebb, 4%-os, majd további 4 éven át évi 2%-os csökkentésétől várja a kormány a bérek szintén érzékelhető emelkedését.
A munkaadóknak nyújtandó járulékkedvezmény hatásának érzékeltetésére: jövőre önmagában a járulékcsökkentés 3,3%-os bruttó béremelést tesz lehetővé költségtöbblet nélkül a munkaadók számára. A kormány, és persze a szakszervezetek is ennek azonban legalább a dupláját várják el a munkaadóktól.
És itt merül fel a munkahelyi, ágazati szakszervezetek fontos teendője: el kell érniük, hogy a munkaadók ténylegesen engedjék át béremelések formájában a munkavállalóknak a járulékcsökkentés költségmegtakarító hatását, illetve, tekintettel a bérfelzárkózási követelményekre, a járulékkedvezmény által költség semlegesen biztosítottnál is lényegesen magasabb béremelést érjenek el a munkahelyeken.
Ez pedig először is megköveteli a szakszervezetektől a vállalati üzleti-pénzügyi számok alapvető ismeretét, hiszen csak így ellenőrizhető az igényelt többlet béremelési forrás megléte a vállalat teljesítményében. Másfelől kellően határozott tárgyalási fellépéssel, a tagok támogatását is mozgósítva kell elérniük a reális és szükséges béremelést.
Ami az elsőnek említett követelményt, a forrásoldal tisztázását illeti, a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi statisztikák szerint a legtöbb nemzetgazdasági ágazatban átlagosan megvan a többletforrás az akár 10%-os béremelésre is, de az egyes cégek helyzetében természetesen nagyok lehetnek a különbségek, hiszen nyilvánvalóan nem egyforma például a MOL vagy egy alkatrészgyártó kisüzem béremelésre rendelkezésre álló forrása. Ahol viszont megvan a forrás, ott akár kétszámjegyű átlagbéremeléssel kell elősegíteni a hazai bérek felzárkózását az európai (a régiós és a nyugati) bérszínvonalhoz, mert mindkét tekintetben tetten érhető az elmaradás.
Hogy a nyugat-európai példát vegyük szemügyre: az építőiparban Magyarországon 2010-ben a vállalkozói bruttó jövedelem a bérköltség 84%-át érte el, 2014-ben már a 130%-át. Ez a 130%-os bruttó jövedelem/bérköltség arány csaknem 3-szor magasabb idehaza, mint a német vagy az osztrák építőipar esetében. A magyar építőipar jövedelmezőségi előnye egyértelműen az alacsony hazai bérszintre vezethető vissza: az egy ledolgozott munkaórára jutó bérköltség Németországban négyszerese a magyarnak, Ausztriában pedig az ötszöröse a hazai órabér költségnek.
Amennyiben a teljes bérköltséget 10%-kal megemelnénk a magyar építőipari ágazatban (azaz nemcsak a minimálbérekét), a bérköltség arányos vállalkozói jövedelem még mindig 2,6-szerese lenne az osztrákénak, és 2,5-szerese annak, ami a német építőiparban tapasztalható.
A kereskedelemben 2010-ben a bruttó vállalkozói jövedelem a bérköltség 69%-át érte el, 2014-ben már csaknem a 100%-át. Ez a közel 100%-os vállalkozói jövedelem/bérköltség arány 45%-kal magasabb nálunk, mint a német, és közel 66%-kal magasabb, mint az osztrák kereskedelmi ágazatban.
A magyar kereskedelem jövedelmezőségi előnye ugyancsak egyértelműen az alacsony hazai bérszintre vezethető vissza: az egy főre jutó bérköltség Németországban négyszerese a magyarnak, Ausztriában pedig több mint a háromszorosa. Amennyiben a teljes bérköltséget 10%-kal megemelnénk a magyar kereskedelmi ágazatban (azaz nemcsak a minimálbérekét), a bérköltség arányos vállalkozói jövedelem még mindig 42%-kal maradna magasabban annál, amit az osztrák kereskedelmi ágazatban mérnek, és 28%-kal lenne magasabb annál, amit a német kereskedelemben.
A Munkástanácsok várja a kormány VKF ülésen tett szóbeli javaslatának írásos változatát, amelyre Varga Mihály miniszter úr tett ígéretet az ülésen.
Összegezve: a Munkástanácsok támogatja a kormány javaslatát a bérek felzárkóztatására és egyetért azzal a helyzetértékeléssel, hogy a javaslat túlmutat az éves béremelések keretein.
Jelenleg a magyar gazdaság további fejlődésének irányát meghatározó döntés és megállapodás küszöbén állnak a hazai szociális párbeszéd szereplői a bérek dinamikus felzárkóztatása magyarországi programjának mikéntjéről.
A Munkástanácsok ugyanakkor e megállapodás betarthatóságának érdekében elengedhetetlennek tartja a szakszervezetek vállalatok gazdálkodási adatainak vonatkozásában történő információhoz jutáshoz való jogának javulását és a munkaügyi ellenőrzések hatékonyságának növelését. Ezeknek hiányában fennáll a veszélye annak, hogy a járulékcsökkentés a hazai bérek európai uniós felzárkózása helyett - egyes befektetők esetében - a profit további növekedését fogja eredményezni.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Megnövekedett munkaterhelésük ellenére optimisták a női felsővezetők a vállalati növekedést, a társadalmi változásokat, a nemek közötti... Teljes cikk
Továbbra is jelentős szakadék tátong a férfiak és a nők esélyei között a startupszektorban. Közép-Kelet-Európában a befektetések 94%-a... Teljes cikk
Miközben a nők által betöltött felsővezetői pozíciók aránya világszerte 19,4%-ról 33,5%-ra nőtt két évtized alatt, a fejlődés... Teljes cikk
- Kell-e TB járulékot fizetnem, ha D minősítéssel százalékoltak le? 1 hónapja
- Temetési segély 1 hónapja
- Megelőzhető, szűrhető, mégis többezer magyar belehal évente - sokat tehet a munkáltató is 1 hónapja
- 1000 eurós minimálbér lesz pár éven belül Szlovákiában? 1 hónapja
- Így fest az európai minimálbér térkép 2 hónapja
- Mit tudok tenni, ha nem kaptam meg a béremet a munkaviszony megszűnését számított 5 munkanapon belül? 2 hónapja
- Spanyolországban a minimálbér emeléséről döntött a kormány 3 hónapja
- További jelentős minimálbér-emelésre lehet számítani Magyarországon 3 hónapja
- NAV: utalással is fizethető az egészségügyi szolgáltatási járulék 3 hónapja
- DK: a minimálbér összegéig legyenek adómentesek a fizetések 3 hónapja
- Ennyivel emelkedik szomszédunkban a minimálbér 3 hónapja