Szerző: Angyalné Puszta Szilvia Megjelent: 7 éve

A nyugdíj melletti munkavállalás szabályai

A közelmúltban számos olyan nyugdíjváltozás lépett hatályba, ami választás elé állította a korhatár alatti nyugdíjjogosultakat. Választaniuk kellett, hogy nyugdíjba vonuljanak-e, vagy tovább dolgozzanak. A korhatár alatti nyugdíj mellett ugyanis már nem mindenki végezhet korlátlanul munkát.

Aki elérte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a 62 évet, továbbra is korlátlanul dolgozhat, vagy vállalkozhat kiegészítő tevékenységként a nyugdíja folyósítása mellett, ugyanis az öregségi nyugdíj melletti munkavégzés nem befolyásolja a nyugdíjra való jogosultságot. Aki azonban a nyugdíj folyósítása mellett munkát végez, számolnia kell azzal, hogy a megszerzett jövedelmét járulékfizetési kötelezettség terheli.

A legújabb korlátozások elsősorban az előrehozott nyugdíjasokra és a rokkant nyugdíjasokra vonatkoznak.

Előrehozott öregségi nyugdíj melletti munkavállalás lehetőségei

A teljes vagy csökkentett összegű előre hozott öregségi nyugdíjban, a korkedvezményes, korengedményes és bányász nyugdíjban részesülők, vagyis a 62 évesnél fiatalabb, munkát vállaló nyugdíjasok esetében bizonyos jövedelemszint után a nyugdíjasnak le kell mondania a nyugdíjáról.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nyugdíj mellett dolgozó nyugdíjas minden évben rendelkezik egy éves keretösszeggel, amely az év első napján érvényes minimálbér 12-szerese, ez idén 858 ezer forint. Mindaddig, amíg az adott évi keresete ezen belül marad, korlátozás nélkül felveheti a nyugdíját is. Ahogy azonban túllépi a keretet, a következő hónaptól az év végéig szüneteltetnie kell a nyugdíját, s ezt a munkáltatónak be kell jelentenie az adóhatóságokhoz. Ezt követően az adóhatóság értesíti majd a nyugdíjfolyósítót.

A törvény értelmében, ha valaki az év közepén eléri a keretösszeget és esetleg év vége előtt elveszti a munkából származó jövedelmét, akkor nincs mód arra, hogy visszakapja a nyugdíját, ugyanis az ONYF csak a következő év elejétől tudja újraindítani a nyugdíj folyósítását. Érdemes tehát odafigyelni arra a bizonyos kertösszegre. A törvényben annyi enyhítés van, hogy ha valaki a keretösszeget éppen decemberben lépi túl, akkor csak a decemberi nyugdíjat kell visszafizetnie.

A fent említett szabályozás csak azokra vonatkozik, akik 2007. december 31. után mentek nyugdíjba. Az ekkor már saját jogú nyugdíjasok "türelmi időt" kaptak, esetükben ez a szabály 2010. január 1-jétől lép majd életbe és csak akkor, ha 2010. január 1-jén még nem múltak el 62 évesek.

Rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés szabályai

2009. január 1-jétől valamennyi rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személynél keresőtevékenységük esetén alkalmazni kell az új szabályoknak megfelelő "kereseti korlátozás" vizsgálatát, vagyis 2009. január 1-jétől csak a kereseteket kell figyelemmel kísérni, azt, hogy a nyugdíjas rendszeresen dolgozik-e, vagy sem, már nem kell vizsgálni.

Megszűnik a nyugdíjas rokkantsági nyugdíjra való jogosultsága, ha keresőtevékenysége folytatása esetén hat egymást követő hónapra vonatkozó kereset havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező átlagkereset összegének 90 százalékát, de legalább a mindenkori minimálbér összegét. Ez az összeg 2008-ban havonta 69 000 forint volt, idén pedig havi 71 500 forint. Amennyiben a rokkant nyugdíjas keresőtevékenysége nem éri el a minimálbér összegét, úgy nem lehet megszüntetni nyugdíjjogosultságát.

Őstermelők nyugdíj melletti munkalehetőségei

Amennyiben a nyugdíjas mezőgazdasági őstermelő egyéb biztosítással járó jogviszonyban, például munkaviszonyban nem áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet nem folytat, úgy a 2008. január 1-jétől életbelépő nyugdíjfolyósítás szüneteltetésére vonatkozó rendelkezések nem érintik. A nyugdíj folyósítását - ide nem értve a rokkant nyugdíjat - nem befolyásolja az a körülmény, hogy az őstermelői tevékenységből mennyi jövedelme származik. Egyes szakértők azonban megjegyezték, hogy a törvényi szövegezés ebben az esetben nem egyértelmű.

Adózás

Az interneten már a nyugdíjas munkavállalók részére is elérhetőek a különböző bérkalkulátorok. A nyugdíjas munkavállalók nettó keresetének meghatározása különbözik az aktív korú munkavállalók nettó munkabérének meghatározásától. Ennek oka, hogy a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül az adózásban, ami azt jelenti, hogy az adó meghatározásánál figyelembe kell venni, de a rá jutó adót nem kell megfizetni. Igaz, így a nyugdíj összege a 18 százalékos kedvezményes adókulcs alá tartozó összeget csökkenti és hatással van az adójóváírás összegére is. A számításnak két induló adata van, a bruttó munkabér és a havi átlagos nyugdíj összege. A családi kedvezményt az életkori sajátosság miatt nem veszi figyelembe a számítás. A havi átlagos nyugdíj összegének meghatározásakor azonban a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíj-kiegészítést is figyelemmel kíséri a rendszer.

A nyugdíjas munkavállalónak 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási, valamint 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetni. Ha a munkavégzés mellett a nyugdíjfolyósítás szünetel, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék is terheli a nyugdíjast, melynek mértéke 2 százalék. A kiegészítő tevékenységet végző nyugdíjasok pedig a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék mellett a megszerzett jövedelmüktől függetlenül havi 4350 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek fizetni - ez a kötelezettség az evásokra is vonatkozik. A járulékfizetés ellentételezéseként viszont nyugdíjemelés jár a nyugdíj folyósításának szünetelése esetén is. Vagyis minden munkában eltöltött nyugdíjas év - az éves rendszeres emelésen felül - a járulékalapot képező kereset 0,5 százalékával növeli a nyugdíj összegét.

Mivel a nyugdíj összevonandó jövedelem, így hozzáadják a fizetéshez és így vizsgálják a fizetés szja vonzatát. Az adóalapot a nyugdíj és a szerzett jövedelem együttesen adják. A személyi jövedelemadót a két jövedelem összege alapján az szja-táblában megadott kulcs szerint kell kiszámítani, de az így kiszámított adót csökkenti a nyugdíj összegének adótábla szerinti adója, vagyis ezt le kell vonni a kiszámított adóösszegből.

Az új nyugdíjrendelet hatása

Az új nyugdíjrendelet hatását az egészségügyben már lehet mérni, ugyanis ebben a szektorban már készültek erre vonatkozó kimutatások. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara felmérést kezdeményezett az új nyugdíjrendelet hatásairól 5 vidéki és 5 fővárosi kórházban. A beérkezett adatok alapján megállapították, hogy riasztóak a részeredmények. A kérdőívet kitöltők 70 százaléka a tényleges nyugdíjazást választja, és további, akár ezres nagyságrendű egészségügyi szakdolgozói elvándorlás várható a nyugdíjrendeletnek köszönhetően. Országosan jelenleg 4000 szakdolgozó hiányzik a rendszerből, amit az intézmények a nyugdíjasok visszahívásával tudtak enyhíteni.
Follow hrportal_hu on Twitter

Csak 7300 Ft-ot ér a nyugdíjasok Erzsébet-utalványa?

Átgondolatlannak mondta Lukács Zoltán, az MSZP képviselője az egyszeri tízezer forintos Erzsébet-utalványt, mondván, az áfa miatt a juttatás valójában 7300 forint, és adóbevallást kell miatta készíteniük a nyugdíjasoknak - írja az MTI.tovább..

További cikkek
Sztrájkolnak a görög újságírók

A tervezett adóemelések és költségvetési kiadáscsökkentések ellen tiltakoznak, ezért nem vették fel a munkát szerdán a görög sajtó dolgozói -... Teljes cikk

Adót kell fizetni a nyugdíjasoknak az Erzsébet-utalvány után?

A karácsonyi Erzsébet utalványok és a jó kormányzás, avagy jövőre tényleg minden nyugdíjas ad-e be adóbevallást? - teszi fel a kérdést az Átlátszó blogja. Teljes cikk

Új vezérigazgatója van a Tetra Paknak

Kinga Sieradzon 22 éve dolgozik a Tetra Paknál, számos vezető pozíciót töltött be Európa különböző országaiban - írja közleményében a Tetra Pak. Teljes cikk

Így lehet felpendíteni az év végi céges jutalmak összegét

Hova érdemes befektetniük azoknak, akik extra pénzt kapnak az év végén, de nem tudnak hónapról hónapra félretenni és a pénzügyekhez sem igazán... Teljes cikk

Így lehet felpendíteni az év végi céges jutalmak összegét

Hova érdemes befektetniük azoknak, akik extra pénzt kapnak az év végén, de nem tudnak hónapról hónapra félretenni és a pénzügyekhez sem igazán... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Be kell jelentenem a NAV-nak, hogy más országban fizetnek utánam járulékot?

Orvosként Dániában dolgozom teljes munkaidős jogviszonyban. Magyarországon van egy vállalkozásom amelyik egy egyszemélyes Kft. Mivel egy...