Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 4 éve

A szabadság idejére járó díjazás, avagy tényleg duplán járnak a pótlékok?

A munka törvénykönyvéről szóló 2012.évi I.törvény számos változást hozott az eddig megszokott munkaügyi gyakorlatban. A BDO Magyarország munkaügyi blogjában a szabadság idejére járó megváltozott díjazási szabályokat tárgyalja, különös tekintettel a kieső idők megváltozott díjazási szabályaira, megkülönböztetett figyelemmel az átmeneti szabályokra.



A BRANKO Pénzügyi és Számviteli Kft. 1995 óta nyújt magas színvonalú pénzügyi szolgáltatás ügyfelei részére. Szolgáltatásuk komplex, a bérszámfejtési, könyvelői, adó- és szaktanácsadói területen. 2014-ben bővítették tevékenységünket munkajogi, HR, illetve cafeteria tanácsadással. Ezen kívül vállalják cégalapításhoz, székhelyszolgáltatáshoz, illetve követeléskezeléshez kapcsolódó feladatok teljes körű ellátását is.

További információk itt!

Távolléti díj és ami benne van

Az új munka törvénykönyve hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezések alapján az idei évben még megmarad a távolléti díj megszokott számítási módja, vagyis az továbbra is a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.törvény 151/A. §-a szerint kerül megállapításra. A távolléti díj kiszámításakor a törvényben meghatározottak szerint figyelembe kell venni az alapbért és a rendszeres pótlékokat, valamint a korábban teljesített rendkívüli munkavégzést is.

A Mt. 151/A. § (3) bekezdése alapján a távolléti díj számításánál műszakpótlékként
  • a munkavállaló kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a (személyi) alapbére 7,5 százalékát,
  • kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 százalékát meghaladja, valamint három műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a (személyi) alapbére 15 százalékát,
  • megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatása esetén (személyi) alapbére 20 százalékát kell figyelembe venni.

    Ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több mint ötven óra - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzést teljesített, távolléti díja megállapításánál rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékot kell figyelembe venni. A kiegészítő pótlék mértéke a (személyi) alapbér három százaléka, ha az irányadó időszakban - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzés száz óránál kevesebb volt; ha azonban száz óra, vagy ennél több volt, a (személyi) alapbér öt százalékával kell pótlékként számolni. A rendkívüli munkavégzés időtartamának megállapításakor a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés mértékét figyelmen kívül kell hagyni. Ha a munkaviszony a tárgyévet megelőző évben létesült, az óraszámhatárokat arányosan kell figyelembe venni.

    Pótlék hátán pótlék

    A 2012. július 1-től hatályos Mt. 147. §-a bevezette azt a rendelkezést, mely szerint a munkavállalót szabadságának idejére a távolléti díján felül további bérpótlék is megilleti, amennyiben a rá irányadó munkaidő-beosztás alapján bérpótlékra lett volna jogosult.

    Ezáltal a jelenleg már hatályos szabályozás szerint a szabadság idején a kieső bérpótlékok dupla kompenzációt élveznek, hiszen a távolléti díj összegében is megjelenik a bérpótlék összege, illetve ezen felül külön is megkapják azt a munkavállalók.

    Itt jegyezzük meg, hogy ugyanezek a szabályok vonatkoznak az Mt. 146. § (3) bekezdéseiben meghatározott egyéb esetekre is
  • így a kötelező orvosi vizsgálat időtartamára,
  • az általános iskolai tanulmányok, vagy egyéb megállapodás szerinti képzés, továbbképzés esetén a képzésben való részvétel idejére
  • a munkavállalói kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálásához szükséges időre maximum 30 napra,
  • a munkavállaló tanúként történő meghallgatásának idejére
  • továbbá óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesített munkaidő
  • valamint akkor is, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélküli munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.

    Betegszabadság esetén a távolléti díj 70 százaléka jár, de a munkavállalót ebben az esetben is megilleti a munkaidő-beosztása alapján járó bérpótlék arányos része.

    A fentiek tükrében azt a kérdést is fel kell tennünk magunknak, hogy az új szabályozásnak eleget téve a távollét idejére járó bérpótlékot hogyan és milyen jogcímen tüntessük fel az egyéni bérelszámolásokon. Mivel a munkáltató bérelszámolással kapcsolatos tájékoztatásának olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló ellenőrizni tudja az elszámolás helyességét, így indokolt lehet a szóban forgó pótlékok külön történő feltüntetése.

    Bérpótlék az alapbérben = tripla pótlék

    Amennyiben az új Mt. adta lehetőséggel élve a bérpótlékok összege beépítésre került az alapbérbe, úgy ez a jelenlegi átmeneti időszakban komoly fejtörést okozhat azok kifizetésénél.

    A jelenlegi távolléti díj számításnál a (személyi) alapbéren felül a munkavállalókat megilleti az előzőekben már részletezett százalékos távolléti díj kiegészítés, valamint a munkaidő-beosztás szerint a kieső időre járó bérpótlék kifizetése. Ez alapján kimondhatjuk, hogy triplán kerülnek a pótlékok figyelembevételre olyan esetekben, amikor a törvény által biztosított lehetőség alapján az alapbérbe épített pótlékokról állapodnak meg a felek.

    Sovány vigasz, de elvi megoldást jelenthet az, ha a bérpótlék alapbérbe építésével egyidejűleg a megállapodásban rögzítésre kerül, hogy a bérpótlék számításának alapja az átalánnyal csökkentett alapbér (akár a minimálbér), elkerülve ezzel a triplán fizetett bérpótlékok költségét.

    Változás a munkaügyi ellenőrzés hatásköri szabályaiban is

    2012. július 1-től változott a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996.évi LXXV. törvény is, mely alapján a távolléti díj számításának ellenőrzésére a munkaügyi felügyelőknek most már nincs hatáskörük, ugyanakkor a távollét idejére járó pótlék kapcsán - álláspontunk szerint - továbbra is megvan az ellenőrzési jogosultságuk.

    Muhoray Beáta junior munkaügyi tanácsadó
    Máriás Attila munkaügyi szaktanácsadó
    Munkaügyi HR Blog
  • Follow hrportal_hu on Twitter

    Közmunkás vagy? Csak 20 nap szabadság jár

    Nem számít az életkor, hogy valakinek hány gyereke van, esetleg sérült gyereket nevel-e, ha közmunkás akkor csak 20 nap szabadság jár neki egy évben. Ez Magyarországon 200 ezer embert érint, és alighanem sérti az egyenlő bánásmód elvét, írja az Abcúg.tovább..

    További cikkek
    1000 embernek munkalehetőség Tatabányán

    Negyedik gyárcsarnokát avatta fel az egészségügyi termékeket előállító, dániai központú Coloplast vállalat csütörtökön Tatabányán, a 6... Teljes cikk

    Tesztelik januártól az alapjövedelmet Finnországban

    A feltétel nélkül folyósított 170 ezer forintnak megfelelő alapjövedelmet először egy tesztcsoporton próbálnák ki Finnországban. Finnország lenne... Teljes cikk

    Közmunkás vagy? Csak 20 nap szabadság jár

    Nem számít az életkor, hogy valakinek hány gyereke van, esetleg sérült gyereket nevel-e, ha közmunkás akkor csak 20 nap szabadság jár neki egy... Teljes cikk

    Stresszkezelés és aktív hallgatás a minisztériumi képzéseken sok pénzért

    Reprezentációs költségekre 2,6 milliárd forintot költött el a kormányzat, amelyen belül különböző képzési tételek is szerepeltek, derül ki a hvg.hu cikkéből. Teljes cikk

    Török munkavállalók hagynák el Ausztriát

    Ellenséges közhangulatra hivatkozva török munkások tucatjai készek családjaikkal együtt elhagyni Ausztriát egy török munkavállalói szervezet... Teljes cikk

    Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

    Ekkor tehetünk panaszt a munkaügyi felügyeletnél

    A munkaügyi jogsértések aránya évről évre ugyanazon a szinten mozog, számuk pedig csupán az ellenőrzések számának zsugorodásával...