Az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ) közelmúltban megválasztott vezetősége a tanulók iskolaszövetkezetben végzett munkájának fontosságára és gazdasági szükségszerűségére igyekezett ráirányítani a figyelmet a felsőoktatás átalakításával kapcsolatban. A felsőoktatásban kialakuló állapotokat több nézőpontból is megvilágították.

A hallgatók képviseletében Domján Zsolt, a HÖOK elnökségének tagja azt hangsúlyozta, hogy a diákhitel és a diákmunka két eltérő megoldása a kialakult helyzetnek, melyek kombinálása lehet optimális a hallgatók számára. "A két megoldás között kell megtalálni az egyensúlyt. Ha személyes véleményt kell megfogalmazni, akkor a képzés elején a diákhitel, míg annak vége felé közeledve a diákmunka adhat megoldást a hallgatók financiális problémáira" - mutatott rá a HÖOK vezetője. Domján Zsolt a diákmunka szakmai gyakorlatba történő integrálását egy olyan területnek látja, ami növelheti a diákok motivációját és az együttműködés túl is mutathat a kötelező gyakorlati időn. Ennek érdekében az érdekvédő szervezet támogatja az iskolaszövetkezetek minél aktívabb jelenlétét a felsőoktatásban.

A "helyi" iskolaszövetkezet sokat segíthet

Egy másik lényeges szempont az, ahogy az oktatási intézmények látják a kialakult helyzetet. "A felsőoktatási törvény bevezetése sokkhatásként érte az egész magyar társadalmat" - indította előadását Németh Maja, a Kodolányi János főiskola igazgatója. Nem láthatjuk előre, hány hallgató tudja majd finanszírozni a tanulmányait - folytatta az igazgatónő. A felsőoktatási intézmények igyekeznek segíteni a hallgatóikat abban, hogy a legcélravezetőbb oktatási formát válasszák, azaz tanuljanak nappalin, levelezőn, vagy távoktatás keretében attól függően, milyen munkával tudják finanszírozni tanulmányaikat. Ebben játszhat fontos szerepet az iskolaszövetkezet.

Németh Maja elmondta, a Kodolányi már két telephelyén is nyitott iskolaszövetkezetet, de tervezik egy harmadik helyszínen is. A hallgatók így közvetlenül az iskolaszervezet dolgozóitól értesülhetnek a munkákról, melyeket igyekeznek beilleszteni a gyakorlati oktatás rendszerébe. A Kodolányi iskolaszövetkezeteinek részéről több erőfeszítés is történt ennek érdekében. Folyamatosan dolgoznak olyan konstrukciókon, amelyek egyrészt a gyakorlati képzés, másrészt a munka világában való eligazodást is lehetővé teszik. Németh Maja azt üzeni a munkáltatóknak, hogy merjék kihasználni azt a szellemi potenciált, amit a főiskolások jelentenek.

Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás módosult szabályai

2011-ben az ISZOSZ és partnerszervezete sikeres érdekképviseleti tevékenységének eredményeképp sikerült megalkotni azokat a törvényeket, amelyek biztosítják az iskolaszövetkezetek legális, átlátható működését. Ezeket a változásokat mutatta be Dr. Lórodi László munkajogász a sajtótájékoztatón. Fontos változás, hogy az iskolaszövetkezetek keretében történő foglalkoztatás kikerül a szövetkezeti törvényből, és a július 1-jétől hatályos új munkatörvénykönyv része lesz.

A munkajogász elmondta, az iskolaszövetkezeti foglalkozás tulajdonképpen hungarikumnak tekinthető, ezzel a diákok kedvezményes foglalkoztatása egy önálló szervezeti rendszerbe kerül. Az iskolaszövetkezetek rendeltetése olyan közösség létrehozása, amelyben a tanulói, hallgatói jogviszonyban lévő tagok személyesen közreműködnek, illetve vagyoni hozzájárulást teljesítenek, a szövetkezet pedig a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási, valamint más tevékenységet folytat. (Az iskolaszövetkezetek egyik rendeltetése a diákok munkalehetőségeinek megteremtése, ez egyben alátámasztja az iskolaszövetkezet, mint vállalkozás létét.)

A munkajogász rávilágított, a korábbi időszak hátrányos volt az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás számára, mert érdekellentét feszült a munkaerő-kölcsönzők és az iskolaszövetkezetek között. A korábbi értelmezési és minősítési problémák megoldódtak az új szabályozással, melynek értelmében nem minősíthető át a diákmunka munkaerő-kölcsönzéssé. A diákok tanulmányaik, és szükségleteik szerint vállalnak el speciális munkákat, nem a normál munkavállalóhoz hasonló időbeosztásban dolgoznak. A még júliusig hatályos munkatörvénykönyv nem teszi lehetővé a diákmunkához szükséges rugalmas foglalkoztatási módok alkalmazását. Az iskolaszövetkezetek azonban már alkalmazzák azt a rendszert, hogy a diákkal határozott időre megkötött munkaszerződésben - amely tulajdonképpen egy keretszerződés - eredetileg csak a legkisebb elképzelhető munkabérben kell megállapodni, a konkrét bérben pedig csak a "valós" munkavégzés megkezdése előtt. Alapvető különbség tehát az, hogy csak arra az időre jár díjazás, amikor a diák munkát végez.

Egy másik jelentős különbségre is felhívta a figyelmet a munkajogász a normál vállalkozási szerződések teljesítéséhez képest: a diákszövetkezet és a foglalkoztató közötti szerződés szerint ugyanis a szolgáltatás fogadója, azaz a foglalkoztató, a munkavállalónak közvetlenül is adhat utasítást. A korábbi problematikus szabályozás éppen ebben a tekintetben volt más, emiatt minősítették az ilyen jellegű foglalkoztatást jogosulatlan munkaerő-kölcsönzésnek - fejtette ki Dr. Lórodi László.

Mindezen módosítások következményeként a diákszövetkezeti foglalkoztatás olyan foglalkoztatási forma lett, amely a foglalkoztató számára gyakorlatilag nullával egyenértékű problematikát jelent jogi szempontból. Fennmaradt viszont a társadalombizotsítási járulék megfizetésének hiánya miatti jelentős árelőny, azaz továbbra is jelentős kedvezményt jelent a munkáltató számára, hogy a nappali tagozatos, iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatott diák után nem kell járulékot fizetni - hangsúlyozta ki Dr. Lórodi László.

Diákmunka - költséghatékonyság a vállalkozónak

A rendezvény házigazdája, Dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat-és Növénykert főigazgatója, mint megrendelő osztotta meg tapasztalatait a diákmunkáról, ami az ország leglátogatottabb intézményében is több éve bevált gyakorlat. Az állatkert jó példa arra, miképpen fér össze egy szolgáltatási portfólióban a kisegítő munka és a komolyabb szakmai elvárásokat kielégítő diákmunka. Az igazgató elmondta, szerencsés helyzet, hogy az állatkertnek pont azokban az időszakokban - főként nyáron és hétvégéken - van szüksége többletmunkaerőre, amikor a diákok is jobban ráérnek. Mivel az intézmény költségvetési támogatása csökkent, egyre nehezebb fenntartani ugyanazt a színvonalat. A költséghatékony működésben pedig a diákmunkaerő alkalmazásának is fontos szerepe van.

A legolcsóbb legális munkaerő-piaci megoldás

Kücsön Gyula, az ISZOSZ elnöke az egyéni képességek felismerését, az elméletben megtanult ismeretek gyakorlati alkalmazását, a saját munkával megkeresett pénz becsületét hangsúlyozva hívta fel a figyelmet arra, hogy a diákmunka egy olyan lehetőség a hallgatók támogatására, ami nem pénzt vesz ki a költségvetésből, hanem értéket termel. Az ISZOSZ fel szeretné hívni a cégek vezetőinek figyelmét, hogy nem csak nyáron számíthatnak a hallgatók munkájára. Több kiemelt projekten is bizonyították már az iskolaszövetkezetek tagjai, hogy komoly, felelősségteljes szakmai munkák ellátása sem okoz számukra nehézséget, mentsenek akár embereket a Balaton partján, biztosítsák hipermarketek rugalmas működését vagy gyorséttermek folyamatos működését. A továbbiakban is készséggel állnak a hivatalok rendelkezésére bármilyen szakmai egyeztetésben, javaslatokat dolgoznak ki a frissen végzett munkanélküli diákok munkaerő-piaci bevezetéséről és felveszik a kapcsolatot oktatási intézményekkel is, hogy megvizsgálják annak a lehetőséget, hogy az ISZOSZ pártfogásával milyen egyszerűbb képzésekre tartanak igényt az iskolaszövetkezetek partnerei.

Kücsön Gyula szerint az az előny, amit az iskolaszövetkezetek kínálnak, gyakorlatilag a legfontosabb a vállalkozások számára. Legálisan a legolcsóbb munkaerőt tudják biztosítani, melynek az elszámolása valóban egyszerű. A diákok pedig próbára tehetik képességeiket, kapcsolatokat építhetnek, referenciát szerezhetnek. Egy elhibázott pályaválasztás esetén akár mentő opció is lehet a diákmunka, hogy rájöjjön egy fiatal, mivel is akar valójában foglalkozni - mutatott rá az elnök.

A cégeknek is megéri diákmunkást foglalkoztatni, mert az költségként elszámolható, minimális adminisztrációt igényel, szakember utánpótlást biztosít, az iskolaszövetkezetek pedig minden részfeladatot átvállalnak. A lobbitevékenységnek köszönhetően sikerült rendezni a diákmunka jogi helyzetét. Így minden szinten szabályozottá vált a diákmunka elszámolása és ellenőrzése. Egy kiforrott, jogbiztos környezet garantálja a munkavállalónak a kockázat nélküli foglalkoztatást. "A szociális hozzájárulási adó kedvezménye miatt pedig versenyképes áron, legálisan tudunk munkaerőt biztosítani" - fogalmazott Kücsön Gyula.