A szolgáltató szektor lehet hazánk kitörési pontja

- Gazdasági szakemberek a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel egyetemben a válság második hullámát vetítik előre, és elindult egy új gazdaságpolitika is hazánkban. Mennyire segíti a gazdasági helyzet az outsourcingot, szolgáltatóipart és viszont?

- Kettős a helyzet. Egyrészt nem nagyon tapasztalható dinamikus bővülés a keresleti oldalon a világgazdaság viszonylagos stagnáló, recesszív periódusa miatt. Ugyanakkor a versenypiac a vállalatokat költségeik optimalizálására kényszeríti úgy, hogy közben szolgáltatásaik színvonalát is tartaniuk kell, ha nem szeretnék elveszíteni ügyfeleiket. Ennek köszönhetően beindult a szervezet átalakításával, a hatékonyság növelésével kapcsolatos gondolkodás a vállalatoknál. Lejárt az idejük az olyan megoldásoknak, mint az üzletág-specifikus ousourcing (bpo) és a kettős helyszínű modell (az onshore és offshore szolgáltatások kombinációja).

- Hány embert foglalkoztatnak pontosan a szolgáltatóiparban? Van erre vonatkozó adatuk?

- Negyvenezerre becsüljük a közvetlenül a szolgáltató központokban (shared service center - ssc) foglalkoztatottak számát. Ugyanakkor ebben a számban nincsen benne a különböző üzleti szolgáltatásokat (toborzás, kiválasztás, pénzügyi szolgáltatás, könyvelés stb.) végző kis és középvállalkozások igen jelentős köre, ahogy a tíz-ötven főt foglalkoztató kisebb méretű call centerek sem.

- Szövetségük célja, hogy folyamatosan javuljon az iparág működési környezete, jogszabályi, munkaügyi, képzési, pénzügyi, adózási feltételei. Ám igen rémisztő hírek látnak napvilágot. Rogán Antal (Fidesz) például a minap a munkabér 27 százalékát kitevő új adó bevezetését javasolta szociális hozzájárulási adó címen. Jónak tartja a kormány gazdasági intézkedéseinek irányát? Mennyire vonzó hazánk a külföldi cégek számára jelen körülmények (adórendszer, bérekre rakódó terhek, új mt.) között?

Tény, hogy elég ijesztő az említett elképzelés, de itt is kettős a kép. A munka törvénykönyvének változását például üdvözöljük, mert egyenlőbb feltételeket biztosít, mint korábban, továbbá jóval nagyobb teret ad a felek közötti megállapodásra. Úgy gondolom, hogy egy olyan munkaintenzív ágazatban, mint a szolgáltató szektor, ez egy fontos előrelépés és mindenképpen javítani fogja a vállalatok nemzetközi versenyképességét. Azonban épp a munka intenzivitásból fakadóan a bérekre rakódó terhek is jelentősen meghatározzák a szektor megítélését. A 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetésének ugyanakkor nem lett bérköltség csökkentő hatása, mivel az összbérteher növekedett. Ráadásul a különböző járulékok, adók átalakítása sem kedvező. Például a legújabb elképzelés teljes egészében elvonja a vállalatoktól a szakképzési hozzájárulást, amely valójában 1,5 százalékos adóemeléssel ér fel. Miközben a szakemberutánpótlás és a folyamatos képzés minden cég számára a legkritikusabb pont, különösképpen egy tudásintenzív ágazatban.

- Mennyire riasztja el a külföldi befektetőket ez a gazdaságpolitika?

Suhajda Attila

- Nem annyira katasztrofális a helyzet. A tíz százalékos társasági adó például vonzó számukra, viszont a környező országokban - pl. Szlovákiában - jóval alacsonyabbak a bérekre rakódó terhek, mint nálunk. A fő problémát azon gazdaságpolitikai irányban látom, amely az ipartól reméli a megoldást a gazdaság bajaira. Fel kellene ismerni, hogy Magyarország sem képez kivételt azon nemzetközi trend alól, hogy a három hagyományos gazdasági ágazat közül a szolgáltató szektor irányába tolódik a munkaerő, nem pedig az iparba. Az ebben az ágazatban foglalkoztatott munkaerő száma ugyanis folyamatosan csökken az automatizálás következtében. Továbbá óriási beruházásokra, gépesítésre, automatizációra lenne szükség az ágazat versenyképességének megteremtéséhez.

- Egyes szereplők szerint a magyar piac kezd nyitottabbá válni a különböző outsourcing megoldások iránt, míg egy nemzetközi outsourcing szolgáltató épp az ellenkezőjét tapasztalja és azt állítja, hazánkban a kiszervezési-hajlandóság elsősorban cégkultúra kérdése, de függ a vállalat stratégiájától is. Kinek van igaza?

- Egyetértek azzal, hogy az üzleti kultúra hiánya áll a kiszervezés útjában. Üzleti folyamatleírás nélkül ugyanis egy cég sem képes beazonosítani a költségigényesebb területeket, nem tudja, mely feladatokat lehet és érdemes kiszervezni a kontroll megtartása mellett. Üzleti stratégia, definiált folyamatok, munkaköri leírás szükséges ahhoz, hogy egy cég élni tudjon az outsourcing adta lehetőséggel, és az általa elérhető megtakarítással. A hazánkban működő háromszázezer cég mindössze tíz százalékáról jelenthető ez ki. Épp a múlt héten hangzott el egy pénzügyi konferencián, hogy becslések szerint a hazai tulajdonú vállalatok egy százaléka, tehát pusztán háromezer hazai vállalkozás működik igazi piaci alapon, üzleti stratégiával, jó menedzsmenttel.

- Már a 2008 áprilisában megrendezett II. Nemzetközi Outsourcing Konferencián megfogalmazódott, hogy államilag támogatni kellene a kkv-kat. Hogyan segíti a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) a kkv-k külpiacra jutását?

- Úgy tudom, a HITA nagy figyelmet kíván fordítani a beszállítói kapcsolatok, láncok támogatására, erősítésére, fejlesztésére. Reméljük, hogy ebben a folyamatban szövetségünknek is nagy szerep jut. Szerencsére a kormányzat és a hazai gazdaságpolitika megalkotói kezdik felismerni, hogy a hazai és külföldi vállalkozások nem egymástól független halmazok. Együttműködésük egyetlen sikerrel kecsegtető útja a hazai vállalatok sikeressé tétele. Tudniillik ez lehet az egyetlen kitörési pont a recesszióba süllyedni látszó magyar gazdaságban. A konferencia második napja egyébként éppen azzal foglalkozik, miként tud egy hazai vállalkozás hatékonyan bekapcsolódni egy nagyvállalat működésébe, hogyan képes a külföldi leányvállalathoz bejutni, piacot szerezni egy tevékenységi területet átvéve.

- Mely feladatok kiszervezése volt jellemző 2011-ben?

- A korábban résztevékenységeket kiszervező cégek most komplett folyamatokat - back office jellegű tevékenységeket, mint például a beszerzés - bíznak külső szolgáltatóra.

- Mi várható a jövőben?

- Mivel az infokommunikációs technológiák térnyerése eltörli a földrajzi távolságokat, ezért jellemző folyamat lesz, hogy olyan tevékenységeket, amelyeket általában nearshore outsourcinggal (offshore outsourcing egy földrajzilag közeli területre) oldottak eddig meg, várhatóan legolcsóbb munkaerő-igényű országokba fogják transzferálni. Ez pedig a Távol-Kelet térnyeréséhez vezethet, amire fel kell készülniük a magyar szolgáltatóknak is.

- Mit gondol, hogyan alakítja át az egyre növekvő outsourcing a HR tevékenységet? Szakemberek szerint a HR egyike azon területeknek, amelynek tevékenysége, folyamatai jól azonosíthatók, standardizálhatók és kiszervezhetők.

- Úgy látjuk, hogy a viszonylag konzervatívan működő HR szakmát a web 2.0 technológiák megjelenése állítja leginkább kihívás elé, amelyre egyre nagyobb igény mutatkozik a leendő munkavállalók részéről. Több munkaerő-toborzó, -közvetítő cég reagált az új megközelítésre és szofisztikált, online, tehát személyes interakciót nem igénylő interjúzásos, toborzásos rendszert alakított ki, amellyel az egész világra tudnak toborozni. Ezzel azonban olyan szakmai kérdések merülnek fel, miként tudja helyettesíteni egy videóinterjú a humán erőforrás menedzsmentben kulcsszerepet játszó személyes benyomást.

- Mindezek alapján mit gondol, lehet Magyarország szolgáltató nagyhatalom?

- Nem könnyű a kérdést megválaszolni, ezért is hívtunk neves előadókat éves konferenciánkra, ahol biztosan részletes választ fog rá kapni a hallgatóság. Úgy gondolom, elképzelhető, hogy hazánk szolgáltató nagyhatalommá válhat, amennyiben a szolgáltató szektor számára kedvezőbb gazdaságpolitikai stratégiát és törvényeket alkotnak, amelyek figyelembe veszik, hogy hazánk gazdaságának a globális piacon kell érvényesülnie, nem pedig befelé fordulva.