Speciális szabályok vonatkoznak a munkáltatói jogkört gyakorló személyre is, aki a munkáltatói jogok gyakorlója és kötelezettségek teljesítője, aki általában a munkáltató elsőszámú vezetője, vagy a munkáltatói jogkört gyakorló testület által választott, kijelölt, megbízott személy.

Ezért indokolt és szükségszerű, hogy rá pozíciójából adódóan az általános szabályok helyett, eltérő szabályok érvényesüljenek. A vezető állású munkavállalóra vonatkozó szabályok kiterjednek nemcsak a munkáltató vezetőjére, hanem a vezető helyettesére is.

A Munka törvénykönyve vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályainak alkalmazása során nem hagyhatók figyelmen kívül a Gazdasági társaságokról szóló törvénynek a vezető tisztségviselőkre irányadó rendelkezései sem. A Gt. szerint a gazdasági társaság munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat, eltérő rendelkezés hiányában a vezető tisztségviselő gyakorolja. Közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tagok, közös vállalatnál az igazgató, Kft.-nél az ügyvezető, részvénytársaságnál az igazgatóság tagjai minősülnek vezető tisztségviselőnek. Zártkörű részvénytársaságnál lehetőség van vezérigazgatónak nevezett vezető tisztségviselő választására is.
Hasonlóan a munkavállaló Munka törvénykönyvében meghatározott személyes munkavégzési kötelezettségére, a vezető tisztségviselői feladat is csak személyesen látható el, képviseletnek helye nincs. A vezető tisztségviselő feladatát munkaviszony keretében is elláthatja, ha ebben a felek nem állapodtak meg, nem kötöttek munkaszerződést, akkor a Gt. alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ha egy gazdasági társaságnál több vezető tisztségviselőnek minősülő személy van, a társasági szerződés, vagy a társaság legfőbb szervének határozata a munkáltatói jogkör gyakorlásával az egyik vezető tisztségviselőt, vagy más, a gazdasági társasággal munkaviszonyban álló személyt bízhat meg. A munkáltató vezetőjének helyettese a vezetővel azonos jogállásúnak minősül.

Ha a gazdasági igazgatóhelyettes minősül az ügyvezető helyettesének, annak távolléte és akadályoztatása esetén az ügyvezető teljes jogkörében járhat el, és a hatáskörénél, feladatainál fogva meghatározó befolyással rendelkezik a munkáltató működésére. Ha a munkavállaló a munkáltató tudta és ezáltal engedélye nélkül olyan gazdasági társaságot alapít, amelynek részben tulajdonosává is válik, és a gazdasági társaság tevékenysége sérti a munkáltató gazdasági érdekeit, a munkáltató jogszerűen él a rendkívüli felmondás jogával. A tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakör tekintetében előírhatja, hogy az ilyen munkakört betöltő munkavállaló vezetőnek minősül. Erről a körülményről a munkavállalót a munkaviszony létesítésekor írásban tájékoztatni kell.

A Munka törvénykönyve harmadik részének X. fejezete tartalmazza a vezető állású munkavállalókra vonatkozó különös szabályokat, de sok esetben nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy kulcspozícióban lévő személyekre is indokolt kiterjeszteni a vezetőkre vonatkozó szigorúbb felelősségi szabályokat.
Ezért a Munka tv. lehetőséget biztosít arra, hogy a tulajdonos, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vezetőnek minősítse a munkáltató szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó személyeket is. A vezetőnek minősülő személyre nem általánosságban terjednek ki a vezetőre vonatkozó eltérő szabályok, hanem csak a következőkben: munkáltatói rendkívüli felmondás, az összeférhetetlenségi szabályok, a munkaidő, pihenőidő, valamint a kártérítési felelősség tekintetében. Arról, hogy az adott munkakört betöltő személy vezetőnek minősül-e, vagy sem már a munkaviszony létesítésekor tájékoztatni kell a munkavállalót. Az arra jogosult szerv, vagy a tulajdonos, a fontos munkakört ellátó személyt a munkaviszony létesítését követően is minősítheti vezető állásúnak, ekkor ez a fennálló munkaviszonyt nem érinti, de a felek rendelkezhetnek ettől eltérően, amire tekintettel megfelelően módosítani kell a munkaszerződést. A vezető állású munkakörről való tájékoztatás megtörténte rendkívül fontos, hiszen csak ezt követően lehet például az összeférhetetlenségi szabályok betartását vagy a további munkaviszony létesítésének tilalmát megkövetelni, illetve számon kérni.

A vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki, mivel pozíciójából adódóan nincs jellemzően ráutalva a kollektív szerződésben biztosított védelemre, másrészt, mert kollektív szerződést kötő félként jelenik meg. Így a törvényi előírásokon túl, a munkaszerződések tartalmának van komoly jelentősége, melyben személyre szóló, a vezető jogait és kötelezettségeit teljes részletességgel tárgyaló egyedi feltételeket és jogokat, juttatásokat lehet kikötni. E törvényi rendelkezéstől a felek nem térhetnek el. Amennyiben a vezető a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, vele szemben a rendkívüli felmondás joga legfeljebb három éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolható.

Ha a munkáltató a vezető munkaviszonyát csőd- vagy felszámolási eljárás során szünteti meg, a munkaviszony megszüntetésekor járó díjazás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató legfeljebb hat havi átlagkeresetet köteles előre megfizetni. A vezető részére ezt meghaladóan járó díjazás a csőd- vagy felszámolási eljárás megszűnésekor, illetőleg a felszámolási zárómérleg, vagy a záró egyszerűsített mérleg jóváhagyása után válik esedékessé. A vezető állású munkavállaló munkaviszonyának létesítésére és megszüntetésére, illetve a megszüntetés esetén járó juttatások kifizetésére is eltérő szabályok vonatkoznak. A Gt. alapján a vezető tisztségviselőt határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, vagy kijelölni, mely tisztségre újraválaszthatók. A megbízás akkor jön létre, ha azt az érintett személy elfogadja. E szabályra is tekintettel, a vezetőre nem vonatkozik a Munka törvénykönyvének azon általános előírása, miszerint a határozott időre szóló munkaviszony az öt évet nem haladhatja meg.

A vezetői munkakör olyan bizalmi jellegű, amelynek hiánya, vagy elvesztése esetén szükségessé válhat az azonnali személycsere. A vezetővel szemben támasztott nagyobb mértékű felelősség kritériuma nyilvánul meg a rendkívüli felmondás gyakorlásával összefüggésben is, ugyanis a rendkívüli felmondás joga, az általános szabályok szerint a felmondást megalapozó ok bekövetkezésétől számított egy év helyett, az ok bekövetkezésétől számított három éven belül gyakorolható.

Ügyelni kell arra, hogy ha a gazdasági társaság tisztségviselője munkaviszony keretében látja el feladatát, akkor a Gt.-nek a vezető tisztségviselő megbízásának megszűnésére vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, a Munka törvénykönyve munkaviszony megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseire is tekintettel kell lenni.