ÁFSZ: folyamatosan emelkedik a lakosság képzettségi szintje
Az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya a 25-59 éves népesség körében, miközben számottevően emelkedett a közép- és felsőfokú végzettségűeké. Az aktív korúak átlagos képzettségi szintje közeledik az uniós átlaghoz - áll a lapunknak eljuttatott közleményben.
A képzés jelentősége
A lakosság képzettségi színvonala a rendszerváltás óta javuló tendenciát mutat. Jelentős területi szóródással ugyan, de egyértelmű a szakképzettséggel rendelkezők magasabb foglalkoztatottsága: 2006-ban a 15-64 év közötti korosztályban a felsőfokú végzettségűek között 81,2 százalék, a szakmunkásképzőt/szakiskolát végzettek körében 69,2 százalék, a középiskolai végzettségűeknél 61,6 százalék, míg a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezőknél mindössze 27,6 százalék volt a foglalkoztatottsági ráta. A munkaerőpiacon összességében egyre kevesebben vannak a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, 1992-ben a 2006. évivel nagyjából megegyező foglalkoztatotti létszámból 1172 ezren (29 százalék) tartoztak ebbe a kategóriába, 2006-ban viszont már csak 519 ezren, ami 13 százalékos arányt jelent. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat így a képzést tekinti egyik kiemelt feladatának, az egyik meghatározó foglalkoztatás-stratégiai eszköznek.
A képzés mint munkaerő-piaci eszköz
A legjelentősebb aktív foglalkoztatási eszközök a képzés, a vállalkozóvá válás támogatása, a bértámogatás, a munkatapasztalat-szerzés támogatása, a foglalkoztatási támogatás valamint a közhasznú foglalkoztatás. A képzés a közhasznú munkavégzést követően a második legnagyobb létszámot érintő aktív munkaerő-piaci eszköz az álláskeresők körében. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálaton belül zajlik képzés a regionális képző központokban (RKK), amelyet részben a munkaügyi központokkal kötött megállapodás keretében az MPA FA képzési keretéből finanszíroznak. Ezen kívül jelentős a szerepe a különböző uniós programok (HEFOP, TÁMOP) nyújtotta forrásokból finanszírozott képzéseknek, valamint a regionális munkaügyi központok által, az MPA Foglalkoztatási Alaprésze decentralizált keretéből finanszírozott képzéseknek is, amelyet pályázaton kiválasztott képzők bonyolítanak le. A munkaügyi szervezet a jelentősebb aktív eszközök működésének hatékonyságát, eredményességét 1994 óta vizsgálja egy monitoring rendszer segítségével. A támogatott munkaerő-piaci képzések nagy szegmensét az állástalanok számára biztosított, ajánlott és elfogadott képzések jelentik. A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a képzést sikeresen befejezett (válaszadó) álláskeresők több mint 40 százaléka, hiányszakmák esetében csaknem 60 százaléka, a végzést követő három hónapon belül el tud helyezkedni. Az RKK-ban szakmát szerzők száma az utóbbi években évente tizenöt- és húszezer fő között alakult. Ezen túl még hasonló nagyságrendű az ugyancsak a munkaerő-piaci pozíciót javító tréningeken, nyelvi kurzusokon résztvevők száma.
A regionális képző központok 15 éve
A regionális képző központok önálló gazdálkodású, központi költségvetésű felnőttképzési intézmények. Tevékenységük elsősorban a munkanélküliség által leginkább veszélyeztetettek és az állástalanok képzésére, átképzésére irányul, emellett azonban széles körű, komplex szakmai szolgáltatásokat is nyújtanak a munkaerőpiac szereplőinek. A kilenc RKK lefedi az ország minden régióját.
A képző központok legfontosabb feladatai:
A regionális képző központok teljesítménye
A kilenc regionális képző központ átlagos életkora 14,3 év. E majd tizenöt év alatt mintegy félmillió felnőtt kapott rövidebb-hosszabb szakmai, nyelvi vagy általános jellegű képzést, illetve vett részt elhelyezkedését segítő tréningen. A képzésben résztvevők fele (kb. 240 ezer fő) szakmát adó tanfolyamon végzett. A csaknem félmillió ember mintegy 55-60 százaléka, azaz hozzávetőleg 250-260 ezer fő regisztrált álláskereső volt. A végzettek elhelyezkedését jelző monitoring vizsgálatok azt mutatják, hogy az RKK-ban szakmát szerzetteknek mintegy fele, a szakma megszerzését követő három hónapon belül el tud helyezkedni.
A másfél évtized alatt a képzések szakmai összetétele a gazdasági-társadalmi változásokhoz igazodott. Informatikai kurzust folyamatosan indítottak az RKK-k, ez az egyik legnépszerűbb szakirány. Az építőipari, gépipari, gépjavítás, kereskedelem, vendéglátás ágazatába tartozó képzések szintén a vezető szakmák között voltak a tizenöt év alatt folyamatosan. Az 1996-1998 közötti időszakban jelentősen emelkedett a gépjavítás, kereskedelem, vendéglátás területen végzettek száma, míg 1999-2001 között a villamosenergia-ipar, kereskedelem, vendéglátás, gépjavítás és informatika vezetett. Ebben az időszakban jelent meg az egészségügyi és szociális képzések iránti igény. 2002 és 2006 között változatlanul sokan végeztek el kereskedelemi, vendéglátó-ipari, valamint informatikai képzést, illetőleg megjelentek a mezőgazdasági gépek kezelésére jogosító kurzusok is.
Becslések szerint mai áron számolva mintegy 40-45 milliárd forintot fordított az ÁFSZ a közvetlen képzési (a megélhetési támogatást nem tartalmazó) költségekre. Ma egy felnőtt korú személy szakmai képzése (a szakmától függő eltérő időtávból fakadó erős szórással) átlag 250 ezer forintba kerül.
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
Közel 20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz - ennek kapcsán a GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató segítségével... Teljes cikk
Közel négyéves csúcson a munkanélküliség, miközben a vezérigazgatók relatív többsége létszámbővülést vár. Kiemelt tényező a magyar... Teljes cikk
A 2023-as extra nehéz évből sikerült "ép bőrrel kikecmeregni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budapesti Várkert Bazárban... Teljes cikk
- Csák János: Sikeres a felsőoktatás átalakítása 2 hete
- A felsőoktatásba jelentkezők és felvettek száma 2 hete
- A tanár is munkavállaló!? 2 hete
- Nem veszik vissza az iskolába azokat a tanárokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel 3 hete
- A diákok több mint fele tanulna mesterséges intelligenciával, de csak kevesen férnek hozzá az iskolában 3 hete
- Köves Slomóékhoz kerülhet a Veres Péter Gimnázium 3 hete
- Miért emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek kevésbé, mint a régió többi országában? 3 hete
- Munkanélküliség az EU-ban - kik állnak a dobogón 2024 januárjában? 4 hete
- Rétvári Bence szerint sok pedagógus visszatérne a pályára a béremelés hatására 1 hónapja
- Melyik országban jár a legtöbb szabadság? 1 hónapja
- Ebben a 10 uniós városban a legkönnyebb most munkát találni 1 hónapja