Ágyban, párnák közt, avagy a home office árnyoldalai

A maszk az outfitünk állandó és lassan teljesen megszokott része lett. És még hosszan folytathatnánk a sort, például azzal, hogy egész nap pizsamában az ágyban, vagy a konyhaszéken görnyedve toljuk le a napi munkát. Nagyon megváltoztatta az életünket a járvány, és mint minden változásban, a rossz mellett ebben is van sok jó, amit tovább lehet vinni akkor is, ha már nem a kényszerűség diktál. Ilyen a home office, aminek éppen most készül a törvényi szabályozása, hiszen látható, hogy vannak olyan előnyei, ami miatt a jövőben is érdemes vele számolni. A tavaszi korlátozások enyhítése után több nagy és kisebb cég is úgy döntött, sokkal nagyobb teret enged az otthoni munkavégzésnek, és a járvány elmúltával sem tér vissza teljesen az addig megszokott irodai munkarendhez. A munkavállaló számára azonban az otthoni munkának vannak árnyoldalai is, amelyeket, ha hosszú távon ezzel a munkavégzési típussal számolnunk kell, érdemes mielőbb kiiktatni.

Az irodai munka egészségkárosító hatásairól évek óta sok szó esik. November elején az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára egyenesen kijelentette, hogy ma már olyan veszélyt jelent az íróasztalnál eltöltött sok munkaóra, hogy az irodai munka is bekerült az egészségügyi kockázatok közé. Ez persze nem magyar sajátosság, a mozgásszervi betegségek a munkával összefüggő leggyakoribb egészségi problémát jelentik Európában is. Ötből mintegy három munkavállalónak okoznak nehézséget a mozgásszervi panaszok, amelyek megelőzéséért kétéves kampány indult az EU-ban.

„Évek óta igyekszünk felhívni a figyelmet az irodai ergonómia fontosságára, amivel az ülőmunka veszélyeit mérsékelni lehet - mondja Csala Kitti, a Fellowes irodai ergonómiával foglalkozó brandmenedzsere. - Most azt látjuk, hogy az otthoni munkavégzés ezt a problémát még égetőbbé teszi, amivel valamit kezdeni kell, hiszen valószínűleg a home office sokkal inkább az életünk része lesz a járvány után, mint ahogy ez korábban volt. Ez pedig sürgetően veti fel azt a kérdést, hogyan tehetjük munkavégzésre alkalmassá az otthonunkat.”

Nem nehéz belátni, hogy az otthoni felszerelés még az eddigi - egyébként sok kívánalmat maga után hagyó - irodai munkakörnyezetnél is kevésbé alkalmas a napi nyolcórás munkára. Persze eleinte kényelmesnek tűnhet, hogy ágyban fekve, kanapén kucorogva tréningruhában is el lehet végezni a napi feladatokat. Széket és íróasztalt sem kell beszerezni, hiszen konyhaasztal, valamilyen ülőalkalmatosság minden háztartásban van. Alig egy félév elteltével azonban sok home office-ban dolgozó érzi már ennek nemcsak fizikai, hanem mentális hatásait is. Összecsúszik a privát szféra a munkával, felborul a napi ritmus, a házi körülmények között végzett munka pedig a nap végén nyak-, hát-, csukló és egyéb fájdalmakban (is) realizálódik.

Mi hozhat megoldást? A szakember szerint - főként, hogy költségek finanszírozására vonatkozóan még nincsenek meg a törvényi szabályozások - nem elvárható, hogy a munkavállaló egy profin felszerelt, ergonomikus munkaállomást szerezzen be otthonra a saját költségén. Ugyanakkor a home office elterjedése és az, hogy hosszú távon is számolni kell vele, mégiscsak kíván valamiféle problémakezelést. A Fellowes cég 4 zónára osztotta a problémás területeket, ezek mindegyikére kínál megoldást. A hátfájás megelőzéséhez megfelelő szék, hát- és lábtámasz szükséges. A második veszélyzóna az állandó klaviatúra- és egérhasználattól igénybe vett csukló, a harmadik pedig a hát-, de főleg a nyaki rész, amelynek fájdalmát az okozza, hogy nem a megfelelő szemmagasságban és távolságban nézzük a monitort. Végül a negyedik terület a megfelelő mentális állapot és teljesítőképesség, amit a rendezett és ergonomikusan kialakított irodai környezet biztosít.
A Fellowes otthoni munkavégzéshez adott tippjei:

• Muszáj meghatározni az otthoni munkavégzés helyét, ahol - nem összemosva az egyéb teendőkkel - dolgozni lehet. A munkára kijelölt terület az otthoni körülmények között is segít szétválasztani a munkát a magánélettől, és hozzájárul az egészséges egyensúly megteremtéséhez.
• Ha nincs lehetőség dolgozósarok kialakítására, akkor a meglévő berendezési tárgyakból kell létrehozni egyet. Érdemes a meglévő használati tárgyakat ergonómiai eszközökkel felszerelni, hogy alkalmassá váljanak a munkavégzésre.
• Az alapfeleszerelésbe a következők tartoznak:
• laptopállvány, hogy a képernyő szemmagasságban legyen és a nyakizmok ne feszüljenek állandóan a nem megfelelő testtartástól
• háttámasz, ami - bármilyen széket használunk - megtámasztja és egyenesen tartja a hátat, megakadályozva a hát- és derékfájást és a későbbi súlyos gerincproblémák kialakulását
• lábtámasz, ami a térdnél derékszögben hajlított, a talpakkal a földön támaszkodó lábtartást segíti elő, amivel a keringési problémák, lábdagadás kerülhető el
• csuklótámasz, amivel az állandó egérhasználatból adódó feszített kar miatti csukló- és vállproblémák kialakulását lehet mérsékelni

„Egy ilyen alapfelszerelés kb. 40 000 forint körül mozog, összeválogatható akciós termékekből is - mondja a Fellowes szakembere. ¬- Ez az összeg elhanyagolható töredéke annak, amit egy kialakult mozgásszervi betegség a munkaadóra, az államra és a munkavállalóra ró, gondoljunk csak a munkából való kiesésre, táppénzre, gyógyszerekre, nem beszélve az emberi tényezőről, az életminőség romlásáról. Azok a cégek pedig, akik az otthoni irodai ergonómia kialakításához akár a költségek átvállalásával is hozzásegítik dolgozóikat, egészen biztosan az employer branding területén is hatékony lépést tesznek” - foglalta össze Csala Kitti a Fellowes irodai ergonómiáért felelős menedzsere.