Akik iGent mondtak a vállalkozásra

Az iGen egyben jelent képzést, gyakornoki programot és inkubációt - mondja Ágoston László. "Az első, még teljesen ingyenes programon tizenheten végeztek. Heti egyszer voltak előadások, közben nálunk, a Kreaternél futó dolgokon együtt dolgoztunk. Így megtanulták a csapatmunka szépségeit, a futó projektek kapcsán látták, hogy miként valósul meg egy ötlet. Közben kitalálhatták, hogy nekik maguknak van-e saját ötletük, ugyanis a jelentkezésnek ez nem feltétele." A fiatalok társra találhattak vállalkozásaikhoz, összeállhattak többen, és a harmadik hónap végére voltak olyanok, akik együtt maradtak és úgy döntöttek, hogy együtt folytatják tovább a munkát. "A második programra átdolgoztuk az egész képzést, rájöttünk hogy nem fenntartható, hogy teljesen ingyenes a részvétel. Ahhoz, hogy a színvonalat tartani tudjuk, fizetni kell az előadóknak, hogy ők is elkötelezettek legyenek. Erre megy el a költségek nagy része, de létrehoztunk egy iGen-alapot is, ami a részvételi díjak 20 százalékából jön össze és a végén ezt nyerheti meg az egyik csapat" - fejtette ki Ágoston László. "Az egész arra fókuszál, hogy egy olyan induló csomaggal távozzanak tőlünk a végén, ami tartalmaz egy elkészült másfél-két perces videót, egy két perces prezentációt, amivel feszes, ütős módon tudja elmondani akár egy befektetőnek, egy partnernek, de akár egy nagymamának, hogy miről szól a projekt. Azt gondoljuk, hogy ez a legfontosabb." Feloldották a jelentkezés korhatárát is: bárki jöhetett, aki pályakezdő, azaz egy új pályát most kezd, legyen akár 30, akár 45 éves.

Jöjjenek! De kik?

A szervezők szerint a programnak három célcsoportja van: akinek még nincs ötlete, de vonzza ez a világ, közelebb akar kerülni hozzá. Aztán van, akinek van ötlete, de ehhez nincs csapata, nincs kidolgozott koncepciója - ám az ötlete nem hagyja aludni, mindig ott motoszkál a fejében. A harmadik típus, ahol van koncepció, van csapat, de nincs aki rendszerbe szedje a dolgokat. "Nagyon sok a startup-verseny, mindenféle innovációs hétvége, tábor létezik, de ezek általában arra fókuszálnak, hogy ki az, akibe már be lehet fektetni. Mi nem ezt nézzük, hanem folyamatokat indítunk be, amik termékeny pályára állítják a vállalkozást vagy magát az embert" - hangsúlyozza László.

Nyilván nem könnyű kiadni a régóta dédelgetett ötleteket. A szervezőkhöz eleinte sokan jöttek azzal, hogy titoktartási nyilatkozatot kértek, nem merték elmondani az ötletüket. Aztán a program során megnyíltak és korábban nem ismert emberek előtt beszélni kezdtek az ötletükről, és ahogy Iván fogalmaz, ezáltal megtapasztalták az ebből érkező szinergiát és hasznosságot - rájöttek, hogy nem egy ember, hanem egy csapat kell egy jó ötlet mellé.

Ötletek, melyekből itt lett vállalkozás

Ma már több ötletről nyíltan lehet beszélni. Itt indult el például a Kantaa, a teherszállítás zöld változata. Ez egy Budapesten működő teherbiciklis szállító cég, mely a speciális, általuk gyártott biciklivel 100 kilóig bármit elvisz. Karácsonykor fenyőfát vittek házhoz, néniknek ásványvizes palackokat szállítanak, költöztetnek - a zongorát nyilván nem tudják elvinni, de a könyveket igen.

Innen indult a Járókelő.hu, a közterület-felügyelet webes megvalósulása is. "Ez az oldal arról szól, hogy bárki, bárhol lát grafittit, kátyút, összetört padot, akkor lefotózza, elküldi az oldalnak és ők minden esetben elküldik az illetékes szervnek, önkormányzatnak, BKK-nak. A feladatuk nem merül ki annyiban, hogy elküldik, hanem nyomon is követik, hogy mi történik a bejelentés nyomán" - mondja Ágoston László. "Mivel ez közérdekű lakossági bejelentésnek minősül, így kötelesek rá válaszolni, a különbség annyi, hogy ebben az esetben nem egyénileg leveleznek az emberek, hanem transzparens módon mindenki látja, hogy mi történik a bejelentéssel. Kicsit benne van az is, hogy együtt vigyázunk a környezetünkre, és az is, hogy az állam nyilván nem láthat mindent, így az állampolgárok segítenek neki, ők a szemei. És persze fontos, hogy itt láthatóvá válhat, hogy az állam működését miként tudják feljavítani maguk az állampolgárok."

A Kultúrgorilla elnevezésű projekt már az iGen előtt is létezett, de a képzés során váltak összeforrott csapattá. A projekt lényege az "opendizájn", ami annyit jelent, hogy valaki csinál például egy széket vagy bármilyen dizájn alkotást, és ennek teljes receptjét, terveit, megvalósítási folyamatát felteszi az internetre, akkor az adott bútort ezután bárki elkészítheti, aki ehhez kedvet érez. "A Kultúrgorilla ennek a globális keres-talál platformját akarja létrehozni: a dizájnerek feltöltik a terveket, a barkácsolni kedvelők pedig böngészik ezeket. Ők lettek a különdíjasok nálunk" - mondja Kepecs Iván.

Akik oktattak

Dr. Kádas Péter, a startupok világában az egyik legismertebb szakértő, az iGen egyik oktatója validációt tanított a résztvevőknek. Szerinte az ötletekben nincs hiány, a valódi feladat a megvalósításuk - éppen ezért abban kell segíteni a vállalkozni vágyókat, hogy ahogy ő fogalmaz "húzzál ki az utcára és csináld meg a vállalkozásodat", ugyanis a startup nem más, mint validált tanulás - ez pedig nem a meleg szobában történik.

Hild Imre, az iCatapult vezetőjének és a Primus Capital Zrt. partnerének tevékenysége szintén a startupok világához köthető. Ő a képzés során elsősorban arra törekszik, hogy a csapatok rájöjjenek a csapat felépítésben és kompetenciáiban rejlő előnyökre, ráébredjenek arra, hogy többet kell foglalkozni az ügyféllel, mint a befektetővel. "Ha van ügyfél, úgyis jön a befektető - ha egy cégnek van befektetője attól még nem feltétlenül lesz ügyfele" - mondja Hild Imre, akinek az a benyomása, hogy a program elsősorban társadalmilag felelős gondolkodású embereket vonzott, akik vállalkozás formájában kivánnak tenni társadalmi változásokért. "Az ötletek kérdése mindig kényes, hiszen ahogy azt mondani szoktuk - nem az ötleten, hanem az emberen múlik. A legjobb ötlet sem ér semmit megvalósítási képesség nélkül és a gyenge ötlet is siker lehet egy jó csapat kezében. Összességében az iGennél látott ötletek elsősorban helyi megvalósításra összpontosítanak - mivel én a globális vállalkozások híve vagyok, ezért én szeretek ennél nagyobb lélegzetű vállalkozásokkal foglalkozni."

Dr. Kenessey Tamás kezdő vállalkozások, elsősorban IT startupok számára hasznos jogi tudnivalókról beszélt a képzés során, ugyanis ezekkel egyetlen induló cég sem foglalkozik szívesen, mert elvonja az időt és az energiát a vállalkozásfejlesztéstől. Ő amellett érvel, hogy kis odafigyeléssel és tervezéssel elkerülhetőek azok a jogi problémák, amelyek lassítják, vagy akadályozzák a vállalat növekedését. Véleménye szerint a jogi környezettel kapcsolatban a résztvevők többsége rendelkezik alapvető ismeretekkel, de nehezen mérik fel, hogy mikor mire van szükségük.

Akiket oktattak

Béres Balázs frissdiplomásként került a programba, ahogy ő fogalmaz, még keresi a helyét a világban. "Maga a startup egy divatos dolog manapság, ami az innovatív, gyorsan növekvő vállalkozások gyűjtőfogalma, itthon ez még gyerekcipőben járó folyamat, nem is beszélve a társadalmi hasznot szolgáló startupok tudományáról. Mivel ez a tudomány kreativitást, logikát, kitartást és bátorságot igényel, ezért kihívást láttam benne és szerettem volna e folyamatnak részese lenni" - mondja Balázs. A képzéstől képességei felfedezését, látásmód változását, társadalmi problémák megoldásainak megismerését, vállalkozói szellem erősítését, kapcsolati tőkét várt. "A legfontosabb dolgok számomra azok voltak, hogy merjek gondolkodni és vállalkozni. A program során megismertem milyen inputok és folyamat által válhat egy ötlet életképes üzleti ötletté/vállalkozássá. A programba csatlakozva ötlet nélkül érkeztem, de sikerült szerepet vállalnom két már működő társadalmi vállalkozásban (Slow Budapest, Járókelő.hu), ahol az üzleti modell fejlesztésében és az ötletek megvalósításában veszek részt" - mondja Béres Balázs.

Bajári Attila, vállalkozni vágyó, útját kereső pénzügyes, úgy gondolja, hogy ma már meglehetősen egyszerűbb elindulni egy ötlettel, mint korábban. Ha az ötletgazda nem félti kreatív gondolatszüleményét kezdésnek elmehet startup versenyekre, ilyenkor egy hétvége alatt hasonló vállalkozó szellemű társakra lelve az idea létjogosultságát tesztelve, üzleti modellt kidolgozva és a szakmai zsűri előtt prezentálva, könnyen felkeltheti a szakma nagyjainak figyelmét - magyarázza Attila. "Legjobb esetben, ha megnyer egy versenyt egyenes út vezethet a cégalapításig, illetve inkubátorházakba, coworking irodákban, ahol még nagyobb kapcsolathálóra szert téve elindulhat a vállalkozóvá válás útján. Köszönhetően az állami támogatásoknak egyre több pénzt kaphatnak az induló vállalkozások a JEREMIE alapokon keresztül, akár már a seed fázistól a kockázati tőkén át a nemzetközi terjeszkedéshez szükséges finanszírozáshoz."

Lassulj le Budapest

Krajcsó Nelli, a Slow Budapest alapítója és vezetője, az iGen második képzési programját záró, több fordulós verseny nyertese. A Slow Budapest az értelmes visszalassulást jelenti egy túlzottan felpörgött világban, azaz nem arról szól, hogy mindenki egyen bambán, hanem arról, hogy mindenki tegyen arról, hogy visszaszerezze a kontrollt a saját élete felett. Nelli szerint nagyon sok ember tudott ezzel az általános érvényű üzenettel azonosulni, így aztán igen hamar sok munkát adott neki. "Ezért el kellett kezdenem azon gondolkodni, hogy ez hogyan lesz fenntartható. Én ezt munka mellett csináltam, és ez egy idő után nem volt slow, hiszen hirtelen azt vettem észre, hogy dupla főállásom van." Ő azért ment el az iGenre, mert látni akarta, valóban van-e értelme annak, amibe belekezdett. "A verseny arról szólt, hogy egy videót kellett készíteni, amivel szavazatokat gyűjthettünk, januárban a záróalkalommal pedig kétperces prezentációt tartottunk. A zsűri és a közönség is szavazott és így jött ki a végén, hogy megnyertük" - emlékszik vissza Nelli.

Kreatív bútorok

A Fészek Részek egy Budapest belvárosába célzott dizájn bútor bolt, közösségi tér és műhely, két jó barát vállalkozása. Bergovecz László és Valkó Zsuzsanna eddigi pályafutásuk során alkalmazottakként dolgoztak, de most valami másra vágytak. "A látványműhely és dizájnbolt lényege, hogy a bolt és műhely egy egységet képezne, ahol a vásárló nemcsak kedvére szemlélődhet, de az elkészítés egész folyamatát is nyomon követheti. Célunk az átgondolt dizájn, a természetes anyagok alkalmazása, a környezettudatos üzletpolitika, a személyre szabott bútorgyártás és a fogyasztói kreativitás előtérbe helyezése" - emelik ki a startupperek, akik szerint nem könnyű ma itthon vállalkozni, ugyanis a cégalapítás után - akár van az elején bevételed, akár nincs - járulékot kell már fizetni és elképesztően magasak az adók. "A három hónap alatt számos lépést tettünk meg, hogy az ötlet fázisból eljussunk a gyakorlati megvalósításhoz. Elkészültünk az üzleti és pénzügyi tervünkkel, elképesztően jó kapcsolati tőkéhez jutottunk és épp legelső termékünk stúdiófotózására készülünk. Még cégalapítás előtt állunk, mivel jelentős tőkebevonásra lenne szükségünk. Haladunk. Lépésről-lépésre."

Befektetők ide gyertek!

Kérdés, hogy az elkészült koncepcióra, üzleti tervre az ötletgazdák találnak-e befektetőt. Kepecs Iván szerint a képzés azt a célt szolgálja, hogy a projekt eljusson egy olyan fázisba, ahol a leginkább befektetőképes a koncepció. "Ha már kész az ötlet, mindent tud, csak nekünk el kell kísérnünk egy befektetőhöz, akkor persze ezt is megtesszük, hiszen kapcsolatban állunk kockázatitőke-cégekkel. De amit valójában kínálunk, az egy ennél praktikusabb dolog: felnyitjuk a szemüket, hogy mennyi befektetési lehetőség van a világban számukra. Lehet, hogy nem is befektetők pénzéből kellene elindulnia, hanem crowdfunding kampány során gyűjtött pénzből. Azt is bemutatjuk, hogy ahhoz, hogy ott majd sikeres legyen, mit kell tennie."