Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 8 hónapja

Amikor a kismama visszatér(ne) a munkaerőpiacra

Az elmúlt elemzésben a gyermek gondozása céljából kivett fizetés nélküli szabadság szabályait néztük végig. Ezt követően időrendben haladva azt érdemes elemzés tárgyává tenni, hogy a munkaerőpiacra való visszatérés hogyan történik és az milyen következményekkel jár.

Így kell bejelenteni a visszatérési szándékot

A munkahelyre történő visszaérkezés számos probléma forrása a gyakorlatban. Az első gond ott kezdődik, hogy miként is kell ezt (visszatérési szándék) bejelentenie a munkavállalónak. Erre az Mt.133.§-a kielégítő választ ad. Azt mondja, hogy a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. A bizonyíthatóság érdekében ezt minden esetben írásban tegyük meg! Erre a későbbiek folyamán nagy szükségünk lehet még. Azt is hozzátenném ehhez, hogy, habár a törvény nem írja elő, de a felek együttműködési kötelezettségéből eredően a munkáltatót célszerű a visszatérés hozzávetőleges időpontjáról is tájékoztatni, hiszen a munkáltatónak is terveznie kell. A tájékoztatás tehát tegyük fel megtörtént. Mi történik abban az esetben, amennyiben a munkáltató a munkavállaló megkeresésére nem reagál. Nos ebben az esetben a fizetés nélküli szabadság az Mt.133.§-ában foglaltaknak megfelelően megszűnik és a munkavállaló a munkanemvégzésétől függetlenül távolléti díjra (fizetés) jogosult. Annak az ódiuma tehát, hogy a munkáltató magasról tesz az egészre a munkáltatóra fog hárulni, hiszen a munkabérigényét a munkavállaló 3 éven belül érvényesítheti. Ez ugyanis a munkajogi általános elévülési idő.

Ezek lesznek a munkafeltételek a visszatéréskor

A fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló számára alaphelyzetben az eredeti munkakörét kell biztosítani. Nem hivatkozhat a munkáltató tehát arra, hogy azóta felvett a jóképű férfi kollégát, akinek a munkájával meg van elégedve, és nem lehet közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetést sem felkínálni. A helyettesítő munkaerőt szabályszerűen határozott időre kell felvenni az Mt.192.§-a alapján. Ennek ugyanis nem akadálya az, hogy a határozott idő vége nem ismert. Abban az esetben, amennyiben az 5 évet a távollét meghaladja, a munkáltató ugyanakkor már nem lesz már abban a helyzetben, hogy határozott idejű foglalkoztatással oldja meg a kérdést. Ebben az esetben határozatlan idejű foglalkoztatás léphet a helyébe. Az sem kizárt persze, hogy határozatlan idejű jogviszony keretében alkalmazzon a munkáltató helyettesítő munkatársat, abban az esetben ugyanakkor annak a kismama visszatérésekor kell a jogi helyzetet elvarrni.

Bérkorrekció is szükséges lehet

A munkáltató a szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság (Mt. 127-133. §) megszűnését követően köteles ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Habár az új Mt. ajánlatról beszél, ez ettől függetlenül nem opcionális. A szabály indoka az, hogy ezek a távollétek tipikusan hosszabb időtartamot jelentenek, és ennyi idő alatt a bérek általában jelentősen változnak. Ezért szükséges a visszatérő munkavállaló munkabérét az időközben megvalósuló bérfejlesztéseknek megfelelően korrigálni. Amennyiben a munkavállaló több munkakörbe tartozó feladatot is ellátott, abban az esetben ezeket arányosan figyelembe kell venni (BH2005.191.). A bérfejlesztés mértékének megállapításánál pedig meg kell különböztetni a fizikai és szellemi dolgozókat azaz, ezek a csoportok jogilag nem összehasonlíthatóak (2005.191). A törvény nem csak az alapbér, hanem általában a munkabér emelését kívánja meg, ez a két kategória pedig nem fedi egymást. Amennyiben tehát a bérfejlesztés nem az alapbért, hanem például a mozgóbért, valamely pótlékot stb. érintette, a kommentár rámutat arra, hogy a korrekciót akkor is végre kell hajtani. A bércsökkentés ugyanakkor csak annyiban lehetséges, amennyiben a munkavállaló ehhez hozzájárul, hiszen a bérkorrekciót csak a növekményre teszi a törvény kötelezővé.

A felmondási tilalom visszatéréskor már nem él

A korábbi Mt. még úgy rendelkezett, hogy amennyiben a gyermek 3 éves kora előtt a kismama visszatér dolgozni a felmondási védelem a gyermek 3 éves koráig továbbél. Az új Mt. szakít ezzel a szemlélettel és azt mondja, hogy az anya, illetve a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondással történő megszüntetéséhez (a gyermek 3 éves kora előtt) az Mt.66.§(4)-(5) bekezdések korlátozásait kell figyelembe venni azaz, felmondási korlátozás érvényesül csupán (pl: gyed extra!). A munkaviszony megszüntetésének a feltételei ilyen esetben a felmondás indokától függenek. A munkavállaló magatartására alapított felmondás esetén az azonnali hatályú felmondás szabályainak kell érvényesülnie azaz, kifejezetten súlyos ok kell a felmondáshoz. A munkavállaló képessége vagy a munkáltató működésével összefüggő ok esetén pedig a munkáltatónak azt kell bizonyítania, hogy a munkavállaló munkaszerződés szerinti munkavégzési helyén nincsen végzettségének, képzettségének, tapasztalatának megfelelő munkakör vagy a munkavállaló az erre irányuló ajánlatot elutasította.

Munkavégzés gyed alatt

A gyed extra lehetővé teszi valamennyi munkavállaló számára, hogy a gyermek egy éves korát követően teljes munkaidőben munkát végezzen és az ellátást is megtartsa. Erre a gyermek egy éves korát megelőzően nincsen lehetőség. Azt azonban tudni kell, hogy amennyiben a kismama a munkahelyére visszatér, nem áll már a továbbiakban felmondási tilalom alatt, hanem a munkaviszonya korlátozással ugyan, de felmondható. Az ellátással összefüggésben ismételten figyelmébe ajánlom mindenkinek az OEP weboldalát. A gyed extra intézkedés csomaggal összefüggésben ismételten megmutatok egy szemléletes ábrát, melyet Szalai Piroska kormánybiztos asszony készített:


Ennyi szabadság jár a munkába történő visszatéréskor

Amikor a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérünk, szabadság jár nekünk, amelyet ki kell a munkáltatónak adnia. Nézzük ennek a szabályait. A szabadság nem a munkaviszony teljes időtartamára illeti meg a munkavállalót, hanem csak a munkában töltött időre. Kivételt jelent ezen szabály alól többek között a szülési szabadság, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság. Míg azonban a szülési szabadság teljes időtartamára jár szabadság, a fizetés nélküli szabadságnak csupán egy részére. Amennyiben a fizetés nélkül szabadság 2011. augusztus 1. napja előtt kezdődött, abban az esetben az első évre, azt követően már csak az első hat hónapjára jár. A szabadságot tehát úgy számoljuk ki, hogy vesszük a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság tartamára járó szabadság (alap- és pótszabadság) időarányos részét. A szabadságot egyebekben az Mt.123.§ (3) bekezdése alapján 60 napon belül kell kiadni.

Dr. Kéri Ádám
Ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda


Follow hrportal_hu on Twitter

Legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani két nap munka között

Legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani a munkavállalónak napi munkája befejezése és a következő napi munkakezdés között. A Munka törvénykönyve szerint így kell elkészíteni a munkaidő-beosztást, bár itt is vannak kivételek, írja a Munkajog.hu.tovább..

További cikkek
Csökkent szeptemberben a németországi munkanélküliség

Szeptemberben csökkent a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta Németországban. Teljes cikk

Sokkal többen dolgoznak, mint tíz éve

Az elmúlt tíz évben több mint 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, a versenyszférában például 430-440 ezerrel dolgoznak... Teljes cikk

Eladósodottságra és munkanélküliségre hivatkoznak a számlát nem fizető magyarok

Enyhén romlott a fizetési morál Magyarországon a vállalati és lakossági ügyfelek körében egyaránt az EOS nemzetközi pénzügyi szolgáltató idei felmérése szerint. Teljes cikk

Az ősz a HR-rendezvények ideje - ez volt a szezonnyitó

A Pannonjob Kft. szervezésében a Dunántúl egyik legjelentősebb HR szakmai rendezvényére került sor szeptember közepén Székesfehérváron. A több... Teljes cikk

Nyugdíj 40 év munka után: a férfiaknak is megadná a Jobbik

A Jobbik alelnöke szerint a tervezettnél magasabb szociális adóbevételek lehetővé teszik, hogy a férfiak is nyugdíjba mehessenek 40 év munkaviszony... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Közalkalmazottak esetén fizetett ünnep elszámolása hogyan történik?

Kérdésem a fizetett ünnepek elszámolásával kapcsolatos. Közalkalmazottakról van szó, heti 40 órás munkarendben. Ha például aug. 20-án a...