Megjelent: 17 éve

Amit a béren kívüli juttatásokról tudni érdemes (III.)

A lakhatáshoz való pénzbeli hozzájárulás, a munkabér előleg juttatása és a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás az állami intézmények és a versenyszférában tevékenykedő vállalatok bérezési gyakorlatában is előszeretettel alkalmazott elemek. Sorozatunk harmadik részének célja, hogy az adózási és jogszabályi kereteket összefoglalja.

images

Pénzbeli juttatások közül megkülönböztethetünk havi vagy egyéb időközönként rendszeresen adott juttatásokat (pl. lakhatáshoz való hozzájárulás) vagy egyszeri juttatásokat (pl. vissza nem térítendő lakáscélú támogatás). A cikk fókusza ugyan a munkaviszony keretében, a foglalkoztató szerv által adott juttatások köre, mégis megemlítendő, hogy pénzbeli juttatásokat a munkáltatón kívül önkormányzati vagy állami, illetve társadalombiztosítási szociális ellátás keretén belül is kaphat a munkavállaló.

A pénzbeli és a természetben adható béren kívüli juttatások közös tulajdonsága, hogy adómentes határ alatt a munkáltató részéről költségként leírható béren kívüli elemekről van szó, mely után a munkavállalóknak nincsen adófizetési kötelezettsége, mert nem számítanak jövedelemnek. Adómentes határ felett viszont a dolgozó munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, melyet a munkabérnek megfelelő adó -és járulékfizetési kötelezettség terhel, ennek megfelelően az adóbevallásában is feltűntetésre kell, hogy kerüljön. A munkáltató ekkor a társadalombiztosítási, valamint a munkaadói járulékot és a szakképzési hozzájárulást kell, hogy megfizesse az adóhatóságnak.

A pénzbeli juttatások körébe az alábbi támogatások, juttatások, illetve hozzájárulások sorolhatóak:
1. Albérleti díj hozzájárulás, illetve lakhatási támogatás
2. Munkabér előleg
3. Munkáltatói lakáskölcsön, illetve vissza nem térítendő lakáscélú támogatás

4. Munkába járás költsége saját gépjárművön
5. Kockázati élet-, baleset, -rokkantsági és -balesetbiztosítás
6. Befektetési élet-, baleset, -rokkantsági és -balesetbiztosítás
7. Tanulmányi ösztöndíj
8. Szociális segély
9. Önkéntes nyugdíjpénztár

A támogatások, illetve béren kívüli juttatások közül az első három pontba tartozó elemeket vesszük át, a juttatások módját, feltételeit, az adózásukat (munkáltatói és munkavállalói szemszögből egyaránt) és az egyéb jogszabályi előírásokat szem előtt tartva.

Lakhatáshoz való hozzájárulás
A lakhatáshoz való hozzájárulás kétféle formában történhet. Az egyik eset, amikor a munkáltató saját tulajdonában lévő munkásszálláson vagy az általa bérelt szálláshelyen helyezi el dolgozóit, akiknek lakóhelye nem egyezik meg a munkavégzés helyével. Az ingatlan lakóhelységként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő magánszemély lakhatását szolgálja. Az ilyen típusú, szolgálati lakásban vagy munkásszálláson történő elhelyezés az adómentes juttatások körébe tartozik, melynek feltételeit - (használat joga és időtartama) valamint térítési díja - célszerű a szervezet belső szabályzataiban pontosan rögzíteni, kollektív szerződés esetén, pedig annak a részeként kezelni.
Albérleti/lakásbérleti jogviszonyban a juttatási keretet vagy annak egy részét társadalombiztosítási és munkaadói járulék terheli. A hozzájárulás az igénybevevő adóköteles jövedelmét növeli, a sávos adózás mellett nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot és munkavállalói járulékot kell fizetni.

Az albérleti, lakásbérleti hozzájárulás általában havonta a munkabérrel együtt kerül kifizetésre. A juttatás igénybevételének feltétele a nyilatkozathoz mellékelt, tanúk előtt aláírt bérleti szerződés. A bérlet megszűnése, díjának csökkenése esetén a bejelentett hozzájárulási igényt módosítani szükséges, egyben nyilatkozni kell a felszabaduló összeg felhasználásáról.

Munkabérelőleg
A munkabérelőleg juttatása, illetve az, hogy ezt milyen feltételekkel adja a dolgozónak a cég, alapvetően a munkáltatótól függ. A törvényi előírások az adhatóságot rögzítik, illetve az adómentesség határát, ami megegyezik a mindenkori minimálbér ötszörösével, azaz a 2007-es évben a 327 500 forinttal. A munkabérelőleget adómentesen legfeljebb fél évre lehet adni, a visszafizetés ütemezése a munkavállaló és a munkáltató megállapodásától függ.

Lehetséges féléven belül egy összegben vagy a havi részletekben történő visszafizetés. Amennyiben az adómentesség időbeni vagy összegbeli határát meghaladja a fizetési előleg, akkor az adómentes határ felett a jegybanki alapkamat plusz 5 százalék mértékkel, a teljes futamidőre számított kamatkülönbözet munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. Ebben az esetben a munkavállalótól adóelőleget kell levonni a fenti különbözet után, a munkáltató oldaláról pedig bérként adózik az összeg.

A munkáltatói lakáskölcsön, illetve vissza nem térítendő lakáscélú támogatás
Vissza nem térítendő lakáscélú támogatásról akkor beszélünk, ha a munkavállaló lakásépítésre, lakásvásárlása és lakás korszerűsítése fedezetére - a jogszabályok előírásainak megfelelően - a juttatási keretét vagy annak részét vissza nem térítendő támogatásként veszi igénybe. Az igénybevétel feltételeit a 12/2001.(I. 31.) Kormány rendelet szabályozza.
A munkáltató vissza nem térítendő támogatást kizárólag lakás célú felhasználásra, hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújthat a munkavállalónak. Ide tartozik a munkáltató által nyújtott, lakás célú felhasználásra adott kölcsön elengedett összege is.

A támogatást a munkáltató négyféle célból adhatja a dolgozóknak, melyek a következők: lakás építése, vásárlása, bővítése, illetve korszerűsítése. Lakásvásárlás esetén a munkavállalótól általában bekért dokumentumok között találjuk a tulajdoni lap másolatát és az adásvételi szerződést, míg bővítés és korszerűsítés esetén, a tulajdoni lapon túl egy költségvetési tervet, valamint engedélyezett műszaki bővítési tervet.

A lakáscélú munkáltatói támogatás legfeljebb a vételár vagy a teljes építési költség 30 százaléka lehet. Több munkáltató esetén az adott juttatás nagysága a folyósítás évét megelőző négy évben, az ilyen jogcímen folyósított összegekkel együtt legfeljebb 1 millió forintig terjedő összegben adómentes.
Munkáltatói szempontból az ilyen formán adott támogatás társasági adó -és járulékmentes, költségként leírható az adómentes határig, ami a vételár 30 százaléka, maximum 1 000 000.- forint, adott határ felett pedig bérként adózik. A munkavállalót tekintve az előbb említett adómentes határ alatt SZJA és járulékmentes, vagyis a juttatás bruttó értéke megegyezik annak nettó összegével. Az adómentes korláton túl hasonlóan a munkáltatóhoz, a munkavállalót is a munkabér után fizetendő adó -és járulékfizetési kötelezettség terheli.

A vonatkozó Korm. Rendelet alapján (12/2001. (I.31.)) a vissza nem térítendő lakáscélú támogatásnak a méltányolhatóság kritériumainak meg kell felelnie, vagyis az ingatlan vételárának mind az együttköltöző családtagok számához, mind pedig a lakás méretéhez igazodnia kell, illetve fordítva.

Az elfogadott lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, valamint a jogszabályban meghatározott családtagok) számától függ:

- egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
- három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
- négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. Fél szoba az a lakószoba, amelynek alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert. A szoba hasznos területe 12-30 négyzetméter között van, amennyiben ennél nagyobb, azt két szobának kell számítani. (12/2001. Korm. Rendelet)
Amennyiben a nappali, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy azt 2 szobaként kell figyelembe venni.

Az ingatlanárak szempontjából a jogszabály különbséget tesz fővárosi és vidéki ingatlanok között. A lakásigényhez rendelt árakat a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak kell az építési átlagköltségek alapján meghatároznia, majd közzétenni a Magyar Közlönyben. A legutóbbi ilyen közzététel 2001-ben volt (Pénzügyi Közlöny 2001/1), ami azt jelenti, hogy mára sajnos kevésbé időszerű értékeket kell a méltányolhatóság vizsgálata során alapul venni.*

A pénzbeli juttatások közül kiemelt három formát a munkáltatók - a vonatkozó jogszabályoktól függetlenül - szabadon kezelhetik, ettől eltérhetnek, amennyiben az ezzel járó adózási és adminisztratív többletterheket felvállalják és amennyiben ez a kollektív szerződésben rögzítésre kerül. A béren kívüli juttatásokról pedig összességében lemondható, hogy alapvetően a juttatások köre, értéke és formája a munkáltató és munkavállaló alkupozíciójától függenek.

*
















Forrás: Pénzügyi Közlöny 2001/1


Amit a béren kívüli juttatásokról tudni érdemes I. rész
Amit a béren kívüli juttatásokról tudni érdemes II. rész

Mohácsi Györgyi
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Melyek a legnagyobb egészségpénztárak?

Három nagy szereplő határozza meg az egészségpénztárak piacát. A tavalyi évben mind taglétszámban, mind vagyonban nőtt a piac. Kik a nagy... Teljes cikk

Juttatási keret 2024-ben

Már 2022-ben látszott, hogy a 2019 óta tartó juttatási keret csökkenésének trendje megfordult. Az éves keretösszeg 2024-re is további növekedést... Teljes cikk

Cafeteria Kisokos 2024

Fata László cafeteria-tanácsadó összefoglalója arról, milyen juttatásokat, hogyan, milyen feltételekkel adhat a munkaadó 2024-ben. Teljes cikk