Gyimóthy Éva Szerző: Gyimóthy Éva Megjelent: 4 hónapja

Átnéztük az életpályamodelleket - melyikkel mi a baj?

Az életpályamodell bevezetésétől mindenki sokat várt/vár, elsősorban bérek és jövőkép szintjén. Sokan nem értik, mit vannak felháborodva a pedagógusuk és az egyenruhások. Hiszen megemelték a bérüket, igen ám, csak épp nem annyival, és nem úgy, ahogy ígérték nekik. A rendvédelmi szerveknél ráadásul aránytalanul osztották el a fizetésemelést. Most a közszolgák és az adóhatóság munkatársai következnek, ám nagyon úgy tűnik, csak forrásátcsoportosításról van szó. Közben a tanároknál betelt a pohár, úgy tűnik, sztrájk lesz.

A HR Portal is beszámolt róla, hogy több tízezren vettek részt szombaton a Kossuth téri pedagógustüntetésen. A tanárok és a hozzájuk csatlakozók azért emelték fel a szavukat, mert életpályát ígért nekik, ehelyett csak megosztást, kevés béremelést, máshol bércsökkentést kaptak.

A tanárok követelései között szerepelt egyebek mellett a tankötelezettség korhatárának visszaállítása 18 évre, a tananyag és a tanulói óraszám radikális csökkentése, az intézményvezetők munkáltatói és gazdálkodási jogának visszaállítása, a pedagógusok kötött munkaidejének eltörlése, adminisztratív terheik csökkentése.

„A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete teljesen új közoktatási törvényt szeretne” - mondta Mendrey László szakszervezeti vezető. – „Az úgynevezett Köznevelési Kerekasztal legitimációja ingatag, a pedagógus-sztrájkbizottság egyébként szakmailag alaposan alátámasztott 25 pontja pedig túlságosan sok, ezzel esélyt ad a kormánynak az időhúzásra, ezért a tárgyaláshoz új keretet is létre lehet hozni” - mondta Mendrey László.

A szombati tüntetést követően a kormány bejelentette, nem szándékoznak visszaállítani a 22 órás kötelező óraszámot, sem a 18 százalékos béremelést végrehajtani, ugyanis a már elkezdett bérrendezés 2017-ig tart, és a mostani, újabb követelés az adófizetőket terhelné - érvelnek. A Klik-et szintén nem kívánják most megszüntetni.

Kedden összeült a Civil Közoktatási Platform, ahol az oktatás valódi szakértői, szereplői egyeztetnek. Hamarosan életre hívják az Alternatív Köznevelési Kerekasztalt, oda várják a kormány képviselőit is. A pedagógusok azt mondják, nem hátrálnak meg, kikényszerítik a változást, ha lehet tárgyalással, ha az nem megy, akkor sztrájkkal. Sőt, már szülői sztrájk is szerveződik február 29-ére – ezen a napon a szervezők azt kérik, hogy ne engedjék iskolába a szülők gyermekeiket.

Mi a baj a tanárok életpályamodelljével?

Az életpályamodell alapvetően kiszámítható, teljesítményelvű karrierrendszert jelent, s magában foglalja a munkába állástól a pályafutás lezárulásáig – sőt, a nyugdíjas évekre is kiterjedően – tartó életút valamennyi elemét.

A pedagógusok több mint két esztendeje kapták meg a saját életpályamodelljüket. Az iskolák államosításával azonban sokan rosszabbul jártak, hiszen a tehetősebb önkormányzatok eleve jobban megfizették a tanáraikat. A Klik viszont szűkmarkúbbnak bizonyult, így odalettek a különjuttatások, a cafeteria, a jutalom, a ruhapénz. A megszűnő pótlékok, az ingyen túlóra azonban már mindenkit érintett - írta még korábban a Népszabadság.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy az alapfizetések emelkedtek, aminek köszönhetően a mintegy 150 ezer pedagógus átlagbére bruttó 230-250 ezer forint között mozog. A pályakezdők fizetése látványosan – a gyakran nettó százezer körüli összeghez képest akár harminc-negyvenezer forinttal –, az idősebbeké azonban ennél kisebb arányban nőtt.

Ám tavaly január elsejétől eltörölték az inflációkövető béremelést. „Azóta kétszer emelkedett a minimálbér. Ezzel éves szinten minimum egyhavi bért vett ki ez a lépés a tanárok zsebéből” - magyarázta a PDSZ elnöke. Ráadásul a munkaterhelés is jelentősen megnőtt, ami megkérdőjelezi a béremelés értékét. „Ha a több pénzért többet kell dolgozni, akkor nem béremelést kaptunk, hanem bérkompenzációt” - jelentette ki a PDSZ elnöke.

Az új előmeneteli rendszerben a legtöbben a Pedagógus I. fokozatba kerültek. Akinek a nyugdíjig még több mint tíz éve van hátra, annak minősítési eljárásban kell részt vennie, hogy a második kategóriába kerüljön. „Csakhogy az előrelépéshez nem az a legfontosabb, ki milyen pedagógus, hanem az, mi van a portfólióban, és mennyire vagyok otthon az Excel-táblák készítésében, dokumentumok feltöltésében” - mondta Mendrey.

„A tanároknak nemcsak ez a bajuk az életpályamodellel. A pályaalkalmassági vizsgálat rossz helyen van a modellben. E miatt több, egyetemet végzett fiatal búcsúzhat el a pályától ha nem tud átkerülni a pedagógus I. fokozatba, mert nem sikerül a minősítése. Két év gyakornoki idő ugyanakkor kevés az arra való felkészítéshez” - vélekedett.

De nemcsak ők elégedetlenek az életpályamodelljükkel.

Csalódottak a rendőrök is

A rendvédelmi szerveknél tavaly nyáron - életpályamodell bevezetésekor - került először több a borítékba, de nem a beharangozott 30 százalékkal, hanem ennél néhány százalékkal kisebb arányú volt a bérnövekedés. Ugyanakkor nemcsak ezért csalódottak.

„A rendvédelemben lesz még háromszor ötszázalékos fizetésemelés – most januártól volt az első öt százalék –, így 2019-ig a bérek összességében elvileg ötven százalékkal nőnének. Csakhogy van négyezer ember a hivatásosok között, aki már elérte a beosztására megállapított illetményplafont, így nem kapta meg az 5 százalékos béremelést sem” – mondta Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára. „Ráadásul több ezer kollégának csak 1 és 5 százalék között emelkedett a bére, vagyis itt sem teljesültek az ígéretek maradéktalanul. Ám ha már az első béremelések sem az ígért mértékben valósultak meg, több ezer rendőr fizetése nem változott, mi garantálja, hogy végül meglesz az ötven százalékos bérfejlesztés? Attól félünk, hogy jövőre még kevesebb rendőr bére fog emelkedni az ígért 5 százalékkal” - fogalmazott a szakszervezeti vezető portálunknak.

Pongó Géza fél, jövőre még kevesebb rendőr bére nő
A főtitkár szavai szerint több mint tízezer közalkalmazottat, kormánytisztviselőt, munkavállalót először kifelejtettek az emelésből. A közalkalmazottak bére kétszer emelkedett, méghozzá 5 százalékkal és egyelőre nincs is más ígéret. A rendőrségen dolgozó munkavállalók bére azonban érintetlen maradt. „Ráadásul az átlagos béremelés komoly aránytalanságokat takar – mondja a szakszervezeti vezető. A hivatásos állományon belül is vannak aránytalanságok, a tiszthelyettesi állomány jóval kevesebbet kapott, mint a tiszti és a főtiszti kar.

A bevezetett pótlékok azt eredményezték, ugyanolyan beosztásban, rendfokozattal és iskolai végzettséggel a helyi kapitányságokon dolgozó rendőrök bére jóval alacsonyabb, mint a Terrorelhárítási Központnál és a Készenléti Rendőrségnél dolgozóké, a bevezetett pótlékok miatt. De a nagy bérolló még inkább szembeötlő a rendőrségen dolgozó nem hivatásos dolgozókhoz képest.

Pongó Géza kifejtette: örülnének, ha a más jogi kategóriába tartozó rendvédelmi munkatársak is részesülnének tisztes bérfejlesztésben, és kapnának előremenetelt, életpályát, hiszen ők is olyan értékes munkát végeznek, mint a hivatásosok - emelte ki a FRSZ főtitkára a HR Portálnak.

Katonák is kaptak életpályát

Hasonló szabályozás lépett életbe a honvédségnél is: a katonák ugyancsak kapnak 2019-ig ötvenszázalékos fizetésemelést. Változott az előmenetel rendje, az illetmény, a rendszeres illetménypótlék és a távolléti díj meghatározásának módja, emellett bevezették a honvédelmi illetményalapot és a beosztáshoz rendszeresített rendfokozat fogalmát.

Béremelés vagy forrásátcsoportosítás a közigazgatásban

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter januárban bejelentette, a területi közigazgatásban dolgozók számára bevezetik az új életpályát, amely július 1-jétől minimum harmincszázalékos béremeléssel jár. Utána jött a hír hogy ennek a béremelésnek bizony ára van: hatezer járási és a kormányhivatalokban dolgozó állása. Lázár János ugyanis pár hete már arról beszélt: ha 30 ezer alá csökken a létszám, 50 százalékos béremelés lesz a jövőben, 2018-ig. „Négy éve létszámstop van kormányhivataloknál, nagy a fluktuáció, a feladatok ellátása akadozik. 2,5 - 5 százalék között mozog a betöltetlen állások száma. Ha még ezen felül csökken a létszám és a feladatok maradnak, nagy bajok lesznek” – mondta vészjóslóan Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete főtitkára.

Boros Péterné a szombati pedagógustüntetésen (fotó: Origo)
Ráadásul a közszolgálatban dolgozók hetven százaléka hölgy, akit nem béremeléssel, hanem megfelelő munkakörülményekkel lehetne megtartani. Persze eközben még mindig van olyan közszolga, aki bruttó 218 ezer forintot keres, vagyis nettó 155 ezer forintot visz haza havonta. Tehát még mindig dolgozói szegénység fenyegeti a közszolgákat, így a bérek megfelelő szintű emelésére is szükség lenne.

Az állami tisztviselők is kapnak

Ellenben alakul az Állami Tisztviselők Életpálya Törvénye - értesült a HR Portal. A törvénytervezetet várhatóan márciusban tárgyalják a közszolgálati érdekegyeztető fórumon és júliusban lép hatályba. Ezzel a közigazgatásban egy újabb kategória létesül és a kormánytisztviselők közül kiemelik a járási hivatalok munkatársait. „Pedig a jelenlegi önkormányzati és az alkotmányos szervek köztisztviselői között már most is igen jelentősek a bérkülönbségek” –mondta portálunknak Boros Péterné.

Az érdekvédő kiemelte: közel 500 milliárddal kevesebbet költöttek az közigazgatásra 2011 és 2014 között az NGM hivatalos adatai szerint. Ennek az összegnek a döntő többsége a személyi juttatások csökkentéséből ered.

Örvendetes, hogy a költségvetésben szereplő 38 milliárd forintot 16 820 fő járáshivatali kolléga béremelésére fordítják. Öröm az ürömben, hogy július elsejétől esedékes differenciált mértékű bérfejlesztés lesz, továbbá ezzel párhuzamosan egy sor pótlékot és cafeteriát eltörölnek, így összességében nem tudni, ténylegesen mennyi forinttal lesz több a borítékban.

A felsőfokú végzettségűek bére 30 százalékkal, középfokúaké és ügykezelőké 50 százalékkal, egyéb munkavállalóké 25 százalékkal, a vezetők bére szintén differenciáltan 20 százalékkal nő.

A fővárosi és megyei kormányhivataloknál dolgozó felsőfokú végzettségűeké 15 százalékkal, a középfokú végzettségűeké 40 százalékkal, az ügykezelőké 50 százalékkal, egyéb munkavállalóké 20 százalékkal és a vezetőké 10 százalékkal emelkedik.

Első körben a járásoknál vezetik be az új illetményrendszert, átalakítják a béren kívüli juttatásokat és a jubileumi juttatásokat, módosítják az előmeneteli feltételeket, teljesítményfüggővé teszik végkielégítés mértékét és változtatják a jogviszony megszüntetési indokokat.

„Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy az eddigi bérfeszültségek rendeződnek és nem lesznek újabbak. A munkaköri kategóriák közötti mozgásra háromévente kerül sor és a vezetők lehetőséget kapnak arra, hogy a bértömeg-gazdálkodás keretei között rugalmasan biztosítják az egyes munkakörökhöz szükséges illetményeket” – emelte ki az érdekvédő, aki szerint ez valójában nem más, mint a források újraosztása: a felsőfokú végzettségűektől átcsoportosítják a pénzt a középfokú végzettségűekhez. Hiszen a megszűnő pótlékok a diplomásoknak jártak. A szakszervezet azt is sérelmezi, hogy a teljesítményértékelés túl nagy szerepet fog játszani, ami szubjektív vezetői döntéseket eredményezhet. Továbbá nem tartják szerencsésnek, hogy a vezetők döntsenek arról valakinek a teljesítménye alapján, hogy 2 vagy 12 hónap végkielégítés jogosult-e. „A jubileumi jutalom pedig az eltöltött szolgálati időért jár, így nem indokolt azt teljesítményarányosan adni” – fogalmazott a főtitkár.

Hétfőn bejelentették azt is, hogy az adóhatóságnál is életpályamodellt vezetnek be.

Az egészségügyi dolgozók, a dolgok jelen állása szerint nem számíthatnak életpályamodell bevezetésére.
Follow hrportal_hu on Twitter

Hiányszakmákra képzik az álláskeresőket Komárom-Esztergom megyében

A pályakezdő fiatalok, a tartósan munka nélkül lévők és a közfoglalkoztatottak csoportjaiban közel kétezer álláskereső elhelyezkedését támogatja idén uniós forrásból finanszírozott munkaerő-piaci képzésekkel a Komárom-Esztergom megyei kormányhivatal.tovább..

További cikkek
Kedden éjfélig sztrájkolnak a belga vasutasok

Az SNCB belga állami vasúttársaság vonalain hétfőn este 10 órától kedden éjfélig munkabeszüntetést tartanak. A belga vasutasok a pihenőidő... Teljes cikk

Barcelonában a metródolgozók kezdtek sztrájkba

Négynapos részleges sztrájkot kezdtek a metrósok Barcelonában hétfőn, béremelést és a határozott idejű munkaszerződések arányának növelését... Teljes cikk

A közlekedési dolgozókon a sor a franciaországi sztrájkhullámban

Újabb sztrájkhullám kezdődik Franciaországban tiltakozásul a vitatott munkajogi reform ellen: keddtől a közlekedésben dolgozók próbálják meg... Teljes cikk

Lovas Zoltán lett a NEXON cégvezetője

Cégvezetői kinevezést kapott Lovas Zoltán. A NEXON eddigi termékfejlesztésért és szolgáltatásokért felelős ágazati igazgatója 2016 májusától... Teljes cikk

Doszpolyné Mészáros Melinda a Liga Szakszervezetek új elnöke

Doszpolyné Mészáros Melinda lett a Liga Szakszervezetek (Liga) új elnöke, miután megszerezte a szavazatok 72,5 százalékát a Liga Tanács csütörtöki... Teljes cikk

prohuman

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Munkajogi reform: összecsapások és sztrájk az energiaszektorban

Összecsapások törtek ki csütörtökön maszkos fiatalok és a rendőrök között a munkajogi reform elleni tiltakozó felvonuláson Párizsban.
© Copyright HR Portal - 2003 - 2016