Többműszakos munkarend a régi Mt. alapján

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 146. § (2)-(3) bekezdése délutáni műszakpótlék fizetését írta elő 14 óra 00 perc és 22 óra 00 perc közötti időszakban történő munkavégzés esetén. A délutáni műszakpótlék mértéke a munkavállaló személyi alapbérének 15 százaléka volt. Az éjszakai műszakpótlék mértéke pedig - mely a 22 óra 00 perc és 06 óra 00 perc közötti időszakra járt - 30 százalék volt. A szóban forgó műszakpótlékok fizetése csak akkor volt kötelező, ha a régi Mt.117.§(1) bekezdése) pontja szerinti műszak szerint látták el feladatukat a munkavállalók.

A régi Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontja szerinti műszak definíció a következő volt:

"többműszakos a munkarend, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen,egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket".

A műszak három kritériuma - melyeknek egyszerre kellett érvényesülniük - a következő volt:

a munkáltató üzemelési ideje haladja meg a munkavállaló napi munkaidejét

a munkavállalók a napi üzemelési időn belül egymást váltva lássák el -azonos- munkaköri feladataikat

a munkavállalók rendszeresen váltogatják a műszakokat (például két hét délelőtti műszak, két hét délutáni műszak,stb.).

Többműszakos munkarend esetében a 14:00-22:00 óra közötti időszakban 15 százalékos mértékű délutáni műszakpótlék, 22:00-06:00 óra között pedig 30 százalékos mértékű éjszakai pótlék illette meg a többműszakos munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalót. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat ezen felül délutáni műszak esetében további 5 százalék, így összesen 20 százalék, míg éjszakai műszak után további 10 százalék, azaz összesen 40 százalékos mértékű műszakpótlék illette meg.

Többműszakos munkáltatói tevékenység és a műszakpótlék 2012. július 1-jétől

A 2012. július 1-jétől hatályos Mt. szerint akkor többműszakos a munkáltató tevékenysége, ha annak időtartama eléri a heti 80 órát. Az új szabályozás bevezette a 30 százalékos mértékű műszakpótlék fogalmát, melyben egybeolvad a korábbi délutáni és éjszakai pótlék a jogosultsági időszak lerövidülésével, hiszen az új műszakpótlék a 18:00 és 06:00 óra közötti időszakban illeti meg a többműszakos tevékenység keretében munkát végző munkavállalókat. Az eredetileg kihirdetett törvényben a műszakpótlék fizetése három együttes feltétel meglétéhez volt kötve:

a munkáltató tevékenysége többműszakos munkáltatói tevékenységnek minősüljön

a munkavállaló pótlékra jogosító időszakban végezze a munkáját,vagyis 18:00 és 06:00 között

a napi munkaidő kezdete rendszeresen változzon.

Ugyanakkor az eredetileg kihirdetett törvényt a 2012. június 29- én megjelent a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény több ponton is módosította, így annak a műszakpótlékról szóló 141.§át is, mely a következő szöveggel lépett végül 2012. július 1-jén hatályba:

"A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18:00 és 06:00 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 % bérpótlék (műszakpótlék) jár. [...] A változás rendszeres, ha havonta beosztás szerint a munkaidő kezdete a munkanapok egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdés között legalább 4 óra eltérés van."

Vagyis a hatályba lépett munkajogi szabályozás alapján a műszak pótléknak nem feltétele a több műszakos munkáltatói tevékenység!

Új lehetőség: pótlékok az alapbérben

Az új Mt. hatályba lépésével - az Mt. 145. § (1) bekezdése alapján lehetőség nyílik a bérpótlékot is magában foglaló alapbér meghatározására, melyről a felek munkaszerződésben állapodhatnak meg. A felek az alábbi bérpótlékokat is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg:

éjszakai pótlék

műszakpótlék

vasárnapi pótlék

munkaszüneti napi pótlék.

Az átmeneti rendelkezések alapján a pótlék meghatározása annak első alkalmazásakor feltételekhez kötött, így változatlan foglalkoztatási feltételek fennállása esetén a megállapított átalány összege nem lehet alacsonyabb az utolsó 12 naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlagánál. Az új - pótlékot is magában foglaló - alapbér nem lehet kevesebb, mint a kapott átlag, valamint a megállapítás időpontja szerinti alapbér együttes összege.

Vagyis a fentiekre figyelemmel nemcsak az újonnan belépő munkavállalók, hanem a már régebb óta állományban lévők is megállapodhatnak a foglalkoztatóval olyan alapbérben, mely a pótlékokat magában foglalja.

BDO HR Hírlevél, 2012/július