Augusztusban már így kell fizetni a műszakpótlékot
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi törvény számos ponton módosítja az eddigi munkaügyi gyakorlatot, melyek közül az egyik legjelentősebb változás kétség kívül a műszakpótlékhoz kapcsolódik. Cikkünkben azokat a változásokat mutatjuk be, melyeket az érintett foglalkoztatóknak a júliusi bérelszámolások során már alkalmazniuk kell.
Többműszakos munkarend a régi Mt. alapján
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 146. § (2)-(3) bekezdése délutáni műszakpótlék fizetését írta elő 14 óra 00 perc és 22 óra 00 perc közötti időszakban történő munkavégzés esetén. A délutáni műszakpótlék mértéke a munkavállaló személyi alapbérének 15 százaléka volt. Az éjszakai műszakpótlék mértéke pedig - mely a 22 óra 00 perc és 06 óra 00 perc közötti időszakra járt - 30 százalék volt. A szóban forgó műszakpótlékok fizetése csak akkor volt kötelező, ha a régi Mt.117.§(1) bekezdése) pontja szerinti műszak szerint látták el feladatukat a munkavállalók.
A régi Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontja szerinti műszak definíció a következő volt:
"többműszakos a munkarend, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen,egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket".
A műszak három kritériuma - melyeknek egyszerre kellett érvényesülniük - a következő volt:
a munkáltató üzemelési ideje haladja meg a munkavállaló napi munkaidejét
a munkavállalók a napi üzemelési időn belül egymást váltva lássák el -azonos- munkaköri feladataikat
a munkavállalók rendszeresen váltogatják a műszakokat (például két hét délelőtti műszak, két hét délutáni műszak,stb.).
Többműszakos munkarend esetében a 14:00-22:00 óra közötti időszakban 15 százalékos mértékű délutáni műszakpótlék, 22:00-06:00 óra között pedig 30 százalékos mértékű éjszakai pótlék illette meg a többműszakos munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalót. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat ezen felül délutáni műszak esetében további 5 százalék, így összesen 20 százalék, míg éjszakai műszak után további 10 százalék, azaz összesen 40 százalékos mértékű műszakpótlék illette meg.
A 2012. július 1-jétől hatályos Mt. szerint akkor többműszakos a munkáltató tevékenysége, ha annak időtartama eléri a heti 80 órát. Az új szabályozás bevezette a 30 százalékos mértékű műszakpótlék fogalmát, melyben egybeolvad a korábbi délutáni és éjszakai pótlék a jogosultsági időszak lerövidülésével, hiszen az új műszakpótlék a 18:00 és 06:00 óra közötti időszakban illeti meg a többműszakos tevékenység keretében munkát végző munkavállalókat. Az eredetileg kihirdetett törvényben a műszakpótlék fizetése három együttes feltétel meglétéhez volt kötve:
a munkáltató tevékenysége többműszakos munkáltatói tevékenységnek minősüljön
a munkavállaló pótlékra jogosító időszakban végezze a munkáját,vagyis 18:00 és 06:00 között
a napi munkaidő kezdete rendszeresen változzon.
Ugyanakkor az eredetileg kihirdetett törvényt a 2012. június 29- én megjelent a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény több ponton is módosította, így annak a műszakpótlékról szóló 141.§át is, mely a következő szöveggel lépett végül 2012. július 1-jén hatályba:
"A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18:00 és 06:00 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 % bérpótlék (műszakpótlék) jár. [...] A változás rendszeres, ha havonta beosztás szerint a munkaidő kezdete a munkanapok egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdés között legalább 4 óra eltérés van."
Vagyis a hatályba lépett munkajogi szabályozás alapján a műszak pótléknak nem feltétele a több műszakos munkáltatói tevékenység!
Az új Mt. hatályba lépésével - az Mt. 145. § (1) bekezdése alapján lehetőség nyílik a bérpótlékot is magában foglaló alapbér meghatározására, melyről a felek munkaszerződésben állapodhatnak meg. A felek az alábbi bérpótlékokat is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg:
éjszakai pótlék
műszakpótlék
vasárnapi pótlék
munkaszüneti napi pótlék.
Az átmeneti rendelkezések alapján a pótlék meghatározása annak első alkalmazásakor feltételekhez kötött, így változatlan foglalkoztatási feltételek fennállása esetén a megállapított átalány összege nem lehet alacsonyabb az utolsó 12 naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlagánál. Az új - pótlékot is magában foglaló - alapbér nem lehet kevesebb, mint a kapott átlag, valamint a megállapítás időpontja szerinti alapbér együttes összege.
Vagyis a fentiekre figyelemmel nemcsak az újonnan belépő munkavállalók, hanem a már régebb óta állományban lévők is megállapodhatnak a foglalkoztatóval olyan alapbérben, mely a pótlékokat magában foglalja.
BDO HR Hírlevél, 2012/július
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 146. § (2)-(3) bekezdése délutáni műszakpótlék fizetését írta elő 14 óra 00 perc és 22 óra 00 perc közötti időszakban történő munkavégzés esetén. A délutáni műszakpótlék mértéke a munkavállaló személyi alapbérének 15 százaléka volt. Az éjszakai műszakpótlék mértéke pedig - mely a 22 óra 00 perc és 06 óra 00 perc közötti időszakra járt - 30 százalék volt. A szóban forgó műszakpótlékok fizetése csak akkor volt kötelező, ha a régi Mt.117.§(1) bekezdése) pontja szerinti műszak szerint látták el feladatukat a munkavállalók.
A régi Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontja szerinti műszak definíció a következő volt:
"többműszakos a munkarend, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen,egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket".
A műszak három kritériuma - melyeknek egyszerre kellett érvényesülniük - a következő volt:
Többműszakos munkarend esetében a 14:00-22:00 óra közötti időszakban 15 százalékos mértékű délutáni műszakpótlék, 22:00-06:00 óra között pedig 30 százalékos mértékű éjszakai pótlék illette meg a többműszakos munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalót. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat ezen felül délutáni műszak esetében további 5 százalék, így összesen 20 százalék, míg éjszakai műszak után további 10 százalék, azaz összesen 40 százalékos mértékű műszakpótlék illette meg.
Többműszakos munkáltatói tevékenység és a műszakpótlék 2012. július 1-jétől
A 2012. július 1-jétől hatályos Mt. szerint akkor többműszakos a munkáltató tevékenysége, ha annak időtartama eléri a heti 80 órát. Az új szabályozás bevezette a 30 százalékos mértékű műszakpótlék fogalmát, melyben egybeolvad a korábbi délutáni és éjszakai pótlék a jogosultsági időszak lerövidülésével, hiszen az új műszakpótlék a 18:00 és 06:00 óra közötti időszakban illeti meg a többműszakos tevékenység keretében munkát végző munkavállalókat. Az eredetileg kihirdetett törvényben a műszakpótlék fizetése három együttes feltétel meglétéhez volt kötve:
Ugyanakkor az eredetileg kihirdetett törvényt a 2012. június 29- én megjelent a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény több ponton is módosította, így annak a műszakpótlékról szóló 141.§át is, mely a következő szöveggel lépett végül 2012. július 1-jén hatályba:
"A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18:00 és 06:00 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 % bérpótlék (műszakpótlék) jár. [...] A változás rendszeres, ha havonta beosztás szerint a munkaidő kezdete a munkanapok egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdés között legalább 4 óra eltérés van."
Vagyis a hatályba lépett munkajogi szabályozás alapján a műszak pótléknak nem feltétele a több műszakos munkáltatói tevékenység!
Új lehetőség: pótlékok az alapbérben
Az új Mt. hatályba lépésével - az Mt. 145. § (1) bekezdése alapján lehetőség nyílik a bérpótlékot is magában foglaló alapbér meghatározására, melyről a felek munkaszerződésben állapodhatnak meg. A felek az alábbi bérpótlékokat is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg:
Az átmeneti rendelkezések alapján a pótlék meghatározása annak első alkalmazásakor feltételekhez kötött, így változatlan foglalkoztatási feltételek fennállása esetén a megállapított átalány összege nem lehet alacsonyabb az utolsó 12 naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlagánál. Az új - pótlékot is magában foglaló - alapbér nem lehet kevesebb, mint a kapott átlag, valamint a megállapítás időpontja szerinti alapbér együttes összege.
Vagyis a fentiekre figyelemmel nemcsak az újonnan belépő munkavállalók, hanem a már régebb óta állományban lévők is megállapodhatnak a foglalkoztatóval olyan alapbérben, mely a pótlékokat magában foglalja.
BDO HR Hírlevél, 2012/július
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
A cégek 70 százaléka tervez bérfejlesztést a munkaerő megtartása érdekében
Optimistábbá váltak a magyar cégvezetők mind az ország, mind saját cégük kilátásait illetően a Niveus Consulting Group tanácsadó felmérése szerint. Teljes cikk
Mennyit keresnek a HR-esek?
Több szakterület béradatairól készített összeállítást a piacvezető munkaerő-közvetítő cég a közelmúltban. Most a HR szakmában, elsősorban... Teljes cikk
Romlott a fizetésünk értéke - mutatjuk a legfrissebb számokat
2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. 2023-ban a bruttó és... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Hosszú hétvégék 2024 4 hónapja
- A kismamaműszak is válasz lehet a munkaerőhiányra 5 hónapja
- Úgy tűnik, bátran építhetik a jövőt a négynapos munkahétre a cégek 9 hónapja
- A kékgallérosok helyzete a munkaerőpiacon 11 hónapja
- A négynapos munkarend bevezetése munkajogi szemmel 12 hónapja
- Hogyan NE veszítsük el a munkavállalót 10 nap alatt? - avagy a munkavállalók megtartásának munkajogi eszközei 12 hónapja
- Beoszthat-e hétvégén nappalra és éjszakára is a munkáltató? 1 éve
- Mennyi szünet jár 24 órás munkavégzés alatt? 1 éve
- Kötelező lesz a félnapos pénteki munkanap? 1 éve
- Sofőrállás 1 éve
- Elcsúszhatnak a cégek ezen a banánhéjon: nyilatkoztatni kell a munkavállalókat 1 éve