Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 4 éve

Augusztusban már így kell fizetni a műszakpótlékot

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi törvény számos ponton módosítja az eddigi munkaügyi gyakorlatot, melyek közül az egyik legjelentősebb változás kétség kívül a műszakpótlékhoz kapcsolódik. Cikkünkben azokat a változásokat mutatjuk be, melyeket az érintett foglalkoztatóknak a júliusi bérelszámolások során már alkalmazniuk kell.

Többműszakos munkarend a régi Mt. alapján

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 146. § (2)-(3) bekezdése délutáni műszakpótlék fizetését írta elő 14 óra 00 perc és 22 óra 00 perc közötti időszakban történő munkavégzés esetén. A délutáni műszakpótlék mértéke a munkavállaló személyi alapbérének 15 százaléka volt. Az éjszakai műszakpótlék mértéke pedig - mely a 22 óra 00 perc és 06 óra 00 perc közötti időszakra járt - 30 százalék volt. A szóban forgó műszakpótlékok fizetése csak akkor volt kötelező, ha a régi Mt.117.§(1) bekezdése) pontja szerinti műszak szerint látták el feladatukat a munkavállalók.

A régi Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontja szerinti műszak definíció a következő volt:

"többműszakos a munkarend, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen,egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket".

A műszak három kritériuma - melyeknek egyszerre kellett érvényesülniük - a következő volt:

  • a munkáltató üzemelési ideje haladja meg a munkavállaló napi munkaidejét
  • a munkavállalók a napi üzemelési időn belül egymást váltva lássák el -azonos- munkaköri feladataikat
  • a munkavállalók rendszeresen váltogatják a műszakokat (például két hét délelőtti műszak, két hét délutáni műszak,stb.).

    Többműszakos munkarend esetében a 14:00-22:00 óra közötti időszakban 15 százalékos mértékű délutáni műszakpótlék, 22:00-06:00 óra között pedig 30 százalékos mértékű éjszakai pótlék illette meg a többműszakos munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalót. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat ezen felül délutáni műszak esetében további 5 százalék, így összesen 20 százalék, míg éjszakai műszak után további 10 százalék, azaz összesen 40 százalékos mértékű műszakpótlék illette meg.

    Többműszakos munkáltatói tevékenység és a műszakpótlék 2012. július 1-jétől

    A 2012. július 1-jétől hatályos Mt. szerint akkor többműszakos a munkáltató tevékenysége, ha annak időtartama eléri a heti 80 órát. Az új szabályozás bevezette a 30 százalékos mértékű műszakpótlék fogalmát, melyben egybeolvad a korábbi délutáni és éjszakai pótlék a jogosultsági időszak lerövidülésével, hiszen az új műszakpótlék a 18:00 és 06:00 óra közötti időszakban illeti meg a többműszakos tevékenység keretében munkát végző munkavállalókat. Az eredetileg kihirdetett törvényben a műszakpótlék fizetése három együttes feltétel meglétéhez volt kötve:

  • a munkáltató tevékenysége többműszakos munkáltatói tevékenységnek minősüljön
  • a munkavállaló pótlékra jogosító időszakban végezze a munkáját,vagyis 18:00 és 06:00 között
  • a napi munkaidő kezdete rendszeresen változzon.

    Ugyanakkor az eredetileg kihirdetett törvényt a 2012. június 29- én megjelent a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény több ponton is módosította, így annak a műszakpótlékról szóló 141.§át is, mely a következő szöveggel lépett végül 2012. július 1-jén hatályba:

    "A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18:00 és 06:00 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 % bérpótlék (műszakpótlék) jár. [...] A változás rendszeres, ha havonta beosztás szerint a munkaidő kezdete a munkanapok egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdés között legalább 4 óra eltérés van."

    Vagyis a hatályba lépett munkajogi szabályozás alapján a műszak pótléknak nem feltétele a több műszakos munkáltatói tevékenység!

    Új lehetőség: pótlékok az alapbérben

    Az új Mt. hatályba lépésével - az Mt. 145. § (1) bekezdése alapján lehetőség nyílik a bérpótlékot is magában foglaló alapbér meghatározására, melyről a felek munkaszerződésben állapodhatnak meg. A felek az alábbi bérpótlékokat is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg:

  • éjszakai pótlék
  • műszakpótlék
  • vasárnapi pótlék
  • munkaszüneti napi pótlék.

    Az átmeneti rendelkezések alapján a pótlék meghatározása annak első alkalmazásakor feltételekhez kötött, így változatlan foglalkoztatási feltételek fennállása esetén a megállapított átalány összege nem lehet alacsonyabb az utolsó 12 naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlagánál. Az új - pótlékot is magában foglaló - alapbér nem lehet kevesebb, mint a kapott átlag, valamint a megállapítás időpontja szerinti alapbér együttes összege.

    Vagyis a fentiekre figyelemmel nemcsak az újonnan belépő munkavállalók, hanem a már régebb óta állományban lévők is megállapodhatnak a foglalkoztatóval olyan alapbérben, mely a pótlékokat magában foglalja.

    BDO HR Hírlevél, 2012/július
  • Follow hrportal_hu on Twitter

    „A béremeléssel nem lesz több kesztyű, kézfertőtlenítő”

    Fiatal szakorvosok, aneszteziológusok, belgyógyászok, neurológusok mennek külföldre dolgozni - mondta a HR Portálnak Tanay Marcell, az Euwork munkaközvetítő cég igazgatója. Hozzátette: sok ápoló, műtős vállal munkát a határon túl, épp belőlük van a legnagyobb hiány. Becslések szerint 4 ezer ápolói hely betöltetlen Magyarországon. Ezért az orvosok kénytelenek az ő munkájukat is elvégezni, amiből pedig nekik van elegük és sokan ezért mondanak fel. A most bejelentett egészségügyi bérfejlesztésnek így még nagyobb a jelentősége. Bár az orvosok és rezidensek azt állítják, a magyar bérek még ezzel is jelentősen alulmaradnak a Visegrádi Négyek orvosi bérátlagához képest, és a szakdolgozók, a védőnők, valamint az egészségügyi technikai dolgozók bérét alig emelnék meg. tovább..

    További cikkek
    Egy csomó minden zárva lesz, mert több ezren nem dolgoznak július elsején

    Július elseje munkaszüneti nap a köztisztviselők, a kormánytisztviselők és az egészségügyben dolgozók számára, így a megyei és fővárosi... Teljes cikk

    Rétvári Bence: Jobb a nyugdíjasok helyzete

    Kiszámíthatóbb és érezhetően jobb a nyugdíjasok helyzete napjainkban, mint amilyen hat évvel ezelőtt volt - közölte az Emberi Erőforrások... Teljes cikk

    Adókedvezmények, új adóhatósági ellenőrzési forma - változások az adótörvényben

    Az Országgyűlés júniusban több adótörvényt módosított, amelyek közül egyes változások már július 1-jén hatályba lépnek - derül ki a PwC hírleveléből. Teljes cikk

    Ennyit fognak keresni a járási hivatalban dolgozók júliustól

    Július elsején lép életbe az állami tisztviselőkre vonatkozó új illetményrendszer. Teljes cikk

    Lázár: Az "utánpótlást" nem afrikai migránsokkal képzeli el a kormány

    A magyarországi kvótanépszavazás a miniszter szerint nem fogja gyengíteni az EU-t. Az illegális bevándorlást és a gazdasági migrációt viszont meg... Teljes cikk

    Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

    Múzeumi munka esetén kell fizetni vasárnapi bérpótlékot?

    Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóink (múzeumban animátorok) vasárnap és munkaszüneti napon is végeznek munkát. Kérdésem,...
    © Copyright HR Portal - 2003 - 2016