Más európai országokhoz hasonlóan hazánk lakossága is egyre öregszik: 2010-ben a magyar társadalomban az 50 év feletti férfiak aránya 33 százalék, a nőké 40 százalékot fog kitenni. Ugyanakkor az elmúlt évtizedek munkaerő-piaci tendenciái azt mutatják, hogy évről évre egyre több 45-50 év feletti szorult ki az aktív munka világából. Egyes becslések szerint csaknem 2 millió olyan középkorú él Magyarországon, aki szeretne még dolgozni, de nem talál munkalehetőséget.

A magyar munkaerő-piacra jellemző az alacsony aktivitási ráta. Az 55 és 64 év közöttiek esetében ez a szám különösen alacsony: 2009. első negyedévében 31,8 százalékos volt a foglalkoztatottság. Az is megfigyelhető, hogy a nyugdíj előtti években hirtelen és jelentősen csökken az aktivitás, a 45 évesnél idősebbek körében igen magas a rokkantnyugdíjasok aránya. Pedig az állam számára jelentős anyagi terhet jelent ennek a korosztálynak az idő előtti nyugdíjba vonulása. Nem beszélve az aktív kort követő évek jelentős egészségügyi állapot romlásról, amelynek hátterében sokszor nem csak fiziológiai, de pszichológiai okok is állnak. A gazdasági válság további nehézségeket támasztott ez elé a korosztály elé. Így érhető, hogy egyre fontosabb kérdés az 50 év felettiek foglalkoztatása.

Hazai támogatás az idősebb munkavállalóknak

A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében a Szociális és Családügyi Minisztérium 2007-ben megfogalmazta az Idősügyi Nemzeti Stratégiát, melynek elsődleges célja az "aktív idősödés" megvalósítása, az időskori jövedelembiztonság megteremtése, a társadalmi integráció (a közéletben való aktív részvétellel) és a társadalmi szemléletváltás kialakítása, az élethosszig tartó tanulás gyakorlati megvalósítása, valamint az aktivitás (a munkában való részvétel) növelése. Ennek elősegítésére 2008-ban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium az 50 feletti korosztály foglalkoztatottságának növelése érdekében elindította a START Extra programot. Ennek keretében azok a cégek, amelyek 45 és 50 év feletti munkavállalókat alkalmaznak, jelentős kedvezményt kapnak: az első évben a 29 százalékos tb járulék, 3 százalékos munkaadói járulék, és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás helyett 0 százalék, a második évben mindössze 15 százalék terheli őket. A START Extra programban részt vehet minden legalább 12 hónapja regisztrált munkanélküli, aki betöltötte 50. életévét, vagy aki területfejlesztési szempontból a leghátrányosabb 48 kistérségben vagy a leghátrányosabb kistérségekhez nem tartozó 235 település valamelyikén él.

A program érvényességi ideje 2 év, elbírálása a munkaügyi központok jogköréhez tartozik. Emellett lehetőséget biztosítanak ingyenes képzésekre, melyet olyan intézmény igényelhet, amely biztosítja a képzésben résztvevők további foglalkoztatását. Ebben a rendszerben ingyenessé vált az első OKJ-s képzettség megszerzése, 50 év felett pedig a második szakképzettség is díjmentes lett. Az 50 év felettiek elhelyezkedését célozza továbbá a 2005-ben indult próbamunka program, amely a próbamunka ideje alatt biztosítja a munkavállaló munkabérének és járulékainak teljes összegű térítését 3 hónapon át. Szintén ennek a korosztálynak a munkába állását segíti a Minisztérium Országos Esélyegyenlőségi Hálózata, valamint a Kontakt Alapítvány Puzzle Programja. (Korábban működött egy Szenior Foglalkoztatási Szövetség is, amely azonban 2010. március 31-ével anyagi forráshiány miatt megszüntette működését.)

50 feletti munkavállalók az Európai Unióban

Felismerve az öregedő társadalom problémáját, az Európai Bizottság már 2003-ban kiemelt célként jelölte meg az Európai Unió munkaerő-kínálatának bővítését és a "gazdasági aktivitás megőrzését az öregedés idején". Vagyis: az esélyegyenlőség biztosítását korra és nemre való tekintet nélkül. Az idős népesség foglalkoztatásával kapcsolatosan konkrét célkitűzéseket fogalmaztak meg: az 55-64 éves népesség foglalkoztatásának arányát (az akkori 40 százalékról) 2010-re 50 százalékra kívánták növelni, a munkaerő-piacról történő kilépés átlagos életkorát pedig öt évvel, legalább 65 évre. Ezt a célt eddig kilenc ország: Dánia, Észtország, Írország, Ciprus, Lettország, Portugália, Finnország, Svédország és Nagy-Britannia érte el. Ugyanakkor néhány országban ez még mindig csak 30 százalék. A tagállamok többsége a rugalmas foglalkoztatási formák - egyéni vállalkozás, részmunkaidő, határozott idejű munkaszerződés - elterjesztésével tudta emelni az idősebb korosztály foglalkoztatottsági szintjét.

A nyugat-európai országokban egyre több pozitív példát látunk ennek a korosztálynak a foglalkoztatására. Németországban a vállalatok több, mint negyven százalékában foglalkoztatnak 55 év felettieket, Dániában és Norvégiában minden második cég alkalmaz időseket, az Amerikai Egyesült Államokban pedig számos olyan szervezet működik, amely kifejezetten ennek a korcsoportnak kínál állás lehetőségeket. Ilyen pl. a www.seniorbank.org, vagy a www.workforce50.com internetes oldalak. Új kezdeményezés az egészségügyi szektorban dolgozók átlag életkorának növelése pl. Bertesda államban, ahol a nemzeti egészségbiztosító (National Institute of Health) alkalmazottainak 39 százaléka 50 év feletti.

Álláslehetőségek az 50 év felettieknek

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2008-ban a nemzetközi "Fair Play for Older Workers" elnevezésű projekt keretében készített egy felmérést, amelyben a hazai vállalatok attitűdjét vizsgálták az 50 év feletti munkavállalók alkalmazásával kapcsolatban. A hazai kutatás az "Időskori sokszínűség kezelése a munkaerőpiacon" címmel zajlott, 451 hazai vállalat megkérdezésével. A kutatás adatai megerősítették, hogy - a nyugat-európai országokhoz hasonlóan, de azoktól valamelyest elmaradva - a vállalatok idehaza sem szívesen vesznek fel 45-50 év feletti új munkaerőt. A legtöbb esetben csak akkor hajlandók erre, ha nem találnak megfelelő szakképzettséggel rendelkező jelöltet a fiatalabb jelentkezők körében.

Ha a munkavállaló fiatalabb korától a vállalatnál dolgozott, akkor viszont szívesen megtartják őket akkor is, ha átlépték az érett kor határát. A vizsgálatban szereplő cégek közül azonban érdemes megemlíteni a MÁV egyik leányvállalatát, az Északi Járműjavítót, ahol kimondottan előnyben részesítették és szívesen alkalmazták a tapasztalattal rendelkező szerelőket. Az OTP Garancia Biztosító (mai nevén Groupama Garancia Biztosító) is keresett olyan munkatársakat, akik kifejezetten szenior korúak részére kidolgozott termékek terjesztésével foglalkoznak, hiszen ezáltal hitelesebben tudják értékesíteni azt. A svéd IKEA személyzeti politikájának például szerves része, hogy vegyes korosztályokat foglalkoztat. Néhány éve első díjazott lett a Családbarát munkahely pályázaton a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal, ahol két preferált munkavállalói csoportot határoztak meg: a pályakezdőket és a 42 éven felülieket, akik azonos feltételek fennállásakor kedvezőbb elbírálásban részesülnek munkaerő felvétel során. Az álláshirdetéseket kutatva az alap-, vagy középfokú végzettséggel rendelkezőknek leggyakrabban otthonról végezhető (ügynöki, tanácsadói) munkát, kozmetikai termékek terjesztését, alkalmi munkát (adminisztrációt, adatrögzítést, gyermekfelügyeletet, idős gondozást), vagy mezőgazdasági, ipari területen végezhető idényjellegű munkát hirdetnek. Speciális helyzetben vannak a közszférában dolgozók: a közintézményekben (tanári, orvosi pályán dolgozók), vagy a korábban állami tulajdonban működő közüzemi szolgáltatók, ahol jobban megbecsülik az 50 felettieket.

Emellett vannak olyan pozíciók a versenyszférában is, ahol kimondottan megkívánják az idősebb életkort, a több tízéves szakmai tapasztalatot. Ilyenek a senior bankárok, vagy ügyfélszolgálatosok. S természetesen - ahogyan külföldön -, úgy nálunk is vannak, akik saját vállalkozásban (kereskedelemben, vagy a szolgáltató ágazatban) folytatják, ők kereshetnek támogatást a vállalkozóvá válást segítő állami, vagy EU-s programok között.