Megjelent: 7 éve

Az indiai és a hollandiai kiküldetés nagy vonzerő a munkavállalók számára

Chladny Noel és Dávid Klementina az Apollo Tyres munkatársai, mindketten technikusként dolgoznak a vállalatnál. Mindketten hónapokat töltöttek a cég indiai, illetve hollandiai üzemeiben, megtapasztalhatták, hogy miként végzik a munkájukat más országok technikusai. Kiderült, hogy Indiában ismeretlen fogalom a stressz, és annyira szeretik egymást a kollégák, hogy már 1 órával munkakezdés előtt bent vannak az irodában. Hollandiában a gyárban szóló zene miatt sokkal jobb kedvvel folyik a munka.

Az indiai és a hollandiai szakmai gyakorlat az “Abroncsgyártó” OKJ-s képzés keretében valósult meg: a 3 hónapos elméleti képzést követően 10 hetes hollandiai vagy indiai gyakorlaton vehettek részt a hallgatók. A gyakorlati képzés helyszínei az indiai Chennai-ban és a hollandiai Enschede-ben található Apollo-üzemek voltak - több száz technikus vett részt a külföldi képzéseken. „A képzés célja, hogy technikusaink képesek legyenek a termelés beindítására a gyöngyöshalászi létesítményben. A gyártás ez év első felében indul, fontos, hogy magabiztosan tudják kezelni a magas fokon automatizált berendezéseket” - mondta Tarnai Tamás, az Apollo Tyres Kft. Emberi Erőforrás és Társasági Támogatás igazgatója.


Új élet, új állás



Dávid Klementina kihívást látott az Apollóhoz való csatlakozásban, a lány ugyanis Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jött, ami nagyon messze van a képzés helyszínétől, Heves megyétől. „Számomra az Apollo álláshirdetése jelentette az új élet kezdetét. Egy teljesen új környezetben kaptam egy új lehetőséget, ami nem csak munkahelyet biztosított a számomra, hanem új barátokat is szerezhettem. Szerintem is nagyon motiváló, hogy a gyár indulásakor benne lehetünk az első munkavállalók között”. Ez Noel Chladny számára is elsődleges vonzerő volt: egy teljesen új, induló céghez egy újonnan felépített gyár csapatához csatlakozhatott, ott lehet az elsők között. “Természetesen az is kecsegtető volt, hogy elutazhatok Indiába, hiszen ez egy átlagember számára nem adatik meg mindennap”.
ApolloKlementina Hollandiában

Klementina nem ijedt meg a szakmájában uralkodó férfi-túlerőtől sem: a cégnél több olyan részleg is van, ami nem igényel nehéz fizikai munkát. „Ilyen terület például a minőség-ellenőrzés, a peremkarika felépítő üzem és a felépítő üzem is, ami teljesen automatizált, így egyáltalán nem érezzük magunkat hátrányban a férfiakkal szemben” - mondta a lány.

Noel kétszer három hónapot töltött Indiában. Az első 3 hónapban a kötelező szakmai gyakorlatot töltötte el a minőség-ellenőrzés területén, ekkor összesen 50 magyar technikussal együtt vett részt a szakmai gyakorlaton. Majd a második három hónapban már támogatta a következő csoportot, mentorszerepet töltött be - ekkor több mint 60 magyar érkezett az indiai gyárba. Klementina szintén 3 hónapot töltött Hollandiában, ő is - Noelhez hasonlóan - a minőség-ellenőrzési osztályon végezte el a tréninget 40 társával együtt.


Indiában heti 6 nap a munkaidő



„A kint tartózkodásunk során mi heti 6 napot dolgoztunk 2 műszakban. Vasárnap pedig mindig valamilyen közös programot, vagy kirándulást terveztünk, így az egész hét eseménydús volt. Indiában a munkahét ugyanis az irodai dolgozók számára 6 napból áll” - mondta Noel. Klementinának Hollandiában két műszakban, heti 5 napot kellett dolgozni, a szombati napot mindig workshopokon töltötték.
A legnagyobb nehézség Noel szerint a honvágy leküzdése volt. „Igaz, mire kikerültünk Indiába, addigra már túl voltunk egy 3 hónapos elméleti képzésen Gyöngyösön, így már összeszokott a csapat. Amikor valamelyikünk a padlón volt, akkor egymást segíttettük, de internet is volt a hotelben, így a családtagjainkkal is tudtunk beszélgetni.” Klementina kicsit előnyösebb helyzetben volt a többieknél, ugyanis a párja is Apollo Tyres alkalmazott, és együtt vettek részt Hollandiában a tréningen.
ApolloNoel Indiában járt már kétszer

És hogy miben más kint dolgozni, mint itthon? Noel szerint az indiai gyárban a munkavállalók végtelenül türelmesek és nem stresszelnek semmin. „Én úgy gondolom, ha az indiai munkakultúra stresszmentességét és magyar munkakultúra precizitását ötvözni tudjuk, az hatalmas előnyére válhat a magyar gyárnak. Mindazonáltal az indiai munkakultúra teljesen más, mint a magyar. A gyárban teljesen természetes az érintkezés, így az sem volt meglepő látvány, hogy a férfi munkavállalók egymás kezét fogva mennek ebédelni. Délután már nem nagyon találkoztunk női munkatárssal, hiszen az indiaiak körében az a szokás, hogy a nők a délutánt már családi körben töltik.” Az indiaiak úgy mentek be a gyárba, mintha hazajártak volna. Egy órával munkakezdés előtt már bent voltak, és egymással beszélgettek, és miután letelt a munkaidejük, akkor is maradtak még.

Klementina számára eleinte az volt a furcsa, hogy egész nap zene szólt a gyárban. Ahogy tapasztalta, ez kifejezetten pozitívan hatott a munkavállalókra, ugyanis sokkal jobb volt a kedvük egész nap - Klementina szeretné, ha a magyar gyárban is bevezetésre kerülne a folyamatos zenehallgatás. „Az volt még furcsa, hogy mindenki egészséges alapanyagokból készült szendvicset evett délelőtt. Ezeket nem alufóliába csomagolva vették elő a táskájukból, hanem külön éthordójuk volt erre. A szendvics mellé pedig mindig hoztak magukkal gyümölcsöt is.”

Noel a szakmai gyakorlat óta többször is járt már Indiában, indiai munkatársaival kapcsolatot tart, ismerik egymás családját is. „Nem túlzás azt mondani, hogy komoly barátságok köttettek” - mondja Noel.

„A külföldi tréning egy nagyon jó alapot adott arra, hogy itthon elindítsuk a magyar gyárat. Az eltelt hónapok alatt már megtanultam olyan szinten a minőség-ellenőrzést, hogy egyedül is képes leszek a munkavégzésre” - mondja Noel. „Fontos volt számunkra a külföldi képzés, hiszen a magyar gyárban még nem voltak gépek, így meg sem tudtuk volna tanulni a kezelésüket. Egy kicsit magabiztosabban fogunk már itthon is mozogni, nem kell majd újra és újra elmagyarázniuk a pontos folyamatokat.”

Tarnai Tamás így összegzi a kiküldetésben járt kollégákról szerzett tapasztalatait: „A kint járt munkavállalók elkötelezettsége a gyár iránt mindenképpen nőtt, már alig várják, hogy bekapcsolódhassanak a termelésbe. Ami pedig a karrierépítést illeti, ez az Apollo-nál teljesen máshogy értelmezhető. A munkaszervezés során a dolgozókat folyamatosan mozgatjuk az abroncsgyártás különböző fázisai között, ezáltal biztosítva állandó szakmai fejlődésüket”.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Megállítható-e a képzett munkaerő külföldre áramlása?

A brain drain, azaz „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító... Teljes cikk

Hányan vannak azok, akik munka nélkül egyáltalán nem engedhetnék meg maguknak a tanulást?

Az Eurostudent legfrissebb felmérése szerint hazánkban a felsőoktatásban tanuló hallgatók egynegyede (25%) közepes anyagi nehézségekkel küzd, míg a... Teljes cikk

Mi lesz a szakmád? Még fel sem találták? Így készülj a jövő munkaerőpiacára!

A feltörekvő technológiák, például a robotika, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a virtuális és kiterjesztett valóság, valamint az... Teljes cikk