Budapest a 8. legfontosabb design-központ

A divat-, és designipar termékei sokak szemében nem megfizethető luxuscikkek. Viszonylag kevesen kötik ezt a területet az innovációhoz, illetve arról is csak keveseknek van tudomásuk, hogy a szektor innovációs képességét is jellemzi, hogy milyen befektetési hajlandóság mutatkozik a designipari cégek irányába.

Nő a kreatívipar jelentősége: ma ez az EU-ban a 3. legnagyobb foglalkoztató

A nemzetközi gazdasági trendek alakulása alapján egyértelműen nő a designipar jelentősége és értékteremtő képessége, hiszen a gazdasági növekedés forrásait egyre inkább az egyedi ötleteken alapuló új termékek és innovatív technológiák jelentik.

Az Ernst and Young 2014-es jelentése szerint a kreatív és kulturális ipar 535,9 milliárd eurós forgalmával, a GDP 4,2 százalékát kitevő arányával mára az egyik legmeghatározóbb terület a kontinensen, amely 7,1 millió fővel az építőipar és a vendéglátóipar után a harmadik legnagyobb foglalkoztató.

A hazai helyzet is hasonló. A Stockholm School of Economics által készített European Cluster Observatory 2014-es kutatása alapján Budapest, illetve Közép-Magyarország az Európai Unió 8. legfontosabb designipari központja. A munkavállalók számában bekövetkező évi 18 százalékos emelkedés mellett a főváros ebben a tekintetben az egyik legintenzívebben fejlődő európai régiónak tekinthető. “Ma már egyre több magyar tervező állít elő olyan termékeket, amelyek funkcionalitása, minősége és formavilága megfelel a nemzetközi sztenderdeknek és alkalmas arra, hogy külföldön, a designipari piacon is megjelenjen” - emeli ki Batta Barnabás, a MITTE Communications ügyvezetője

Magyarországon négy fontos iparági gazdasági tendencia is kirajzolódik, amely meghatározza a terület fejlődését. A GDP-n belül a designipari ágazatok összesített részaránya eléri a 3,7 százalékot, a hazai foglalkoztatottak 4,4 százaléka dolgozik valamelyik designipari ágazatban, exportvezérelt szegmensei évente 12 százalékkal bővülnek, és ezen ágazatok növekedési üteme pedig ötszörösen meghaladja a teljes GDP-növekedést. Hazánkban ez a járműipar után a második legdinamikusabban növekvő terület - derül ki a Design Terminál kutatásából.

A magyar designipar a tech-startup világgal együtt pezseg

Szandrocha Kamilla„A hazai designipar a szellemisége, pezsgése és állandó innovációja miatt egyre jobban köthető a tech-startup-ököszisztémához” - kezdte a beszélgetést Szandrocha Kamilla. Ehhez természetesen szorosan kapcsolódik, hogy a legtöbb design projekthez is szükséges a tőke a különböző életszakaszokban, hiszen ahhoz, hogy egy márka jelentős árbevételre tegyen szert, azaz nemzetközi piacon befusson, ahhoz már profi csapat, szezonális kollekciók, prototípusok vagy raktárkészletek kellenek, melyek jelentős tőkeigényűek.

A jelenlegi, külpiacokon már sikerrel szereplő márkák is jellemzően bevontak kockázati tőkét a működésükhöz. A Rekavago vagy a Dora Abodi a Szécheny Tőkealapból, az Ivanka a Doclertől, a Nanushka a Portfoliontól, a USE Unused a Venturiotól kapott tőkeinjekciót. Vannak természetesen ellenpéldák is, ahol a terjeszkedéshez nem feltétlenül van szükség nagy csapatra vagy készletekre. A saját testsúlyos, kültéri sporteszközöket tervező, és gyártó Hardbodyhang team például úgy tudott értékesíteni több kontinensen is, hogy külső forrás nem érkezett a cégbe.

Az iparág fejlettebb térségei közé került Magyarország

Batta Barnabás„Ha azt nézzük, hogy a skandináv térségben 40 éve van kiforrott, állami szintű dizájnstratégia, a balti államok közül pedig Litvániában és Észtországban kiemelten támogatja az állam a területet, akkor van még hová fejlődni. Németországban és Angliában pedig több, kifejezetten a divat és a designterületre specializált inkubációs -, és mentorprogram, illetve befektetői alap is található, akkor megintcsak azt látjuk, hogy még az út elején járunk” - mondta Batta Barnabás. Viszont ha az eredményeinket nézzük, akkor erősen húzunk az iparág fejlettebb térségeinek irányába: erre számtalan nemzetközi márka nemzetközi sikere, állami és piaci pályázati, és szakmai inkubációs, akcelerációs támogatás is jó példa lehet.

Az állami támogatás minden kiemelt designipari országban jelentős. Magyarországon a Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ, mint állami ügynökség és inkubációs központ rendkívül sokat tesz az iparág fejlesztéséért és képviseletéért - mondta Batta Barnabás. A részben a Design Terminál által is szervezett „Gombold Újra” című divatpályázatból kinövő „Central European Fashion Days” pedig a szakember szerint kiemelt szereppel bír, amely a régió egyik legfontosabb divateseményévé nőtte ki magát, és amelyben a résztvevő hazai divattervezők fantasztikus lehetőséget kapnak a nemzetközi bemutatkozásra és a komoly vevőkkel való találkozásra.

Siker: hazai szemmel és külföldi mércével

Ma a designiparban is az egyik alapvető kritérium a sikerhez a releváns képzettség és a szakmai, iparági tapasztalatok. Ez nívós, nemzetközi divatintézményekben szerzett végzettséget, illetve a világmárkáknál szerzett többéves munkatapasztalatot vár el, mely komoly előnyt jelent a fiatal tervezők számára. Mindezek mellett a nemzetközi divatszakemberekkel ápolt kapcsolt sem elhanyagolható összetevője a sikerességnek.

Batta Barnabás úgy látja, hogy a befektetési szakasz, és az átható nemzetközi piaci jelenlét előtt válik lényegessé a különböző ügynökségek támogatása, inkubációs és mentorprogramok elvégzése, ami lehetőség a márkatudatosság erősítésére, illetve a menedzsment- és jogi kompetenciák fejlesztésére.

Számos világszínvonalú kivitelező cég van már jelen Magyarországon - folytatja a hazai elemzés tapasztalatiról szóló beszélgetést Szandrocha Kamilla. Sokan nem tudják, hogy hazánkban készülnek Gucci, Paul and Shark ruhák vagy Louis Vuitton táskák, világszínvonalú design bútorok.

Mindezek mellett meg kell említeni, hogy vannak már saját sikertöténeteink is. Batta Barnabás a nemzetközi szinten is elismert, érett, befektetői háttérrel működő designipari márkaként, a fent említettek (a USE Unused, a Dora Abodi, a Nanushka, vagy éppen az IVANKA és a Stringbike) , mellett megemlítette még az Aeron-t, és a Laokoón-t is.

Szinte mindegyikükre érvényes, hogy nemzetközi oktatási háttérrel és szakmai tapasztalatokkal is rendelkeznek, rendkívül kreatívak, elszántak, kialakították a megfelelő háttérrel rendelkező csapatot és a szakmai fejlődés egy pontján hangsúlyosan kiléptek a nemzetközi piacra.

„A releváns piaci visszajelzések begyűjtése, a nemzetközi vásárokon való megjelenés és kommunikációs jelenlét, illetve a növekedésre vonatkozó üzleti terv birtokában pedig később befektetőt tudtak bevonni” – foglalta össze a kommunikációs szakember a siker receptjének összetevőit.

Ezt követően, ahogy a tanulmányukban is áll, a befektetés birtokában a cég érdemben a gyártás és értékesítés felfuttatására fókuszálhat, amire szervezeti és technológiai értelemben is igyekeznek felkészülni a vállalkozások. Fehér Zsolt, a tanulmányban szintén megszólaltatott kiválasztási szakértő kiemeli, a „szerkezetnélküliség” áldásos állapota után a struktúrák szükségessége lesz a legnagyobb kihívás, ezért lehet fontos az, hogy a „termékközpontúság” mellett a „folyamatközpontúság” is domináljon. Míg a termék- és ötletfejlesztés jellemzően egy családi vagy mikro vállalkozás, illetve labor keretei között is működhet, az intenzív piacra lépéshez egészen más körülményekre van szükség.

A szubjektív elem „ereje”

Egy dizájnipari befektetési folyamat pontosan úgy zajlik, mint egy technológiai cégé. Itt is ugyanazokat a tranzakciós dokumentumokat, üzleti tervet kell elkészíteni, és hasonló tárgyalási folyamaton kell végigmenni, mint ahogy a befektetési szakember szerint azt már más iparágakban megszokhatták.

A befektetői döntést ezen a területen is befolyásolhatja esetleg egy szubjektív elem, ami a márka vonzerejéből fakad, vagy CSR, esetleg PR szempontok, ami miatt egy befektető bevesz a portfóliójába egy ilyen projektet.

Azonban - Szandrocha Kamilla szerint -, az említett „szubjektív elem” ellenére a design projektek esetében is hasonló faktorokat jár körbe egy befektető, mint más projekteknél: a csapat felkészültségét, az értékesítési csatornák meglétét és elérhetőségét, a gyártás biztonságosságát, a termék versenyképességét, a megfelelően alátámasztott árbevétel felfutását és a hozamokat. Design projektek esetében további fontos szempont, hogy mennyire kialakult a márka “szellemisége”, a mögötte megteremtett világ és üzenet.