Szerző: Cseke Balázs
Megjelent: 8 éve

Busás fizetés kapujában a magyar focisták

Focilázban ég az ország. Ma este 18 órakor Ausztria ellen kezdi meg szereplését a magyar labdarúgó válogatott a franciaországi Európa-bajnokságon. 1986 óta nem jutottunk ki nemzetközi tornára, itt a nagy lehetőség, hogy újra felkerüljünk Európa futballtérképére. Sokan pontokat, továbbjutást várnak a magyar csapattól, de vajon milyen hatása lehet a sikeres szereplésnek a focisták karrierjére? Hogy lehet mentálisan felkészülni egy nemzetközi tornára?

„Kis pénz, kis foci. Nagy pénz, nagy foci” - a szállóigévé vált kijelentés Puskás Ferenc nevéhez fűződik. Állítólag 1952-ben egy Svájc elleni mérkőzésen mondta, amikor kétgólos hátrányban volt a magyar válogatott. A félidőben prémiumot ígért a vezetőség a csapatnak a győzelemért, és a második játékrészben négy gólt rúgva simán nyert a magyar együttes.

Ebből is látszik, hogy már az Aranycsapat korában is a pénz körül forgott a foci, de az utóbbi egy-két évtizedben teljes mértékben piacorientált lett a futball és szinte kimondhatatlanul nagy összegeket fizetnek a játékosokért.

Magyarország ebben a tekintetben igen rosszul áll, a labdarúgók piaci értékét megbecsülő német Transfermarkt portál szerint ugyanis a magyar keret piaci értéke jelenleg mindössze 25,3 millió euró (kb. 7,9 milliárd forint), amivel messze az utolsók vagyunk az idei 24 csapatos Európa-bajnokság mezőnyében.
fociA magyar válogatott

Az első helyen a portál szerint a címvédő spanyol válogatott áll, keretének piaci értéke 592 millió euró, ami több mint húszszorosa a magyar csapaténak, de még az utolsó előtti északír válogatott is majdnem 13 millió euróval megelőz minket.

Ha azonban csak az „F” csoportot nézzük, melyben Magyarország is küzd a továbbjutásért, az egyértelmű esélyes Portugália piaci értéke 353,3 millió euró (6. helyen az EB-résztvevő csapatok közül), Ausztriáé 132,95 millió euró (14. hely), Izlandé pedig 44,75 millió euró (22. hely).

Szabados Gábor szerint – habár elég pontos a Transfermarkt becslése – nem szabad emiatt lebecsülni a magyarokat. A sportközgazdász a HR Portálnak kifejtette, hogy a játékosok piaci értékének meghatározásában több más fontos faktor mellett döntő szerepe van annak, hogy milyen az ország futball imázsa.

„A becslés úgy történik, hogy összehasonlítják az azonos pozícióban játszó, azonos korú és nemzetiségű játékosokat, és ez alapján meghatároznak egy összeget” – magyarázza Szabados Gábor. – „Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy hiába azonos korú és képességű például egy magyar és egy német játékos, a német focistát jóval drágábban lehet eladni, hiszen Németország futballpiaca és megítélése is sokkal előrébb tart.”

Egy sikeres Európa-bajnoki szereplés azonban nagyban befolyásolhatja a magyar futball megítélését, és a jól teljesítő játékosok piaci értéke is jelentősen emelkedhet. A múlt pénteken kezdődött Európa-bajnokság kiváló lehetőség a kiugrásra, hogy a külföldi csapatok felfigyeljenek fiatal játékosainkra, és még a nyáron leigazolják őket.
Nagy ÁdámNagy Ádám a legfiatalabb játékos

A magyar keretben jelenleg 12 játékosnak van magyar csapattal szerződése, de ez a szám minden bizonnyal csökkenni fog az EB után. A válogatott legfiatalabb játékosát, a mindössze 20 éves Nagy Ádámot már most több külföldi nagycsapattal szóba hozták, de ha jól szerepel Franciaországban, akkor minden bizonnyal versengeni fognak érte a külföldi klubok, hiszen elsősorban a fiatal tehetségekért nagy a kereslet. Ezzel pedig nemcsak ő járna jól, hanem jelenlegi csapata, a Ferencváros is nagyot kaszálhatna.

Magyar viszonylatban egyébként kiemelkedő Dzsudzsák Balázs piaci értéke és fizetése. A válogatott 29 éves csapatkapitányát 4,25 millió euróra (1,32 milliárd forint) becsüli a német Transfermarkt, fizetése pedig a török Bursaspornál sajtóhírek szerint a juttatásokkal együtt havi 161 ezer euró, ami több mint 50 millió forintnak felel meg.
fociDzsudzsák Balázs piaci értéke kiemelkedő

Érdeklődésünkre a sportközgazdász elmondta, hogy a kisebb magyar csapatokban egy fiatal cserejátékos néhány százezer forintot keres, de az olyan stabil kezdőember, mint például Gera Zoltán, akár több milliót is kaphat havonta itthon, míg külföldön ennek többszörösét keresik meg az idegenlégiósok. A fizetés pontos összege ugyanakkor nem nyilvános, de az tudható, hogy a szerződések egyre inkább teljesítményorientáltak. Az alapbéren kívüli prémium összegét meghatározhatja például az, hogy hány meccsen lép pályára a játékos, hogy szerepel a csapat, csatároknál pedig a gólok száma is döntő faktor lehet. A szerződés a javadalmazáson kívül azt is tartalmazza, hogy hány évig marad a focista a csapatnál, és hogy havonta hány marketingeseményen kell részt vennie.

A sportszakmai teljesítmény mellett egyre inkább nő a jelentősége a focisták ismertségének, népszerűségének. A mezeladásokból ugyanis komoly bevétele van a kluboknak és a szponzorok is azokat a csapatokat támogatják leginkább, ahol népszerű focisták játszanak.

Az Európa-bajnokságon tehát a lehetőség adott focistáink számára a karrierépítésre, de kérdéses, mennyire tudnak megfelelni az előzetes elvárásoknak. Itthon sokan továbbjutást, vagy legalább is jó szereplést várnak el a csapattól. Az óriási tét mellett ráadásul többen nincsenek hozzászokva a teltházas stadionok atmoszférájához. Például Marseille-ben Izland ellen 67 ezer férőhelyes stadionban, Lyonban a portugálok ellen meg a helyszínen akár 59 ezer szurkoló, plusz több millió tévénéző előtt léphetnek pályára labdarúgóink.
fociKirály Gábor pedig a legidősebb

Gyömbér Noémi és Kovács Kriszta sportpszichológusok évek óta foglalkoznak sportolók felkészítésével. Szerintük a legfontosabb, hogy a mentális felkészítést is ugyanúgy időben el kell kezdeni, mint a fizikai tréninget. „A mentális készülés segíti a zsúfolt stadionok, fokozott elvárások okozta nyomás kezelését. Sok gyakorlásra van szükség, hogy a személyre szabott megoldások valóban működni tudjanak” – mesélik a HR Portálnak. – „Nem minden sportoló reagál egyformán, eltérőek a megküzdési módok és az átélt tapasztalatok mennyisége és minősége. Helyes célkitűzésekkel, a koncentrációs képességek fejlesztésével, valamint az „itt és most” fókusz kialakításával megerősíthető az a belső motiváció, amely segít egyensúlyban tartani a sportolót az elvárásokkal szemben.”

Hozzátették, hogy a mentális felkészítést már gyerekkorban, az utánpótlásban meg kell kezdeni. Úgy vélik, hogy ebben komoly fejlődést mutatnak a magyar utánpótlás akadémiák.

Míg a fiatal játékosokat a külföldre igazolás, a karrierépítés is motiválhatja az Európa-bajnokságon, az idősebb labdarúgók leginkább ajándékként élik meg a részvételt. A magyar válogatott 40 éves kapusa, Király Gábor Európa-bajnokságok történetének legidősebb pályára lépő játékosa lehet. Neki és a csapat második rangidős focistájának, Gera Zoltánnak – 36 éves – bizonyára már inkább azon kell törniük a fejüket, hogy mivel foglalkozzanak aktív sportolói karrierjük után. Fontos ugyanis, hogy a labdarúgók a visszavonulás után, 36-38 évesen, hogyan tudnak új karriert építeni. A múltból sajnos jó néhány negatív példát ismerünk, amikor egy játékos felélte teljes jövedelmét, és a sportolói karrier után szakmai végzettség nélkül nem tudott elhelyezkedni, de ma már sok segítséget kapnak ebben is a focisták.

Gyömbér Noémi és Kovács Kriszta azt tanácsolják, hogy érdemes már korán elkezdeni tudatosan készülni az aktív élsport utáni átállásra. „Fontos, hogy egy labdarúgó ne csak sportolóként gondoljon magára, hanem önálló egyéniségként is meg tudja állni a helyét az életben” – mondják.

Szabados Gábor pedig arról a pozitív változásról számolt be, hogy egyre több fiatal focista tanul a felsőoktatásban. „Sokan a labdarúgásban maradnak edzőként, de ez nem lehet mindenki számára perspektíva, mert nincs annyi trénerre szükség” – mondja a sportközgazdász. – „Míg a rendszerváltás előtt jellemző volt, hogy a sportolók kocsmát nyitottak, ma már nagyon sokan tanulnak. Általában sportmenedzseri, sportszervezői vagy marketing területet választanak, hiszen abban már van tapasztalatuk futballista karrierjük alatt is. Azok a labdarúgók pedig, akik külföldön sok pénzt összeszednek, sok esetben vállalkozást indítanak.”

Visszatérve azonban az Európa-bajnokságra, ha a magyar csapat gazdaságilag nem is, de talán mentálisan és fizikailag jól felkészült a német Bernd Storck szövetségi kapitány irányításával. Hogy ez aztán mire lehet elég, kiderül. A fő cél azonban – teszi hozzá a sportközgazdász – hogy sikerként éljük meg a szereplésünket, pozitívan tudjunk rá visszaemlékezni, és hogy minél több gyereket motiváljon a sportolásra.

Legutóbb 1972-ben szerepelt a magyar válogatott az Európa-bajnokságon, akkor a negyedik helyen végzett. Most négy ponttal is minden bizonnyal elégedettek lennénk.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Romlott a fizetésünk értéke - mutatjuk a legfrissebb számokat

2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. 2023-ban a bruttó és... Teljes cikk

Logisztika, beszerzés - mutatjuk, hogy alakulnak a fizetések és a nemek közötti bérszakadék

A széles értelemben vett – a logisztikát és a beszerzést is magában foglaló – ellátásilánc-menedzsment területén dolgozók az előző évekhez... Teljes cikk

SZJA 2024

Minden a személyi jövedelemadóról. Áttekintettük, hogy idén meddig kell benyújtani az szja-bevallásunkat, kiknek, mennyit vonnak, milyen... Teljes cikk