Csak a cafeteriából lesz nyugdíjam?

Magyarország gyakorlatilag a 60/1991.(X. 29.) OGY határozat végrehajtásának megkezdésétől, tehát közel negyedszázada folyamatosan a nyugdíjrendszer meg-megújuló reformjának folyamatában él. Állandósultak a néha megrázkódtatás-erejű változtatások, a gazdasági környezet is közgazdaságtan tankönyvet átíró hatásokat hozott. Hogy mi várható a jövőben Magyarországon a következő évtizedekben nyugdíjkérdésben, arról igazán biztonságosat senki nem tudhat. Az viszont egyértelműnek tűnik, hogy folyamatosan változás lesz. A témában Dr. Renneczéder Éva ügyvéd, cafeteria szaktanácsadó nyilatkozott a HR Portálnak.

Veszélybe kerülhet az időskori eltartottság

A szakember kiemelte, hogy Magyarország 2011 óta három helyet lépett előre a világ nyugdíjrendszerei fenntarthatóságát bemutató PSI (Pension Sustainability Index, Allianz) rendszerben. Ez egy jó tendencia, aminek a kialakulását feltétlenül üdvözölnünk kell. Az indexben elérhető jó helyezés egyébként nem azt mutatja, hogy magas nyugdíjakat fizetnek az adott országban, hanem azt, hogy képes lesz-e egyensúlyban maradni az adott nyugdíjrendszer, összefüggésben a hátterében húzódó demográfiai folyamatokkal. Nyugdíjügyben változatlanul az egyensúlyjavító intézkedésekkel kell számolnunk.

Az előreszámítások szerint hazánkban a 65 éves és idősebb személyek száma a 15–64 év közötti személyek számának százalékában, tehát az idős kori eltartottsági ráta 2015-ben 26,15 százalék lesz. 2017-2018-ban - a Ratkó-korszakban születettek tömeges nyugdíjba vonulásakor - újra drasztikusan emelkednek majd a költségvetést terhelő nyugdíjkiadások, amelyeket a mindenkori kormánynak a társadalombiztosításból, illetve szükség esetén a költségvetésből kell finanszíroznia.

Korábban sokan menekültek ki korhatár előtt, illetve „rokkantosítás” útján a nyugdíjrendszerbe, ám ezek a kiskapuk lezárulnak. Nem zárható ki, hogy a nyugdíjkorhatárt – bevezetésnél a fokozatosság követelményére nagy figyelmet fordítva – hozzá kell igazítani a várható élettartamhoz. Az évente százezres létszámmal növekvő nyugdíjazásokra tekintettel nem lehet számítani arra, hogy változatlan marad a nyugdíjba belépéskor megszerezhető induló nyugdíjnak az aktívkori keresethez viszonyított szintje és nem biztos, hogy változatlan maradhat a nyugdíjak értékkövetési módszere.

A rendszerváltást követően mintegy másfél millióan váltak munkanélkülivé, a foglalkoztatottságot csak heroikus erőfeszítések árán és csak hosszú idő alatt lehet javítani. Több millió kisvállalkozás országa vagyunk, tömegével jórészt minimálbérre bejelentve. Egy több mint húsz éve (kényszer)vállalkozó férfi, ha költségágon vette ki a jövedelmét, tehát minimálbér után fizetett járulékot, nem számíthat bőkezű nyugdíjra. Ráadásul a gazdasági válságok és legutóbb a devizás lakáshitelezéssel összefüggő nemzetgazdasági vis maior felemésztette az esetleges megtakarításokat is. A nyugdíjak ügyét értelmesen nem lehet csak a nyugdíjrendszeren belül megoldani.

Hogy mi várható nyugdíj ügyben, az attól függ, mit lehet elérni a nyugdíjrendszeren kívül, a gazdaság bővülésével, a foglalkoztatottsággal. Tartanunk kell attól, hogy a költségvetésben nem lesz elegendő forrás a nyugdíjszínvonal megtartásához. Számítanunk kell arra, hogy a gazdaság szerkezete, a munkanélküliség, az aktivitási szokások katasztrofális állapota, a rendkívül rossz adómorál, az elöregedés és egyéb hátrányos demográfiai tényezők ki fogják kényszeríteni a közösségi csoportok szolidaritásán alapuló kiegészítő nyugdíjrendszerek kiépülését.

Nyugdíj-megtakarítási módszerek

Dr. Renneczéder Éva rámutatott, hogy a legegyszerűbb és legősibb „előtakarékossági módszer” az egyéni vagyon-felhalmozás, ami terjedhet a „párnacihában” otthon tartott, félretett forintoktól a lekötött bankbetéteken át a különböző értékpapír-befektetésekig, a befektetési célú ingatlanvételtől a befektetési aranyig. Az igazán sajnálatos az, hogy hazánkban a gazdasági növekedés időről-időre megtörő volta, a válságok a megtakarítási lehetőségeknek nem kedveztek, és nem igazán alakult ki szociálpszichológiailag – „dzsentri gyökerek” – a fogyasztás visszafogásának és a takarékoskodásnak a társadalmi szokásrendje sem.

Ez utóbbi jellemző megváltoztatására lehet pótolhatatlanul erős, pozitív hatással a munkáltatók által gondozott és támogatott, a munka világához kötődő nyugdíjcélú takarékoskodási módszereknek a vállalati kultúrába beépítése. Ilyen főbb munkavállalói nyugdíj-előtakarékossági intézmények:
- befektetéssel kombinált biztosítások, az üzleti biztosítók széles kínálatából;
- a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató szerződéses nyugdíjszolgáltatásai;
- a már több mint húsz éve sikeresen működő önkéntes nyugdíjpénztárak

Nyugdíjat cafeteriából

A cafeteria-szakértő elmondta, hogy a választható béren kívüli juttatások rendszere, azaz a cafeteria rendszer lényege, hogy a munkáltató valamennyi munkavállalóra nézve egységes elvek és szabályok szerint egy pénzalapot, juttatási forráskeretet biztosít minden egyes munkavállaló számára és minden munkavállaló külön-külön, a saját egyéni preferenciái szerint jogosult eldönteni, hogy a munkáltató milyen béren kívüli juttatást biztosítson a számára: szabadon lehet választani az ajándék utalványtól a Széchenyi Pihenő Kártya feltöltésén keresztül a nyugdíjcélú öngondoskodás támogatásáig terjedő színes juttatási palettáról.

A felkészült és trendformáló HR-vezetők előzetesen megvizsgáltatják szakértőkkel az egyes juttatások hatékonyságát, az adóterhelést, és azt, hogy az adott vállalati kollektíva sajátosságaira (korösszetétel, fluktuáció, fogyasztó szokások, vállalati kultúra) tekintettel milyen cafeteria elemeket célszerű elérhetővé tenni a munkavállalók számára. Sőt: az utóbbi időkben divatossá vált az a szerencsés munkáltatói magatartás, éppen a várható nyugdíjazásokkal kapcsolatos feszültségek csökkentése érdekében, hogy a munkáltatók a cafeterián kívül direkten nyugdíjcélra differenciált juttatásokat biztosítanak. Ennek az egyik legjobb változata az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói adomány, mivel egyéb ennek rendkívüli adó – és járulékkedvezményei vannak és rugalmasan alakíthatók a támogatási összegek az életkorhoz, a nyugdíjba vonulás várható időpontjához, a munkáltatónál eltöltött időtartamhoz is. Ugyanezt a célt szolgálja a munkáltatói célzott nyugdíjszolgáltatás-vásárlás. Egyre jobban előtérbe kerül a munkavállaló és a munkáltató közötti munkaszerződés módosítással egybekötött juttatás-megállapodás, amelyben a munkáltató – például a Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltatóval kötött szerződés útján – kiegészítő nyugdíj biztosítására vállalkozik. A munkáltatóknak nagyon sokrétű lehetőségei vannak a munkavállalóik nyugdíjcélú előtakarékoskodásának támogatására. Ez pedig nagyon komoly segítséget jelent és fog jelenteni a munkavállalók számára.

2013-ban ünnepelhettük az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993:XCVI. törvény hatályba lépésének huszadik évfordulóját és ennek alapján megállapíthattuk, hogy az önkéntes pénztárak maximálisan beváltották a Jogalkotó által a harmadik nyugdíjpillér intézményrendszerének kialakításához fűzött reményeket. Aki az első nyugdíjpénztárakban megkapta a munkáltatói hozzájárulást, ma már több százezer forinttal, akár milliós induló nyugdíjtőkével egészítheti ki az állami nyugdíját.

A munkáltatói hozzájárulás elindítása úgy hat a munkavállalókra, hogy ők is elkezdenek gondolkozni ezen - tette hozzá a témához Fata László cafeteria szakértő. Önállóan mindenféle rémhírek ellenére, kevesen kezdenek bele az öngondoskodásba. Természetesen a munkáltatónak jelentős kommunikációt is érdemes emellé tenni, hiszen a bankszámlára utalt forintot hasonlítják össze a dolgozók a valamikor nyugdíjas korban elérhető pénzekkel.
Az adókedvezmény könnyebbséget jelent mindkét oldalnak. A dolgozó a saját befizetései után, a munkáltató a hozzájárulás után elég jelentős kedvezményeket érvényesíthet.

A HR felelőssége

Minden bizonnyal és kétség kívül számítani lehet arra, hogy megélénkül a verseny a kiegészítő nyugdíjtakarékossági szolgáltatások piacán, de amiről a munkavállalók nem tudnak, azt nem fogják választani – összegezte Dr. Renneczéder Éva. Egy rátermett, gondoskodó munkáltatói HR-es tehet a legtöbbet a társadalombiztosítást kiegészítő tőkefedezeti nyugdíjpillér további megerősödéséért, a munkavállalói szemlélet takarékosság irányába fordításáért. A munkáltatók HR-esei kulcsszereplői a jövő nyugdíjrendszerének: a tájékoztató előadások megszervezésével, a nyugdíjpénztárak és szolgáltatók ajánlatának bemutatásával a nyugdíjcélú takarékoskodás irányába terelhetik a munkavállalók cafeteria döntéseit, sőt a motiváló cafeteria szorzóval (adó – és járulékközteher átvállalással) többletpénzhez, többlet nyugdíjcélú megtakarításhoz juttathatják a munkavállalókat.