E-learning a magyar felsőoktatásban

A felvételi tájékoztató nem is igazán reklámozza, legfeljebb lábjegyzetben, vagy ott sem említi meg, hogy a kínált távoktatásos alapképzés e-learning rendszerű. Talán ennek is köszönhető, hogy alig hallunk róla.

Évek óta olvad a távoktatás

A 2013-as általános felvételi eljárásban 9 felsőoktatási intézmény hirdetett meg összesen 27 távoktatásos képzést. Ezekre összesen 1521-en jelentkeztek, köztük 850-en első helyen, végül 743-an nyertek felvételt. Öt képzés nem indult el. Összehasonlításként: levelező tagozaton 15 782-en kezdhetik meg a tanulmányaikat idén szeptemberben. A távoktatásra felvettek száma a 2001-es 11 553 főről fokozatosan csökkent ezer fő alá.

Alapdiploma otthonról

A nyelvtanfolyamok és céges tréningek között már senki nem lepődik meg az e-learning rendszerek használatán. Sok felsőoktatási intézmény használja egy-egy kurzus során a Moodle nevű e-learning felületet a kevésbé gyakorlati tantárgyak oktatásánál, vagy olyan kurzusoknál, ahol az oktató valamilyen anyagot szeretne megosztani.

Az e-learningre épülő felsőoktatási alapképzés egyrészt ritka Magyarországon, másrészt ami van, az is inkább a blended learning, vagyis a kevert oktatás kategóriájába tartozik: az e-learning anyagokat tantermi konzultációk egészítik ki. Jellemzően a nagyobb főiskolák hirdetnek meg gazdasági, műszaki és informatikai szakokat.

Erősen motivált tanítványok

Az e-learning hazai úttörőjének számít a Gábor Dénes Főiskola (GDF), illetve a Számalk tananyagfejlesztései. 2006-ban a HR Portal is beszámolt http://www.hrportal.hu/hr/foiskolai-e-learning-tananyagoke-az-elismeres-20061109.html az akkor egyedi fejlesztésnek számító e-learning tananyaguk díjazásáról.

A GDF Alap-és Műszaki Tudományi Intézetének vezetőjétől, dr. Komáromi Lászlótól megtudtuk, hogy a főiskola felmérései szerint a "a távoktatásos hallgatók eredményei semmivel sem rosszabbak, mint a nappalis hallgatóké. Ennek oka a motiváció: ezek a hallgatók sokkal inkább elkötelezettek, és komolyabban veszik a tanulást. Tanítani is jobban szeretjük őket, mert a tárgyhoz kapcsolódó konzultációs foglalkozásokon aktívak és érdeklődőek. Általában már dolgoznak, és a munkahelyi tapasztalataikat is fel tudják használni a képzés során."

Nem csak tőle hallottunk elismerő szavakat a hallgatókról, dr. Hoffmann Orsolya, a Kodolányi János Főiskola (KJF) felnőttképzési- és nemzetközi rektorhelyettese is hasonló tapasztalatokról számolt be. A KJF-en a távoktatás mellett levelező képzés is folyik. Az e-learning rendszerben tanulók a rektorhelyettes szerint hasonlóan, sőt jobban teljesítenek, mint a levelezősök. Legtöbbjük elvégzi a képzést, diplomát szerez. Szerinte az ide jelentkező hallgatók különösen motiváltak, és valójában nincs is lehetőségük más rendszerben tanulni - vagy azért, mert külföldön vannak, esetleg azért, mert a munkahelyük nem teszi lehetővé, hogy a szombatokat a levelező képzésen töltsék.

Olcsóbb, de közel sincs ingyen

A céges e-learning mellett gyakori érv, hogy mindössze egyszeri befektetéssel tömegeket lehet kitanítani. Az alapképzés ennél jóval intenzívebb munkát vár el az intézményektől.

Abban a megkérdezett oktatók egyetértettek, hogy az intézmény számára költséghatékony, hogy kevesebb termet vesz igénybe az oktatás. "Ugyanakkor fenn kell tartani egy elektronikus oktatási rendszert, amit ha gond van, azonnal javítani kell, mivel a tanulók az év és a nap minden szakában használják. A tutoroknak szintén rendelkezésre kell állni." - tudtuk meg dr. Komáromi Lászlótól.

Nagy a rendszer üzemeltetésének humán erőforrás igénye a Kodolányi rektorhelyettese szerint is. Náluk több kolléga foglalkozik azzal teljes munkaidőben, hogy minden gördülékenyen működjön. Az oktatók idejét a rendszeres kapcsolattartás veszi igénybe: a fórumok követése és az élő konzultációk vezetése.

"A tanuló számára ugyanakkor a költségek csökkentését jelenti, hogy minden tananyagot megkap elektronikusan, erre már nem kell a tandíjon felül költenie. Mellette dolgozni is tud, de szabadidejét fel kell áldoznia" - mondta dr. Komáromi László.

Azokban az intézményekben, ahol levelező és távoktatás is elérhető, az utóbbi költségtérítése jellemzően félévenként néhány tízezer forinttal alacsonyabb.

A személyes kapcsolat sem vész el

Az oktatás keretei intézményenként változnak, de alapvetően a blended, vagyis a kevert oktatás a jellemző. A képzés önálló tanulásból és rendszeres konzultációkból épül föl.

"Úgynevezett total online képzéssel is kísérleteztünk, de úgy látjuk, hatékonyabb, ha valamennyi tárgynál megtartjuk a konzultációs foglalkozást" - fejtegette dr. Komáromi László.

A GDF-en minden tárgyhoz kapcsolódik egy három-hat órás tantermi konzultáció vagy számítógépes gyakorlat, ahol az online tananyagban már elmélyült hallgatók feltehetik a kérdéseiket. Emellett minden oktatónak van hetente fogadóórája. A kapcsolattartásra az online rendszer fórumán is van lehetőség.

Nyomtatott segédanyagokat egyáltalán nem használnak, és a konzultációs csatornák többsége is elektronikus. A Gábor Dénes Főiskolán a vizsgák mind személyes jelenlétet igényelnek - ezek többnyire írásban vagy számítógépen zajlanak.

A másik megkérdezett főiskola, a Kodolányi is blended learninget folytat, de itt mindössze félévente két szombati napon kell a diákoknak személyesen megjelenniük. A vizsgák egy részét az intézményben rendezik, más kurzusokon online teszt alapján kapnak jegyet. A csalást oly módon védik ki, hogy a számos tesztkérdés közül véletlenszerűen generálja a program az egyes diákok tesztsorát, amit korlátozott időben kell kitölteniük.

Dr. Hoffmann Orsolya kifejtette, hogy a diákok úgynevezett szinkron és aszinkron platformokon vehetik fel a kapcsolatot az oktatóikkal. Az egyes kurzusok hallgatói előre meghirdetett időben csoportos, élő videokonferencián vehetnek részt. A rendszer egyszerre több száz résztvevőt tud fogadni konferenciánként, ahol akárcsak egy tanteremben, bárki hozzászólhat a beszélgetéshez. Továbbá a hallgatók a kurzus fórumán és emailben is kérdezhetnek bármikor, amikor a tananyaggal foglalkoznak.

A kodolányis hallgatók idejét nem osztják be szigorúan, például nem ellenőrzik, hogy ki mennyi ideit tartotta megnyitva a tananyagot vagy például az önellenőrző tesztsort. A félévet az egyes kurzusok határidős feladatai, a számonkérések és a két személyes konzultáció előre adott időpontja strukturálja.

Fontos a képzéshez alakított módszertan

A Kodolányi János Főiskola a tananyagai elkészítéséhez elismert szerzőket kér fel, akik az adott téma szakértői, arról publikációkkal rendelkeznek. Az anyagokat lektorálják is. Emellett vannak multimédiás tananyagaik, például filmek, előadások felvételei, illetve a már említett videokonferenciák is visszanézhetőek. A saját anyagok mellett a főiskola jogtiszta forrásból származó szakszövegeket, szöveggyűjteményeket is közzétesz.

Dr. Hoffmann Orsolyától azt is megtudtuk, hogy az otthoni feladatok nem csupán olvasásból-tesztkitöltésből állnak. Gyakoriak a csoportmunkák és közös projektfeladatok, amelyeket együttműködve kell elkészíteni, illetve jellemzőek a komplexebb rálátást igénylő beadandó feladatok, mint a prezentációkészítés vagy esettanulmány-írás.

Nem egyeduralkodó a Moodle

A legtöbb egyetem már használja egy-egy kurzusa kiegészítéseképpen a Moodle rendszert, például a Semmelweis Egyetem (ők teljes kurzusokat is szerveznek ezen keresztül) és az ELTE. Ezen a nyílt forráskódú programon alapszik a KJF rendszere is, itt érik el a hallgatók a tananyagokat.

A másik platform a kölni egyetemhez kapcsolódó intézet által német állami forrásokból fejlesztett ILIAS, amelyet a GDF használ. Ez is nyílt forráskódú, tehát a felhasználók számára ingyenes. A GDF tanára, dr. Komáromi László lapunknak megjegyezte, hogy az ILIAS-t biztonságosabbnak, nehezebben feltörhetőnek tartja. Elmondása szerint a programot Magyarországon elsősorban a kormányzati tisztségviselők továbbképzésében, és számos intézménynél használják.