Elégedetlenkednek a szakszervezetek, nagyobb béremelést akarnak
A 2019-es büdzsében átlagosan 8,8 százalékos béremeléssel számol a kormány, míg az idén ez 10,7 százalék volt. Ráadásul az állam rossz gazdának is bizonyul, mert a versenyszférában nettó 9,3, míg a közszférában 7,3 százalékkal emelkedhetnek a jövedelmek - állapította meg a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ).
A vállalkozások terhei viszont csökkennek, mert a szociális hozzájárulási adó (szocho) két százalékponttal mérséklődik. Ezzel nincs semmi baj, hiszen a döntés a foglalkoztatást is kedvezően befolyásolhatja, ám az érdekképviselet a munkavállalók számától, illetve a cégek árbevételétől függő differenciálást látna indokoltnak a hazai kis- és közepes vállalkozások javára - állítja Kordás László MASZSZ-elnök.
A konföderáció szerint teljesen elfogadhatatlan ugyanakkor, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) munkáltatóktól és munkavállalóktól befolyó tervezett 450 milliárdos bevételéből hetvenmilliárdot a központi költségvetés javára vonnának el. Az alap célja egyebek mellett a szakképzés és a felnőttképzés finanszírozási hátterének biztosítása, amelynek révén az álláskeresők nagyobb eséllyel helyezkedhetnek el a versenyszférában.
A közfoglalkoztatásra szánt összeg is jelentősen, 225 milliárdról 188 milliárdra csökkenne, ami szintén aggályos, hiszen egyértelműen kevesebb lesz a közmunkások száma. A munkanélküliek ellátására - a három hónapig fizetendő álláskeresési támogatásra - 55 milliárd helyett viszont 75 milliárdot irányoznak elő. A MASZSZ ebből azt a következtetést vonja le, hogy az állam maga is felkészül a munkanélküliség növekedésére. Így végképp érthetetlen, hogy az NFA-ból miért vonnak el hetvenmilliárdot, miközben ennyi pénzből igen sok álláskereső képzésére jutna pénz.
A szociális partnereknek mielőbb egyeztetést kell folytatniuk a minimálbérek és a garantált szakmunkás bérminimum 2019-es összegéről is. Most erre alkalom kínálkozik, hiszen a pénzügyminiszter egyelőre csak a büdzsé tervezetét mutatta be - véli a MASZSZ.
Az érdekképviselet úgy látja, a 2019-es büdzséjavaslat még a visegrádi országok bérszintjéhez való felzárkóztatás feltételeit sem teremti meg, mert ehhez jövőre is a jövedelmek tíz százalékot meghaladó emelésére lenne szükség. A konföderáció szerint a bérek felzárkóztatásában a kormánynak is szerepet kellene vállalnia.
Vagyis: a jövedelmeket ma terhelő 15 százalékos szja csökkentésére van szükség, s a cél a korábban ígért egy számjegyű szja. Ha az adót - akár a következő néhány esztendőben - tényleg kilenc százalékra mérsékelnék, az a munkavállalók nettó jövedelmét ugyanilyen arányban emelné - olvasható a mai közleményben.
napi.hu
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk
2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk
Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk
- Megtartott munkáltatói ígéretek 1 hete
- Megállapodtak a bérekről az Audi Hungaria Zrt.-nél 1 hete
- Az egyetemi oktatót átlagfizetése alacsonyabb mint a pályakezdő tanároké 1 hete
- Bérpapírjaikkal vonultak a minisztérium elé a felsőoktatási dolgozók 2 hete
- Egyeztetés kezdődött az állami fenntartású egyetemek bérfejlesztéséről 2 hete
- Stagnáló munkaerő-felvétel? - Erre számíthatunk idén a munkaerőpiacon 2 hete
- Rekordév után osztalékot fizethet a Pensum Group, 2024-ben további növekedés jöhet 2 hete
- 2000 forint az átlagos diákórabér, nyáron pedig újabb emelkedésre lehet számítani 2 hete
- Két év alatt átlagosan 55 százalékkal emelkedett a reptéri dolgozók bére 3 hete
- Uniós pénzt csak olyan cégek kaphatnának, amelyek tiszteletben tartják a munkavállalók jogait 3 hete
- Rosszul jár, aki ilyen cégben dolgozik gazdasági válság idején 3 hete