Valószínűleg a pályakezdők esélyei is aszerint változnak, ahogy a munkaerőpiac általános tendenciái. Miután a munkaerőpiacon némi pozitív mozgás tapasztalható, így talán jobb eséllyel nézhetnek a jövőbe a fiatalok - ha ők is tesznek érte - vélte Kiss Judit, a Manpower ügyvezető igazgatója.

Mégis mik azok a lépések, amelyekkel a fiatalok javíthatják esélyeiket a mostani gazdasági helyzetben? A legfontosabb, hogy már tanulmányaik alatt munkatapasztalatot szerezzenek - hangsúlyozza a szakember. Akkor is fontos ez, ha esetleg nem a szakmájukba vágóan tesznek erre szert.

Gerlei Béla, a Karrier Intézet igazgatója szintén azt emelte ki, hogy el kell kezdeni a készülést illetve magát a munkakeresést. Nem elég a tanulmányok befejezése után nekikezdeni az állások böngészésének. Azt tudjuk, hogy ma az ideális munkavállaló szakmai tapasztalattal rendelkezik, és ez megoldható a pályakezdők esetében is. Mégpedig úgy, hogy szakmai gyakorlatot végeznek, illetve nyáron munkát vállalnak. Mint mondja, természetesen előnyösebb, ha a saját területükön tudnak tapasztalatot szerezni, de nem ez a legfontosabb szempont. Hozzátette: azt is jól meg kell gondolni, mely céghez mennek el gyakorlatra, ott tudnak-e valóban tanulni, fejlődni, mert annak semmi értelme hogy néhány hétig csupán "lógassák a lábukat" egy irodában.

A vállalatok egyébként kezdik felismerni annak a hasznát, hogy gyakorlatra fogadjanak fiatalokat. Ma már nem ritka az sem, hogy később foglalkoztatják őket és értékes dolgozók válnak belőlük az adott munkahelyen. Ezek az emberek ugyanis komoly folyamat- és helyismeretre tesznek szert, míg egy új munkavállaló betanítása sok időt vehet igénybe.

Sokat tehetnek a pályakezdők

Lényeges az önismeret is - tudnunk kell, miben vagyunk jók, miben kell fejlődnünk - emelte ki Kiss Judit. Nyitottnak kell lennünk a tanulásra és a fejlődésre, elengedhetetlen egyfajta "tudásszomj" ahhoz, hogy sikereket érjünk el, illetve talpon maradjunk a munkaerőpiacon. Emellett tisztában kell lennünk a reális, aktualizált elvárásokkal, hogy tudjuk, milyen képességekkel, tudással rendelkező dolgozót keresnek a munkáltatók. Használható nyelvtudást kell elsajátítani még a tanulmányok ideje alatt, azzal azonban tisztában kell lennünk, hogy nem a nyelvvizsgapapír megszerzéséről van szó.

Kiemelendő még a megfelelően rugalmas hozzáállás illetve egyéniség, a felelősségtudat, valamint a megfelelő problémamegoldó kézség, jó kommunikáció és a csapatmunkára való hajlam, képesség. Ezért fontos az önismeret - hiszen a felsoroltakra minden területen, szakmában szükség van, s már idejekorán tudjuk, hogy valamiben fejlődnünk kellene, akkor oda tudunk rá figyelni, segítséget kérhetünk és lépéseket tehetünk, hogy jobbak legyünk azon a területen.

Amitől viszont tartózkodniuk kell a pályakezdőkek: ne halmozzák a diplomákat, végzettségeket, és ne legyenek a harmincas éveikre többdiplomás, ámde semmilyen munkatapasztalattal nem rendelkező, kódoltan boldogtalan és elégedetlen pályakezdők irreális igényekkel - hívja fel a figyelmet a Manpower ügyvezető igazgatója.

Gerlei Béla a networking toborzás fontosságát hangsúlyozta, vagyis mikor a cégek ismerősökön, kapcsolatokon keresztül keresnek új alkalmazottakat. Annak érdekében, hogy minél nagyobb kapcsolati hálóval rendelkezzenek a pályakezdők, számtalan dolgot tehetnek. Az első, hogy tartsák a kapcsolatot az évfolyamtársakkal hosszú éveken, évtizedeken keresztül az iskola befejezése után. Ma már számos cég mutatkozik be a főiskolákon, egyetemeken. Ezen érdemes részt venni, illetve az előadások után odamenni a vállalat képviselőjéhez, beszélgetni vele, névjegykártyát cserélni. Az állásbörzék, szakmai kiállítások szintén alkalmasak a kapcsolatépítésre. Ahogy az iráni mondás tartja: "akkor kell kutat ásni, amikor nem vagy szomjas".

Túlképzés: elkezdődött valami?

Abban nincs sok változás az elmúlt időszakot figyelembe véve, hogy mely végzettségekkel a legnehezebb illetve a legkönnyebb elhelyezkedni. A jogi, kommunikációs, PR, marketing, média, HR területen nem túl rózsásak az esélyek, viszont továbbra is nagy igény van mérnökökre és informatikusokra. Ugyanakkor használható nyelvtudás nélkül számos egyéb területen is nehéz jó állást találni.

Ugyanakkor a Karrier Intézet igazgatója azt szokta tanácsolni a fiataloknak, hogy csinálják azt, amihez kedvük van. Ha ugyanis valóban el akarunk érni valamit és teszünk is érte, akkor nem számít, hogy mekkora az adott szakmára a kereslet. Szerinte ennél sokkal fontosabb az őszinte lelkesedés, hiszen ha ez megvan, akkor szinte bármit el lehet érni.

Sajnos annak ellenére, hogy az oktatóknak, döntéshozóknak minden információ rendelkezésére áll, hogy tudják, milyen szakmákban van túlképzés, nagy változásokat nem lehetett az elmúlt években tapasztalni. Kiss Judit szerint azonban egy pozitív tendencia mindenképpen említhető: a "tudatos" munkáltatók, akik a HR stratégiát üzleti stratégiájuk integrált részének tekintik, egyre nyitottabbak arra, hogy széles körben ismertessék, egyeztessék rövid, közép- és hosszú távú igényeiket, s anyagi erőforrásokkal, szakmai potenciáljuk rendelkezésre bocsátásával partnerként együtt találjanak fenntarható megoldást a kereslet - kínálat illesztésére a munkaerőpiac más szereplőivel - kormányzati döntéshozókkal, oktatási intézményekkel, munkaügyi szervezetekkel. Sajnos a folyamatos párbeszéd megindulása nehézkes, s inkább csak szórványos jó kezdeményezesekről lehet beszélni, mintsem egy stratégiai változásról, elsősorban azért, mert nehéz megtalálni s egy asztalhoz ültetni a tenni tudókat. Ugyanakkor az látható, hogy a folyamat megindult.

Gerlei Béla szerint egy másik fontos probléma, hogy az iskolapadból kikerülve a fiatalok nem tudják, hogy valójában mit akarnak. Ennek egyik oka az oktatási rendszer hibájában keresendő, nevezetesen, hogy az iskolában azt várják el, hogy a diákok megtanulják az elméletet és minél jobb jegyet érjenek el, holott tudjuk, hogy a bizonyítványt szinte semelyik munkáltató nem kéri el. Ennél sokkal jelentősebb a használható tudás, illetve a megfelelő készségek elsajátítása, a képességek fejlesztése. Ehhez azonban fel kell tenni a kérdést, hogy a tanuló mit szeretne később csinálni, ami nagyon ritkán valósul meg. Az életpálya tervezést ugyanis akár már középiskolában el kellene kezdeni, márpedig még a főiskolákon, egyetemeken is alig találkozni ilyennel.

Emiatt alakult ki az, hogy számos továbbtanuló középiskolás nem a megfelelő főiskolát, egyetemet választja ki, aminek az a következménye, hogy olyan szakterületen helyezkedik el, ami nem igazán neki való és amit nem igazán szeret. Később pedig már nagyon nehéz más irányba elindulni és váltani. Márpedig egy felmérés eredménye szerint a munkavállalók 70 százaléka nem szereti, amit csinál, és szenvedés számára a munka, ami egy elgondolkodtató arány.

Mire jók az állásbörzék?

Kiss Judit szerint az állásbörzék megoldást jelenthetnek a pályakezdők problémáira, de csak akkor segíthetnek, ha "piacképes" az elhelyezkedni szándékozó pályakezdő. Az állásbörze ugyanis nem más, mint egy piac, azaz a kereslet és a kínálat találkozását elősegítő alkalom. Ha jó vagyok, s felkészülten megyek oda - jobb lehet az esélyem.

Ugyanakkor érdemes a másik oldalról is megvizsgálni a kérdést, vagyis hogy a cégek miért mennek el ezekre az eseményekre - vélte Gerlei Béla. Vannak, akik konkrétan pályakezdőket akarnak felvenni, sokan azonban inkább presztízs- illetve marketing okokból jelenik meg, vagyis azért, mert a konkurencia is ott van, illetve hogy megismerje a nevüket a börzére látogató akár 5-10 ezer ember. Emellett adatbázisok építése, önéletrajzok gyűjtése is cél lehet.

Egy felmérés szerint a pályakezdőknek csupán 11 százaléka jut állásbörzén keresztül álláshoz, ugyanakkor azt nem szabad elfelejteni, hogy ha nem is rögtön kapunk munkát, később még esélyünk lehet, ha megjelenünk egy ilyen eseményen és kapcsolatokat alakítunk ki, és leadjuk önéletrajzunkat. Ugyanakkor az állásbörzék rendkívül hasznosak információk szerzésére, kapcsolatépítésre, és sokszor olyan ingyenes programokon is részt lehet venni, mint a karriertanácsadás vagy próbainterjú, amelyen ha tapasztalatot szerez a pályakezdő, később nagy hasznára lehet.