Szilágyi Katalin Szerző: Szilágyi Katalin Megjelent: 4 éve

Előzze meg a munkahelyi kiégést!

Ha a munkahelyi stressz jeleit veszi észre magán, nem kell rögtön szakemberhez fordulnia, számos praktika létezik, amellyel ezek csökkenthetők, és így a kiégésnek elejét lehet venni. A burnout szindróma ugyanis nem egyik pillanatról a másikra alakul ki, több fázisa van, amelyekbe ha tudatosan beavatkozunk, megállítható a folyamat.

A legújabb felmérések szerint az európai vezetők 79 százalékát érinti a munkahelyi stressz, amely később burnout szindrómához vezethet. A kiégés akár ciklikusan is ismétlődhet, ezért fontos korán felismerni a tüneteket és tudatosan kezelni mind az egyén, mind a munkáltató részéről. A tudatosságnak köszönhetően nem feltétlenül kell eljutnunk a teljes kiégésig - fogalmazott Fülöp Emőke, a Budai Egészségközpont klinikai szakpszichológusa egy szakmai háttérbeszélgetésen.

A tudatosság fontos abban, hogy felmérjük a stresszforrásokat, amelyek minden sejtünkre hatással vannak. Hogy kinek, mi okozza a stresszt, az egyénenként eltérő. A környezetünk és a személyiségünk is meghatározza, mennyire érezzük magunkat veszélyben, hogyan minősítünk, milyen nézőpontba helyezünk bizonyos helyzeteket. Ez azért fontos, mert ez a nézet hat a testünkre, fiziológiás hatással bír. Bár a forrás eltérő, minden distresszt okozhat, amire nincs befolyásunk, amit nem tudunk kontrollálni, vagy veszélyezteti az önbecsülésünket. - Régen úgy gondolták, hogy a traumatikus hatások, amelyek érnek bennünket, a legveszélyesebbek. Az akut életeseményeknél azonban sokkal veszélyesebbek a krónikus stresszforrások, amelyek lehet, hogy alacsonyabb intenzitásúak, de alattomosan, nap, mint nap feszültségben tartanak bennünket és annyira hozzászokunk, hogy alig vesszük észre ezeket - hívta fel a figyelmet a szakember. Mint mondta, ha stresszt élünk át és meg tudunk vele küzdeni, akkor nincs baj, az a gond, ha ez nem megy, mert tartósabb, hosszabb stresszállapot alakulhat ki.

Stresszforrások a munkahelyen

Számos olyan tényező van a munkahelyen, amelyek stresszt okozhatnak, éppen ezért a munkáltató feladata is, hogy ezek hatását csökkentse, emellett érdeke is, hiszen egy kiégett munkavállaló nem tud az elvárt szinten teljesíteni. Ilyen tényező lehet egyebek között, ha a dolgozó túl van terhelve, vagy éppen nem kap elég feladatot, nem megfelelőek a munkafeltételek, például félórát kell várnia, hogy számítógéphez jusson, változások következnek be a munkájában. Rizikófaktor lehet a nem megfelelő munkakörnyezet, ha nincs elég fény, nagy a zaj. Stresszt okozhat, ha nem egyértelmű a dolgozó szerepe, nem tudja pontosan a kompetenciahatárait, hogy meddig ér a felelőssége. Fülöp Emőke szerint sokan úgy dolgoznak, hogy nem is tudják a munkaköri feladataikat.

Ugyancsak rosszul érintheti az egyént, ha nem tud úgy előrelépni karrierjében, ahogyan szeretne, vagy túl korán kap meg egy olyan feladatot, amelyre még nincs szakmailag felkészülve. Stresszfaktor lehet a vezetővel, a munkatársakkal való rossz kapcsolat, ha konfliktusok vannak a csoporton belül, alacsony a fizetés, bizonytalan a munkahely. - Fontos, hogy a kifejtett munkahelyi erőfeszítés és a kapott jutalom aránya megfelelő legyen, mert egyensúlytalanság alakul ki, és ez testi és mentális problémákhoz vezet - mondta Fülöp Emőke. Hozzátette: az is szempont, mennyire vagyunk túlterhelhetőek, mennyire vállaljuk túl magunkat, tudunk-e nemet mondani.

Ha hosszú ideig állnak fenn az említett munkahelyi stresszorok, és az érzelmi megterhelés, arra testi, lelki, szellemi kimerültséggel, kiégéssel reagálunk. A burnout tehát nem egyik pillanatról a másikra alakul ki, mindig több fázisból áll.

A kiégés fázisai

A kiégésnek szomatikus téren krónikus fáradság, fejfájás, hátfájás, alvászavarok a tünetei, de utalhat rá az is, ha gyakrabban betegszünk meg. Szellemi téren elveszítjük érdeklődésünket, kezdjük leértékelni önmagunkat, munkánkat, érzelmi téren pedig reménytelenség, kiúttalanság, csökkent produktivitás, depresszió jelentkezik.

Az első, úgynevezett idealizmus fázisában a túlzott elvárások, a szakma iránti nagy lelkesedés jellemeznek bennünket. Fülöp Emőke szerint fontos, hogy ilyenkor az irrealitásból próbáljunk meg visszatérni a realitásba. Mérjük fel azokat az elvárásokat, amelyeknek meg kell felelnünk, valamint legyünk tisztában saját igényeinkkel, és törekedjünk a kettő közötti harmónia megteremtésére úgy, hogy valós célokat tűzünk ki magunk elé. - Igyekezzünk megfelelő egyensúlyt kialakítani a munka és a magánélet között. Ebben a szakaszban hasznos lehet, ha egy tapasztalt kolléga szakmai- és személyes tanácsaival "mentorként" segít bennünket. Munkahelyünkön ezért érdemes rákérdezni arra, hogy supervisor vagy a gazdasági életben coach (tanácsadó) bevonására van-e lehetőség - javasolta a szakember.
A kiégés figyelmeztető jelei
Romlik a munka minősége, kerüli az illető a munkát
Menekülés a feladatok, problémák elől
Cinizmus, negatív hozzáállás
Reménytelenség és tehetetlenség érzése,
Szociális kapcsolatok beszűkülése
Pszichoszomatikus betegségek
Alkoholizálás, gyógyszerszedés, depresszió


Ezután következik a stagnálás fázisa, amelyben csökken az érdeklődésünk, a munkatársakkal való beszélgetések terhessé válnak. Ebben az időszakban a mozdulatlanság érzését az aktív rekreációval ellensúlyozhatjuk, járjunk el sportolni, találkozzunk a barátainkkal, olvassunk el egy jó könyvet, vagy kezdjünk bele abba, amibe már régóta szerettünk volna, de eddig nem tettük meg. Munkáltatói szinten a különböző tréningek (kommunikációs eszköztár fejlesztése, konfliktuskezelés, stresszkezelési technikák) szervezése különösen hasznos intervenció lehet. A stagnálásból a szakember szerint az a legjobb kiút, ha sikerül megteremtenünk a magánélet és a hivatás közötti egyensúlyt.

A harmadik fázis, a frusztráció időszaka, amikor egyre idegesítőbbnek tűnik minden, ami a munkával kapcsolatos. Jellemző érzés lehet a személyes hatékonyság csökkenése, a végzett munka értékének megkérdőjeleződése. Fülöp Emőke elmondása szerint ebben a szakaszban a kontrollérzés növelése segíthet, ami jelentheti az új feladatok közötti választás lehetőségét.

Végül az apátia fázisa jelenhet meg, mely a frusztráció elleni védekezés. Ebben a szakaszban a munkavégzés gépiessé válik, egyre gyakrabban hibázunk. Sokszor érezzük magunkat fáradtnak, alvászavaraink vannak, hát- vagy derékfájdalmaktól szenvedünk, helyzetünket reménytelennek és kilátástalannak tartjuk. Ami eddig érdekelt bennünket, már nem érdekel, és csökken a hatékonyságunk is.

Mit tehetünk a stressz hatásai ellen?

A klinikai szakpszichológus szerint nem kell rögtön szakemberhez fordulni, rengeteg módszer létezik, amivel mi magunk is kezelhetjük a stresszt, csak kevésbé tudatosan alkalmazzuk ezeket. Gondolkodjunk el azon, hogyan szervezzük életünket, mennyi időt szánjunk egyes tevékenységeinkre, és döntsünk a prioritásokról. Mérjük fel a pozitívumokat és a negatívumokat, a munkánkban és a magánéletünkben egyaránt. Környezetünkben sokat segít családunk, barátaink támogatása, de ugyanennyire fontos a munkatársak odafigyelése és megbecsülése, hiszen a legújabb kutatások eredményei szerint a kiégés kialakulásában a munkahelyi légkör fontos szerepet játszik.

Ismerjük meg pontosan a munkaköri leírásunkat, mérjük fel, hogy ezek teljesítéséhez milyen készségekre, ismeretekre van szükség, melyek a fejlesztendő tulajdonságaink. Kerüljük a túlterhelést: ne vállaljunk olyat, ami szakmai kompetenciánk határain túl van, aminek a következményeiért nem tudunk felelősséget vállalni. Delegáljunk feladatokat a munkatársaknak, adjunk pozitív visszajelzést és kérjünk mi is visszajelzést. Feszítettebb időszakokban is aludjunk eleget, hogy elkerüljük az idegrendszer kimerítését. Nagyobb feladatok után jutalmazzuk magunkat, sajátítsunk el valamilyen relaxációs technikát, keressünk olyan kikapcsolódási formákat, amelyek jelentős feltöltődést nyújtanak.

A munkáltató többféleképpen biztosíthatja a megfelelő munkakörülményeket, például a túlórák csökkentésével vagy megfelelő ütemezésével, jól körvonalazott kompetenciahatárokkal és feladat meghatározásokkal, a feladatok közti rotáció lehetőségével, valamint a munkaidőben a megfelelő pihenési idők beiktatásával - foglalta össze tanácsait Fülöp Emőke.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Dolgozunk vagy EB-t nézünk?

A cégeknek megállapodásokat kellene készítenük arra az esetre, ha a dolgozók szabadságot akarnak kérni, vagy meccset akarnak nézni munkaidőben,... Teljes cikk

Több tízezer dolgozó veszi fel újra a munkát

Az Egyesült Államok egyik legnagyobb internetes és kommunikációs szolgáltatója, a Verizon dolgozói hat hete sztrájkolnak, 35-39 ezer alkalmazott... Teljes cikk

A kkv-k bővítenének és fizetést is emelnének

Minden negyedik kkv tervez felvenni embert a következő egy évben, ahogy nagyjából minden harmadik béremelést is szándékozik adni dolgozóinak, derül... Teljes cikk

Nem tudják kitermelni a hazahívó béreket a balatoni vállalkozók

Pánik előzi meg a szezont a Balatonnál. A vendéglátósok szerint lehetetlen kitermelni azokat a béreket, amelyekért hazajönnének a külföldön... Teljes cikk

60 ezer dolgozót cseréltek le robotokra

Egyre több iparágban cserélik le az embereket robotokra - írja a Hvg.hu. Teljes cikk

prohuman

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Kevesen vannak, túlterheltek, kiégtek - ők a pszichiáterek

A pszichiátriai szakma még mindig létszám- és forráshiánnyal küzd, miközben a tudományos előrejelzések szerint a 21. század a...
© Copyright HR Portal - 2003 - 2016