Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 9 éve

Érdemes-e béren kívüli juttatást adni az adóemelés után?

A mostani gazdasági helyzetben a vállalkozásokat sújtó magas adóterhek miatt számos cég a béremelések helyett - vagy azok részeként - egyre nagyobb összegű juttatásokat nyújt a dolgozóinak.

A juttatási formákról röviden...
A béren kívüli juttatásoknak két nagy csoportja létezik:

  • a pénzbeli juttatások, mint például a munkáltatói egészségpénztári befizetés;
  • a természetbeni juttatások, mint például az ajándéktárgy, az étkezési utalvány, illetve a vásárlási számla megtérítése.

Vannak úgynevezett garantált juttatások.
Ezek egy része a vonatkozó jogszabály szerint kötelező, mert törvényileg garantált. Ilyenek például:

  • a munka- és védőeszközök;
  • a kiküldetési napidíj;
  • a helyközi munkába járás támogatása;
  • a szakmunkástanulók étkeztetése;
  • a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat.

A juttatások más része törvényileg ugyan nem garantált, ám a munkáltató szabad döntése alapján alanyi jogon mindenkinek jár. Ilyenek például:

  • a csoportos élet- és baleset-biztosítás;
  • a helyi tömegközlekedés költségtérítése;
  • a születési, a beiskolázási, illetve a temetési segély;
  • a vállalati üdülő, bölcsőde, sportpálya és kultúrház;
  • a munkásbusz;
  • az italautomata;
  • a vállalati rendezvények.

Végezetül: van olyan juttatás, amely a munkáltató és a munkavállaló egyéni megállapodása alapján az egyéni munkaszerződésnek a része, azaz csupán egyedileg garantált. Ilyenek például:

  • a cégautó;
  • a mobiltelefon;
  • a tanulmányi költségtérítés;
  • az albérleti hozzájárulás;
  • a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás;
  • az áthelyezési vagy a különélési pótlék.

Előnyök és hátrányok
A munkáltató számára a juttatásoknak az a legnagyobb előnyük, hogy olcsóbbak, mint a munkabér, azaz ugyanazon bruttó összegeket alapul véve kevesebb közterhet (adót + járulékokat) kell fizetni utánuk, mint a munkabér után. Épp ezért azonban - nettóban számítva - a munkavállaló is többet kap kézhez, mintha ugyanazt a bruttó összeget munkabérként kellene leadóznia. Jelen esetben tehát a munkáltató és a munkavállaló anyagi érdekei azonosak.
A mostani gazdasági helyzetben a vállalkozásokat sújtó magas adóterhek miatt számos cég a béremelések helyett - vagy azok részeként - egyre nagyobb összegű juttatásokat nyújt a dolgozóinak.
A juttatásokkal persze vélt vagy valós problémák is akadhatnak. A legtöbbször az a baj, hogy ami jó az egyik dolgozónak, az nem biztos, hogy a másiknak is hasznos. Az a munkavállaló, aki például, nem szereti a rendszeres testmozgást, valószínűleg nem örül majd a sportbérletnek; egy pályakezdő fiatal pedig nyilvánvalóan kevésbé tudja értékelni a nyugdíjpénztári juttatást, mint a nyugdíj előtt álló dolgozó. A másik probléma, hogy a rugalmatlan módon, tehát a mindenki számára alanyi jogon biztosított juttatást a dolgozók nem értékelik eléggé. Azt szinte természetesnek, sőt magától értetődőnek veszik: már-már úgy érzik, hogy az "jár" nekik. A legkevésbé szerencsés eset, amikor a juttatást a dolgozók egy része nem veszi igénybe, vagy akik használják, azokban sem tudatosul annak valódi értéke: az ilyen juttatás felesleges és drága, hiszen nem teljesíti az eredeti célját.
A garantált, ám épp ezért rugalmatlan juttatásokkal kapcsolatos problémák kiküszöbölésére egyre több cég vezeti be a cafeteriát. A cafeteria nem más, mint a rugalmas juttatások rendszere, vagy más néven a választható béren kívüli juttatások cégnél kidolgozott konkrét kínálata.

A dolgozó szempontjából...
Melyik juttatást válasszuk?
A juttatások egyik kézzelfogható előnye, hogy általuk több pénzt vihet haza a dolgozó, mint ha ugyanezt az összeget munkabér jelleggel adózná le. Cserébe azonban tudomásul kell venni, hogy az adott juttatás felhasználási lehetősége korlátozottabb a készpénzénél.
Vegyük sorra, hogy a legnépszerűbb választható juttatásokat mire lehet elkölteni:

  • étkezési utalvány - amely a fogyasztásra kész élelmiszer élelmiszerboltban, szupermarketben történő vásárlására szolgál, adómentes havi értéke 5 000 forint;
  • melegétel-utalvány - étteremben, gyorsétteremben, pizzériában melegétel fogyasztására, továbbá a házhoz szállított étel vásárlására alkalmazható, 10 000 forint/hó értékben;
  • ajándékutalvány - az utalványon feltüntetett kategóriákba tartozó szépségápolási, sport-, vegyi áru, ruházati, háztartási, valamint elektronikai termékek, bútorok vagy élelmiszerek vásárlásához, továbbá bizonyos utazási, kulturális és szórakozási költségek fedezésére szolgál, évente 3 alkalommal 6 550 forint értékben adható adómentesen ;
  • beiskolázási utalvány - az iskoláskorú gyermek tanévkezdési költségeire, tankönyv, taneszköz vagy ruházat vásárlására, a tavalyi értékhez képest itt is növekedés tapasztalható, hiszen idén már 20 000 forint/gyermek/év járhat az általános-, vagy középiskolás gyermekkel rendelkező munkavállalónak. A juttatást - ha a munkáltató adja - mindkét szülő igénybe veheti ;
  • internetutalvány - az otthoni internetköltségek: szerelési költség, belépési-, havi előfizetési díjak, a fel- és letöltési korlátokon felüli forgalmi díjak kifizetésére igénybe vehető utalvány egyre népszerűbb juttatási forma, adómentes értékét csak a béren kívüli juttatásokra vonatkozó éves 400 000 forintos keret limitálja, egyébként havi adómentes plafon nincs;
  • kultúrautalvány - a közművelődési intézményekbe szóló belépőjegy, bérlet, színházjegy, operabérlet vásárlására vagy könyvtári tagsági díjra használható utalvány, szintén havi limit nélkül adómentes, de a 400 000 forintos éves keret itt is mérvadó;
  • egészségpénztári juttatás - egészségügyi célú termékekre és szolgáltatásokra, például gyógyszerre, szemüvegre, kontaktlencsére, fogorvosi és más orvosi ellátásokra, gyógykezelésekre fordítható, ennek értéke jelentősen lecsökkent a tavalyi évben adható havi értékhez képest: jelenleg adómentesen adható 13 100 forint/hó. Itt további megkötést is bevezetett a Szabályozó, miszerint az egészségpénztári és az önkéntes önsegélyező pénztári támogatás havi szinten együtt nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 20 százalékát ;
  • önkéntes nyugdíjpénztári juttatás - olyan nyugdíjcélú megtakarításra, amelyet nyugdíjasként egy összegben, illetve havi járadékként lehet majd felvenni, új szabályozás: a mindenkori minimálbér 50 százalékáig nyújtható adómentes támogatásként;
  • üdülési csekk - az üdülési, pihenési, kikapcsolódási, egészségmegőrzési, betegségmegelőzési, valamint a szabadidősport-szolgáltatásokra használható csekk felhasználási területe egyre bővül, így egyre több szolgáltatást von el az egészségpénztári juttatás köréből;
  • helyi utazási bérlet - a munkába járás költségeinek a fedezésére, ilyen például a BKV-bérlet.

Érdemes olyan juttatásokat választani, amelyekre amúgy is szükség lenne, így a célzott felhasználási lehetőség nem lesz valódi korlát. A cafeteria-juttatásoknak egyébként pontosan az a lényege, hogy míg a bevezetésük előtt bizonyos javakat a fizetésből vagy a munkabérből kivett (kész)pénzzel kellett megvásárolni, "cafeteriásként" e javakat azon utalványokkal lehet ellentételezni, amelyeket mintegy "fizetési pluszként" kapnak az alkalmazottak a cafeteria-rendszerben megjelölt termékekre.
Ha azonban a cafeteria-rendszerben nyújtható juttatások helyett mindenáron az onnan kivehető készpénzre van szükség, akkor általában erre is nyílik lehetőség; ám tudni kell, hogy a "készpénz" opció a legdrágább cafeteria-elem, hiszen a készpénzjuttatás esetén a dolgozót a munkabérrel megegyező mértékű adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.
Ha arról van szó, hogy a régi és az új munkahely között kell döntenie a dolgozóknak, akkor a számoláshoz, segítségképpen, hozunk egy példát. Feltételezzük, hogy az új munkahelyen létezik cafeteria-rendszer, amelynek kerete 180 000 forint évente. (Itt megjegyzendő, hogy Magyarországon jelenleg szokásosan ennyi a cafeteria-keret.) Cafeterián kívül pedig a cégnél alanyi jogon mindenki kap évente 3 × 6 550 forint = 19 650 forint értékű ajándékutalványt. Ez összesen évi 199 650 forintos nettó pluszjövedelmet jelent az Ön számára. Durva becsléssel ez annyit tesz, hogy a havi nettó készpénzhez nyugodtan hozzá lehet adni 16-17 000 forintot, vagy bruttó munkabérben számolva ennek körülbelül a másfélszeresét, és ez lesz a teljes havi kereset.

A munkáltató szempontjából...
Mennyi az annyi?
Végezetül kanyarodjunk vissza a címben feltett kérdésre: érdemes-e béren kívüli juttatást nyújtani az adóemelés után is. Az előbbiekben tisztáztuk, hogy az alkalmazottaknak mindenképpen megéri, főleg, ha a választás szabadsága is érvényesíthető a cafeteria rendszer révén. De tényleg megéri-e a munkáltatóknak is, ha adják a fent felsorolt béren kívüli juttatási elemek valamelyikét?

A munkáltatóknak 2006. szeptember 1-jétől 44 százalék személyi jövedelemadó helyett 54 százalék adót kell fizetniük a béren kívüli juttatások után. A juttatásokat továbbá 29 százalék társadalombiztosítási járulék és 3 százalék munkavállalói járulék is terheli.

A tavaly szeptember 1-jétől érvénybe lépő adóemelések, ill. a 2007-től bevezetett vállalkozásokat sújtó plusz adóterhek ellenére nem kell tartani attól, hogy a változások nyomán a cégek csökkentenék a cafeteria-rendszerek kiépítését, vagy akár az azon belül felhasználható havi keretet. Sőt, elmondhatjuk, hogy felmérésekkel bizonyított tény, Magyarországon egyre növekszik a céges szándék, a cafeteria-rendszerek kiépítésére. Az adóemelések, habár összességében negatívan érintik a vállalkozásokat, a cafeteria területén ösztönzően hatnak. A természetbeni juttatásokhoz - mégha esetleg adókötelesek is - ugyanis még mindig jóval kedvezőbb adóteher kapcsolódik (főleg az átlag feletti jövedelműek esetében), mint a bér formájában kifizetett jövedelemhez.

Az igazság ugyan az, hogy az új szabályok miatt a természetbeni juttatással összefüggő munkáltatói közterhek már meg is haladják a juttatás értékét. Ha 1 000 forinttal számolunk, ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak ekkora összegű juttatás 1 017 forintjába kerül, vagyis az összes kiadása 2 017 forint. A fajlagos költségek növekedése nyilván elgondolkodtatja az érintetteket: vajon érdemes-e természetbeni juttatást adni, vagy olcsóbb a pénzbeli kifizetés. A döntéshez azonban nem elegendő a természetbeni juttatások közterheit ismerni, ezt össze kell hasonlítani a jövedelmeket terhelő munkavállalói és munkáltatói befizetésekkel is. A különböző adósávokba tartozó fizetések eltérő kiadásokkal járnak.
Az alacsonyabb, azaz 18 százalékos szja-kulccsal adózók tekintetében a cégköltség megközelítően azonos, a magas jövedelmű, 36 százalékos szja-t fizetőknél azonban munkaadói szempontból már egyértelműen megéri még az adóköteles természetbeni juttatás is.

Az piacvezető utalványforgalmazó, az Accor Services szerint, az adóváltozások igazi nagy nyertese a melegétel utalvány lehet, hiszen ennek az adómentes határa a hidegétel-utalvány kétszerese. A munkáltató megtakarítása, a maximális adómentes értékkel, 10 000 forinttal és 36 százalékos átlagos SZJA kulccsal számolva, 35 százalékos költség megtakarítás érhető el a bérben történő kifizetéshez képest.
Follow hrportal_hu on Twitter

Friss változások a lakáscélú cafeteriában

Amióta lakáshitelre is fordítható a lakáscélú támogatás, azóta egyre népszerűbb a munkáltatói juttatáspalettán. Arra azonban érdemes figyelni, hogy 2016. augusztus 1-től lényeges módosítások érkeznek a juttatás feltételrendszerében, elsősorban a szobák és az együttlakók számának meghatározásában. tovább..

További cikkek
Megint újságírók letartóztatására adtak parancsot Törökországban

További 47 újságíró ellen adtak ki elfogatási parancsot a hatóságok szerdán Törökországban a július 15-i puccskísérletet követő tisztogatások... Teljes cikk

Az első fél évben még több adót csaltak a cégek, mint tavaly

Eredményes a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) új, célzott kiválasztáson alapuló ellenőrzési rendszere, idén az első fél évben az utólagos... Teljes cikk

Béremelésért sztrájkolnak szeptemberben az önkormányzatoknál

Szeptemberben egész napos munkabeszüntetéssel szeretnék elérni az önkormányzati köztisztviselők, hogy 30 százalékos béremelést kapjanak, tudta meg... Teljes cikk

Már tudják, akiket felvettek. Megvannak a ponthatárok.

Kedden este nyolc órakor nyilvánosságra hozták a felvételi ponthatárokat, amelyre idén 111 ezer diák várt izgatottan. A jelentkező diákok 67... Teljes cikk

Augusztustól változások az adószabályokban

Augusztus 1-jétől több változás is hatályba lép az adótörvények júniusban elfogadott módosításai alapján. Többek közt mást jelent majd a kiküldetés. Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár