Felpörgetnék a munkahelyteremtést a távmunkaházak

Az örkényi távmunkaház után 2011 végén egy uniós projekt keretében két új távmunkaházat adtak át, az egyiket Nagykőrösön, a másikat a szlovákiai Szőgyénben. Így alig 200 kilométeres távolságon belül már három teljes körűen felszerelt ház, és közel hetven távmunkahely (Örkény - 22, Nagykőrös - 18, Szőgyén - 30) szolgálhatja a munkaadói igényeket. Paprika Márktól, a Magyar Távmunka Szövetség elnökségi tagjától megtudtuk, az örkényi távmunkaházban korábban a teljes kapacitást kihasználva dolgoztak telemarketinges munkatársak, jelenleg pedig egy önkormányzati szolgáltató cég foglalkoztat itt néhány embert, ők a "második generáció". A nagykőrösi és szőgyéni távmunkaházak beruházásai év elején fejeződtek be, a házak feltöltésre várnak.

A Magyar Távmunka Szövetség elindított egy kampányt egy előszűrt cégcsoport felé, megpróbálják ezeknek a cégeknek a figyelmébe ajánlani a távmunkaházas foglalkoztatás lehetőségét. Paprika Márk szerint meglepő módon a szőgyéni ház iránt nagyobb az érdeklődés: egy magyarországi biztosító cég jelentkezett, aki a szlovák piac felé is nyitni szeretne, emellett egy szlovák informatikai kisvállalkozás gondolkodik abban, hogy IT fejlesztőket foglalkoztatna Szőgyénben, valamint - szintén a kétnyelvűség miatt - egy call center cég dolgozna ottani távmunkásokkal. Egyelőre úgy tűnik, a nagykőrösi ház a legkevésbé ismert, itt a környékbeli vállalkozások között tapasztalható már érdeklődés.

A nonprofit szervezetként működő Magyar Távmunka Szövetség 2005 körül kezdett el a távmunkaház ötletével foglalkozni, akkor arra gondoltak, hogy elsőként Pest megyei helyszíneket lenne érdemes kiválasztani. "Meg akartuk hagyni valamennyire a közvetlen kontroll lehetőségét a jellemzően Budapesten lévő munkaadóknak, akik sajnos még ma is kérdőjelekkel néznek a távmunkaházakra" - mondja Paprika Márk. Elkezdtek Pest megyében olyan kistérségeket keresni, ahol a demográfiai adatok - végzettség, munkanélküliség, elvándorlás - lehetővé teszik, hogy megtalálják a megfelelő emberállományt. Legalább 15-20 ezer olyan ember szükséges, akik viszonylag könnyen elérik ezt a vidéki központot tömegközlekedéssel vagy kerékpárral. Örkény után Nagykőrös lett a következő megfelelő helyszín, itt sikerült egy partner szervezetet találni, amely még ingatlannal is rendelkezett, az infrastruktúra is adott volt.

 

300 fős munkavállalói adatbázist hoztak létre

 

A munkavállalói állomány mindkét új házban a munkaadók rendelkezésre áll, a projekt vezetői elvégezték a toborzás-kiválasztást, amit inkább előszűrésnek neveztek. Mivel a munkaadók gyakorlatilag bármilyen szektorból jöhetnek, nem közvetlen nekik toboroztak embereket, hanem egy előszűrt humánerőforrás bázist kialakítva arra törekedtek, hogy kiválasszák azokat az embereket, akik számítógépes ismereteik, logikai és kommunikációs készségük, munkavállalói szempontból tekintett pszichés jellemzőik alapján alkalmasak a távmunka-végzésre. A jelentkezők fókuszcsoportos találkozókon vettek részt, és az úgynevezett Hogan-tesztnek is alávetették őket, - "ennek a világszerte alkalmazott humánerőforrás kiválasztási rendszernek köszönhetően a nagyvállalatok is értelmezhető minősítést kapnak a jelöltekről" - magyarázza Paprika Márk. A három helyszínen összesen mintegy 300 fős adatbázis jött létre, innentől pedig a munkáltató feladata, hogy saját munkavállalóját kiválassza. "Nyilván bárki mást is választhat, de mi úgy gondoljuk, ez az adatbázis jelentős hozzáadott értékkel bír - időbeli és költségbeli megtakarítást is jelent" - hangsúlyozza a szakember.

 

 

 

 

Várják az önkormányzatok, civil szervezetek érdeklődését

 

Mikor egy évvel a válság előtt az örkényi távmunkaház projekt megkezdődött, Paprika Márk elmondása szerint a munkaadók részéről nagy érdeklődés övezte az intézményt, ennek következtében az elképzeléseket programmá formálták, amelynek az Országos Távmunka-ház Program nevet adták. Ennek keretei között felállítottak egy általános koncepciót, és kitaláltak egy egységes szempontrendszert, hogy mi alapján lenne érdemes helyszíneket és helyi üzemeltetőket választani a jövőben. A piaci megalapozottság, tehát az eredményes működés érdekében úgy kalkuláltak, hogy a 7 magyarországi régióban régiónként 2-3 házat lenne érdemes felállítani. (Ezt a koncepciót alkalmazták, mikor megtalálták a nagykőrösi és szőgyéni helyszínt.)

Létrehoztak egy kérdőívet annak érdekében, hogy mindazon szervezetek (önkormányzatok / civil szervezetek / vállalkozások), amelyek képesnek és alkalmasnak találják magukat távmunkaház működtetésére, eljuttathassák erre vonatkozó elképzeléseiket. A beérkező kérdőíveket összevetik a szövetség szakértői által kidolgozott szakmai értékelési szempontrendszerrel, azaz megvizsgálják, hogy a javasolt helyszínek és feltételek közül melyek a legalkalmasabbak sikeres távmunkaház működtetésére, illetve felmérik, hogy az egyes helyszíneken milyen intézkedések szükségesek a sikeres megvalósításhoz. A szövetség célja, hogy a potenciális helyszíneket tömörítve egy olyan társadalmi bázis épüljön ki, amely alkalmas a további távmunkaházak megvalósítására irányuló forrásteremtéshez.

 

 

 

 

 

 

Hogyan valósulhat meg a további házak finanszírozása?

 

Persze hiába vannak jó helyszínek és lelkes üzemeltetők, sok esetben költői kérdés marad, hogy honnan lesz forrás a távmunkaház megvalósítására. "Kihangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy a kérdőív alapján történő kiválasztás önmagában nem jelenti semmilyen, a megvalósításhoz kapcsolódó anyagi támogatás biztosítását. A program finanszírozási hátterének kialakításán szakértőink jelenleg dolgoznak, a kiválasztás mellett ezt is segíti az igények kérdőíves felmérése" - olvasható a szövetség honlapján. A legutóbbi két ház megvalósulását a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program tette lehetővé, amely a teljes költségvetés több mint 90 százalékát finanszírozta. Örkény város 20 millió forint értékű ingatlannal, több millió forintos saját erővel járult hozzá a távmunkaházhoz, a felújításhoz, a berendezéshez az Európai Uniótól pedig 32 millió forintos, a magyar kormánytól 8,5 millió forintos támogatást nyertek el.

"A kérdőíves kitöltéssel kapcsolatban mérsékeltebb az érdeklődés, mint mondjuk az örkényi távmunkaház megnyitása után, akkor gyakorlatilag naponta polgármesterek hívtak minket, hogy nagyon szeretnének távmunkaházat" - mondja Paprika Márk, hozzátéve, azért interneten és telefonon folyamatosan érkezik a szövetséghez megkeresés, de szinte az első kérdés az, hogy honnan lehetne pénzt szerezni. "Sajnos ez nem arról szól, hogy az Országos Távmunka Szövetség rengeteg tőkével felszerelkezve várja a jelentkezőket - nyomatékosítja ez elnökség tagja - sokat hallani manapság a kormányzati kommunikációban munkahelyteremtés szándékáról, de a távmunka e tekintetben eddig nem került előtérbe."

Paprika Márk szerint ilyen típusú beruházási támogatásokat nagyon nehezen találni, egy önkormányzatnak viszonylag kevés erőforrása van erre. Nem véletlen, hogy az utóbbi projektben határ menti pályázati forrásokhoz tudtak nyúlni, mert a kifejezetten magyarországi pályázatok a távmunkát csak marginálisan érintik. Hozzá kell tenni, hogy ezek többnyire nem nagy profittal kecsegtető beruházások, hanem azt a célt szolgálják, hogy munkahelyeket teremtsenek a vidéki térségben. A távmunkaházak a fenntartók szempontjából körülbelül nullszaldós működést produkálnak, tehát nehéz arról beszélni, hogy majd 3-5 év alatt megtérül ez a beruházás" - mutat rá a szakember.

 

 

 

 

 

 

Bérleti díj helyett szolgáltatási díj

 

A távmunkaházat a munkaadók finanszírozzák, a ház abból a bérleti díjból él, amit a munkaadók kifizetnek. Paprika Márk szerint azonban ezt helyesebb inkább szolgáltatási díjként nevezni, hiszen nemcsak egyszerűen egy ingatlan vagy egy iroda bérléséről van szó, a munkáltató kap egy komplett infrastruktúrát, éjjel-nappal használható informatikai eszközökkel felszerelve, emellett egy ott lévő gondnok vagy ügyvezető napi szinten felügyeli a munkavállalókat. A munkáltató a Magyar Távmunka Szövetségtől is támogatásra számíthat a folyamatok bevezetését, az informatikai tanácsadást illetően, valamint megkapja azokat a munkadokumentumokat és távmunka szoftvert, ami a dolgozók hatékony követésében, ellenőrzésében segíti.

 

 

 

 

 

 

Mennyire éri meg a munkáltatónak?

 

A szövetség álláspontja szerint a távmunkaház anyagi tekintetben jelentős megtérülést hozhat a munkáltatónak. Kalkulációt végeztek mind a három helyszínen több szakmát alapul véve, mennyire éri meg a munkáltatónak ez a típusú foglalkoztatás. Az eredmények alapján munkakörtől és létszámtól függően 1-2 millió forint éves megtakarítás érhető el munkavállalónként, 5-10 fős létszám esetén ez akár 10-20 millió forint is lehet éves szinten. Ehhez még hozzájárul, hogy nincsenek utazási költségek, és statisztikailag kimutatott, hogy hatékonyabban dolgoznak vidéki térségből a távmunkavállalók - hangsúlyozza Paprika Márk.

 

 

 

 

 

 

A reményteljes jövő

A szövetség talált már alkalmas helyszíneket Kelet-Magyarországtól kezdve egészen a Nyugat-Dunántúlig, a beruházások megvalósulása innentől pénzkérdés. Paprika Márk szerint határ menti pályázatokban, magyar támogatásokban lehet bízni, de még akkor is, ha nem zöldmezős beruházásokról beszélünk - tehát meglévő épületekben gondolkodnak - komoly infrastruktúra és informatikafejlesztést kell végrehajtani. Emellett viszonylag költséges az emberek kiválasztása, felkészítése, így a legjobb esetben is több 10 milliós költségekkel lehet számolni.

Észtországban mindössze 1,3 millió lakosra 10-12 távmunkaház jut, közel 100 ember dolgozik ilyen formában. A Magyar Távmunka Szövetség hosszú távú célja, hogy minden statisztikai régióban működjön egy ház néhány éven belül, amelyek az optimista elképzelések szerint még a munkaadók folyamatos fluktuációja mellett is 70-80 százalékos kihasználtsággal működnének. "8-10 távmunkaház pár éven belül szép álom lenne, működtetői oldalról ennek nincs is akadálya, csak az anyagiakon múlik a dolog. Ráadásul úgy gondolom, hogy a klasszikus munkahelyteremtő projektekhez képest, melyeket az uniós pályázati rendszerek finanszíroznak, ez egy viszonylag olcsó beruházás, legalábbis jóval kevesebb annál, mint amennyit munkaerő-piaci reintegrációra költenek" - fejti ki Paprika Márk.